Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lantos Csaba a rendezvény megnyitóján kiemelte, hogy a geotermikus energia megfizethető és kiszámítható, az energetikai piac ingadozásaitól független forrás, amely legfőképp a hőtermelésben hasznosulhat – írja az alternativenergia.hu. Magyarország az első 5 európai állam közé került azzal, hogy 2010 óta a négyszeresére növelte a geotermikus hőtermelési kapacitásait, és a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapján 2030-ig további kétszeres bővülés várható. Az összkapacitás ekkorra elérheti a 12-13 petajoule-t, így a földgázfelhasználás jelentősen, 2035-ben már akár 1 milliárd köbméterrel is csökkenhet – tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy belföldön a rendszerváltás óta majdnem a felére mérséklődött az üvegházhatású gázok kibocsátása, a hagyományos hőerőművek jelentősége számottevően csökkent. A magyar stratégia a megújuló források mellett a nukleáris energiát is kulcsfontosságúnak tekinti, mert az atomerőművek olcsó és megbízható termelőkként az energiaszuverenitás alapjai, fenntartható klímapolitika sincs nélkülük. A paksi üzem a belföldi energiafogyasztás harmadát, az új blokk felépítését követően a felét fedezheti, az SMR-ek (small modular reactor, kis moduláris reaktor) fejlesztése pedig újabb távlatokat nyithat az energiatermelésben.

Kiemelte egyúttal, hogy Magyarország az utóbbi 10 év során a klímabajnokok közé került a több mint 9 gigawattra emelt megújulóenergia-termelési kapacitással. Ebből a napenergia-termelési kapacitás több mint 8 gigawatt, részesedése 2019 óta 4 százalékról 25 százalékra nőtt a belföldi termelésben, ekkora arányt egyetlen más állam se ért még el. Részben a mintegy 316 ezer magyarországi napelemes rendszernek köszönhető, hogy idén 14 napon át külföldre is lehetett áramot értékesíteni, az áramimport részaránya pedig áprilistól augusztusig alacsonyabb volt, mint az elmúlt 12 évben bármikor. A miniszter a következő nagy kihívásnak a zöld áram elraktározását nevezte. Lantos Csaba szerint erre az időjárásfüggő energiatermelők terjedése mellett az elektromobilitás térnyerése miatt is nagy szükség van, a jövő tehát az elektromos energiát tároló üzemeké. Hozzátette: a mostani tervek alapján Magyarország energiatárolói összkapacitása 2026-ig 0,5 gigawattra, 2030-ra pedig 1 gigawattra nőhet.