Zöld Energia
A szomszédban már pénz jár az otthoni akkumulátorokra
Az új osztrák akkumulátoros pályázat összesített kerete 15 millió euró.
Hiába terjednek számos országban rohamosan a lakossági erőművek, így a napelemek, a hálózat sokszor nem alkalmas az energia befogadására – ennek hatásait tapasztalhattuk meg Magyarországon is, ahol tavaly ősszel felfüggesztették a napelemek betáplálási lehetőségét a hálózat elmaradottsága miatt. Erre a problémára jelenthetnek megoldást az akkumulátorok, amelyekkel az adott háztartás elraktározhatja későbbi felhasználásra az áramot, a technológia terjedésének azonban komoly gátat szabnak a költségek.
Ezt próbálják orvosolni Ausztriában egy új, kifejezetten a lakossági akkumulátorok számára bevezetett támogatási rendszerrel – számol be a PV Magazine. A Klímapolitikai és Energiaügyi Minisztérium összesen 15 millió euróval (mintegy 5,6 milliárd forinttal) támogatja az új tárolórendszerek telepítését és a megújuló energiával kombinálva használt meglévő rendszerek bővítését.
A programba a 4 és 50 kilowattóra közötti tárolókapacitású eszközökkel lehet bekapcsolódni. Az átalánytámogatás mértéke 200 euró (nagyjából 75 ezer forint) kilowattóránkénti hasznos tárolókapacitás után. Az érdeklődőknek először regisztrálniuk kell a pályázatra az osztrák Éghajlat- és Energiaügyi Alap honlapján, majd be kell nyújtaniuk az építési engedélyeket. Az érintett akkumulátoros rendszerek a regisztráció előtt nem rendelhetők meg és nem telepíthetőek, a résztvevőknek 24 hónap áll rendelkezésükre az adott projekt megvalósítására.
A program kiírása kimondja, hogy a rendszereket teljes egészében az erre felhatalmazott telepítőknek kell kiépíteniük, és a felhasználható tárolókapacitás arányának legalább 0,5 kilowattórának kell lennie a telepített megújulóenergia-kapacitás egységére vetítve. Az akkumulátoros rendszereket minimum tíz évig kell üzemeltetnie a pályázati nyertesnek.
„Ausztriában már vannak olyan technológiailag kiforrott tárolási megoldások, amelyek széles körben bevezethetőek” – mondta Bernd Vogl, az Éghajlat- és Energiaügyi Alap ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette, a finanszírozással sikerülhet ezeket a technológiákat a rendszerbe integrálni, és javítani az áramellátást azokban a térségekben, ahol a hálózatok nem eléggé fejlettek, vagy ahol lényegesen több megújuló energiát termelnek, mint amennyit helyben felhasználnak.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.