Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az atomenergia és a megújulók együtt adják hazánk energiaszuverenitását

Az ország kedvező adottságainak köszönhetően a geotermikus energia a magyar zöldgazdaság vezető ereje lehet.

Létrehozva:

10 hónap telt el a létrehozás óta

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lantos Csaba a rendezvény megnyitóján kiemelte, hogy a geotermikus energia megfizethető és kiszámítható, az energetikai piac ingadozásaitól független forrás, amely legfőképp a hőtermelésben hasznosulhat – írja az alternativenergia.hu. Magyarország az első 5 európai állam közé került azzal, hogy 2010 óta a négyszeresére növelte a geotermikus hőtermelési kapacitásait, és a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapján 2030-ig további kétszeres bővülés várható. Az összkapacitás ekkorra elérheti a 12-13 petajoule-t, így a földgázfelhasználás jelentősen, 2035-ben már akár 1 milliárd köbméterrel is csökkenhet – tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy belföldön a rendszerváltás óta majdnem a felére mérséklődött az üvegházhatású gázok kibocsátása, a hagyományos hőerőművek jelentősége számottevően csökkent. A magyar stratégia a megújuló források mellett a nukleáris energiát is kulcsfontosságúnak tekinti, mert az atomerőművek olcsó és megbízható termelőkként az energiaszuverenitás alapjai, fenntartható klímapolitika sincs nélkülük. A paksi üzem a belföldi energiafogyasztás harmadát, az új blokk felépítését követően a felét fedezheti, az SMR-ek (small modular reactor, kis moduláris reaktor) fejlesztése pedig újabb távlatokat nyithat az energiatermelésben.

Kiemelte egyúttal, hogy Magyarország az utóbbi 10 év során a klímabajnokok közé került a több mint 9 gigawattra emelt megújulóenergia-termelési kapacitással. Ebből a napenergia-termelési kapacitás több mint 8 gigawatt, részesedése 2019 óta 4 százalékról 25 százalékra nőtt a belföldi termelésben, ekkora arányt egyetlen más állam se ért még el. Részben a mintegy 316 ezer magyarországi napelemes rendszernek köszönhető, hogy idén 14 napon át külföldre is lehetett áramot értékesíteni, az áramimport részaránya pedig áprilistól augusztusig alacsonyabb volt, mint az elmúlt 12 évben bármikor. A miniszter a következő nagy kihívásnak a zöld áram elraktározását nevezte. Lantos Csaba szerint erre az időjárásfüggő energiatermelők terjedése mellett az elektromobilitás térnyerése miatt is nagy szükség van, a jövő tehát az elektromos energiát tároló üzemeké. Hozzátette: a mostani tervek alapján Magyarország energiatárolói összkapacitása 2026-ig 0,5 gigawattra, 2030-ra pedig 1 gigawattra nőhet.

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöld Energia

Szélenergia igen, de nem bárhol – új térkép segítheti a természetbarát beruházásokat

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített az MME.

Létrehozva:

20 perc telt el a létrehozás óta

|

2026-07-20

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), azzal a céllal, hogy a szélerőmű-hálózat fejlesztése során a természet- és madárvédelmi szempontokat a gazdasági érvekkel egyenrangú súllyal vegyék figyelembe a beruházók, tervezők és döntéshozók. Az MME levélben is megkereste Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki – tájékoztat az alternativenergia.hu. Közleményük szerint az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kap teret.

Forrás: MME Szélerőművek által veszélyeztetett madárfajok összesített előfordulási térképe Magyarországon, 20 területi kategória felhasználásával. A madárvédelmi szempontból fontos területek az alacsony pontszámot (piros jelölést) kapták. (A legkevésbé fontos kategóriába nem esik egy UTM-négyzet sem, ezért nem szerepel a 20. kategória a jelmagyarázatban.)

Az MME üdvözli és támogatja a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia arányának növelését, ám figyelmeztet: ez csak úgy valósulhat meg felelősen, ha a fejlesztések nem okoznak jelentős természetvédelmi károkat. A szélerőművek elővilágra gyakorolt negatív hatásai már az 1970-es évek óta ismertek, és az utóbbi évtizedben már a Kárpát-medencében is születtek vizsgálatok a ragadozómadarak vagy a túzokállomány érintettségéről. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az ütközések okozta közvetlen pusztulás mellett a szélerőművek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépülése miatt jelentős élőhelyvesztést is okoznak az ilyen fejlesztések.

Az MME hangsúlyozta: a közeljövőben kialakítandó szélerőmű-hálózat évtizedeken keresztül fogja befolyásolni a hazai élővilágot, és egyes veszélyeztetett madár- vagy denevérfajok esetében akár kritikus szintű és visszavonhatatlan hatásokat is okozhat, ha a tervezésnél nem veszik kellő súllyal figyelembe a természetvédelmi szempontokat. A jogszabályalkotási és tervezési folyamat elősegítése érdekében az MME értékelte a madárfajok szélerőművek általi veszélyeztetettségét és természetvédelmi helyzetét, feldolgozta a potenciálisan érintett madárfajok előfordulási adatait, és egy súlyozásos pontrendszer alapján 2,5 km-es felbontású országos konfliktustérképet állított össze.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák