

Zöld Energia
Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban
A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.
Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.
A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni. „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.
Kép: PID / David Bohmann

Zöld Energia
Jelentős méretű napelempark állt üzembe a királyegyházi cementgyárnál
Mintegy 28,5 megawatt kapacitásra képes napelempark kezdte meg a működését.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az ID Energy Group által létesített erőművel a gyártáshoz szükséges villamos energia közel harmadát képesek fedezni – közölte a társaság az MTI-vel. A Pécs közelében fekvő Királyegyházán cementgyárat üzemeltető Holcim Magyarország Kft. közleményében felhívták a figyelmet: a napelempark egyedülálló Magyarországon, mert ez az első, amelyet villamosenergia-vásárlási megállapodás (PPA – power purchase agreement) keretében létesítettek és rendelkezik közcélú hálózati betáplálási joggal is.
Az előzetes felmérések szerint a gyár teljes működéséhez szükséges energiamennyiség mintegy 30 százalékát tudják majd kiváltani napenergiával, és további zöldenergia-projekteket is terveznek – olvasható a közleményben. A svájci székhelyű Holcim cégcsoport több mint 140 főt foglalkoztató magyarországi leányvállalata az MTI kérdésére közölte: a társaság célja, hogy a jelenlegi gazdasági és iparági változások közepette innovatív megoldásokat kínáljon a hazai hulladékproblémára és 2040-re elérje a karbonsemleges működést.
Ennek érdekében készülnek az építési és bontási hulladékok hasznosítására, a megújuló energiaforrások bővítésére, a bányák biodiverzitásának növelésére, valamint a szén-dioxid megkötését és tárolását szolgáló projektre is. A cementgyár 2011-es indulása óta 4,5 milliárd forintot költött környezetvédelmet beruházásokra.
A Holcim Magyarország az elérhető legmodernebb technológiával működteti egyetlen magyarországi cementgyárát Királyegyházán, de egy agyag- és mészkőbányát is működtet Bükkösdön. Mint írták, a vállalatot jelentős kihívások elé állítja a jelenlegi jogi és gazdasági környezet, amelyek miatt korlátozottak a lehetőségei, ezzel együtt 2025-ben is fontos célkitűzésük a helyi foglalkoztatás, a gazdaság erősítése, a hazai építőipar zöldátállásának elősegítése, az ehhez szükséges alacsony karbonlábnyomú cementeket biztosítása.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Állatokról szóló választható tantárgy bevezetését tervezik Romániában
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Az amerikai vámok negatívan hatnak a német járműipar üzleti hangulatára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
A költési időszakban végzett települési fa- és bokroskivágások különösen károsak