Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Áramkorlátozásokat vezettek be Kína Szecsuan tartományában

A tartós kánikula miatt energiatakarékossági programot vezettek be hétfőtől Kína Szecsuan tartományában.

Létrehozva:

|

A korlátozások főleg a tartomány fővárosát, Csengdut érintik, ahol a gyárak és vállalatok számára tervezett áramkimaradások vannak, amit a lakosság egy részére is kiterjesztettek. A Kína délnyugati részén található, több mint 20 millió lakosú nagyváros metróvonalain csökkentették a közvilágítást, a metrókocsikban és az állomásokon mérsékelték a légkondicionálást és lekapcsolták a világító reklámtáblákat. A csengdui önkormányzat keddtől csökkentette az utcai közvilágítást és szintén kikapcsoltatta fényreklámokat. Az energiatakarékossági intézkedések legfőbb oka, hogy Szecsuanban napok óta 40 Celsius-fok felett van a hőmérséklet. A kánikula miatt folyamatosan működnek a légkondicionálók. Az áramellátást veszélyezteti, hogy a régió vízforrásai elapadóban vannak, és a területet 80 százalékban a közeli vízlépcsők látják el árammal. A helyzet komoly fejtörést okoz a Kína gazdasági motorjaként emlegetett régiónak, mert a szomszédos Csiangszu és Csöcsiang tartományokat szintén Szecsuán látja el árammal.

Kínában nem ritkák a nyári hőhullámok, főleg a szárazabb nyugati és déli országrészekben. A meteorológusok szerint azonban ebben az évben szélsőséges az időjárás, amit a klímaváltozással magyaráznak. A Jangce folyó jelenlegi vízhozama csak 51 százaléka az elmúlt öt év átlagának, és az állami meteorológiai intézet közlése szerint 1961 óta az idei a leghosszabb hőségperiódus Kínában. Csiangszuban a 68 fokosra felforrósodott aszfalt miatt arra figyelmeztették az autósokat, hogy a gumiabroncsok tönkremehetnekAz ország északnyugati, száraz éghajlatú részét ugyanakkor szerda óta villámárvizek sújtják: a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű eső a hegyes részeken földcsuszamlásokat okozott, 17-en életüket vesztették.

 

Zöldinfó

MNB-alelnök: a zöld átmenet felé vezető út első lépése az infláció letörése

A fenntartható növekedés, a zöld átmenet felé vezető út első lépése az infláció letörése és gyors csökkentése, mert a magas inflációs környezet “színétől függetlenül” minden beruházást hátráltat – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle Dekarbonizáció a pénzügyekben című online panelbeszélgetésén.

Létrehozva:

|

Szerző:

A jegybank az elmúlt években külön stratégiát és számos lépést hozott, amellyel segítheti a gazdaság zöld átállását – fogalmazott. Emlékeztetett: a magyar Országgyűlés 2021 májusában, Európában elsőként zöld mandátummal ruházta fel a Magyar Nemzeti Bankot, ezzel törvényben rögzített céljai közé került a környezeti fenntarthatóság előmozdítása az elsődleges cél, az árstabilitás biztosítása után. A jegybank alelnöke szerint keresni kell azokat a “gyorsító pályákat”, amelyeken keresztül csökkenteni lehet a magyar gazdaság energiafelhasználását és az energiafüggetlenség megteremtését.

Az energiaárak emelkedése tavaly tízmilliárd euróval növelte az ország energiaimportját. Kolozsi Pál Péter, az MNB igazgatója, a Neumann János Egyetem MNB Tudásközpont Fenntartható Pénzügyek Központjának egyetemi docense prezentációjában kitért arra a dilemmára, hogy a jegybankoknak egyszerre kell megfelelniük az árstabilitási célok teljesítésének, valamint annak az elvárásnak, hogy részt vegyenek a zöld átmenet biztosításában. A klímaváltozás több csatornán, komplex módon hat a monetáris politikára és ezek közül kiemelkedik az inflációra gyakorolt hatás.

Az éghajlatváltozás fizikai következményei, hatásai, az áradások, a szárazság, vagy extrém hőingadozások miatt emelkedhetnek az élelmiszer és energiaárak, és ezek befolyásolhatják az inflációs várakozásokat. Hangsúlyozta: a klímaváltozás gazdasági hatásai túlnyúlnak a monetáris politikai döntések 5-8 negyedéves időhorizontján. A zöld átmenetben kiemelten érintett alapanyagok árának emelkedése tartós lehet és ennek inflációs hatásaival is számolniuk kell a jegybankoknak. A fenntartható gazdasági modellre való átállás költségei a következő 10-15 évben elérhetik a globális bruttó hazai termék teljes összegét, mintegy 100 ezer milliárd dollárt – tette hozzá. A jegybankok a fenntartható beruházások forrásköltségeinek mérséklésén keresztül tudják ösztönözni az átállást, zöld értékpapírok vásárlásával vagy zöld hitelprogramokon keresztül – mondta.

Kiemelte: a zöld átmenet nem megvalósítható anélkül, hogy a pénzügyi rendszer a jelenleginél sokkal zöldebbé váljon és ebben a jegybankoknak fontos szerep jut. Winkler Sándor, az MNB osztályvezetője az energiaminősítések lakáspiacra gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmányt ismertette. Közölte: Magyarországon a végső energiafogyasztás harmadát a lakóépületek adják, miközben a hazai lakásállomány energetikai hatékonysága alacsony, elenyésző a közel nulla energiaigényű ingatlanok részaránya a teljes állományon belül. A tanulmányból kiderül, hogy a fővárosi újlakások piacán kimutatható egyfajta “zöld árprémium”.

A BB vagy jobb energetikai besorolással rendelkező lakások átlagosan 5,1 százalékkal drágábbak, mint a CC energetikai besorolású lakások, azonban az alacsonyabb hitelkockázat ellenére az ezen ingatlanokra nyújtott hitelkamatok lényegesen nem térnek el, vagyis a bankok jelenleg még nem érvényesítik az energetikai szempontokat a hitelek árazásában. Winkler Sándor szerint ez is rámutat a zöld hiteltermékek, ezen belül is a piaci alapú zöld lakáshitelek szükségességére.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!