Zöldinfó

Bortermelésben is nyomulnak a kínaiak – a sivatagba is szőlőt telepítenek

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-08-26

Szerző:

Hell

A pénzügyi válságot követően a világ borexportja lassan tért magához, de 22 milliárd eurós éves mennyiséggel 2012-ben már új csúcsot ért el. A vegyszeres beavatkozásoknak köszönhetően a borok egyre rafináltabbak és mesterkéltebbek lettek, egyes termelők azonban igyekeznek fenntartani a természetes bortermelési eljárásokat.

Kínában több mint kétezer éve ismerik a borkészítés titkát, de a világ borpiacán csak az elmúlt években jelentek meg. A növekedés viharos gyorsaságát jelzi, hogy 2012-ban már Kína lett a világ ötödik legnagyobb bortermelője. Nagyra törő terveik megvalósításával várhatóan belépnek az első három közé.

A kínai szőlőültetvények területe az utóbbi 15 évben megduplázódott, és 2013-ra elérte a 600 ezer hektárt. Miközben az európai szőlőültetvények területe csökken (3,5 millió hektár, ebből 800 ezer Franciaországban), Kína e szektorban óriássá növi ki magát. A termelés és a fogyasztás gyorsan nő. Az utóbbiban még komoly tartalékok vannak, hiszen 1,2 litert fogyasztanak személyenként, miközben Franciaországban 47 liter és Olaszországban 37 liter az éves mennyiség[1]. A folyamatosan növekvő kínai piac a helyi termelők és egyben az exportálók álma. A bordói borok első számú ügyfelei 2014-re kínaiak lettek.

Kínában kétezer éve ismerik a bort, de a tömegtermelést csak az 1980-as években kezdték el. 1990-ig kizárólag a Peking környéki Hebei, Shandong és Xinjiang régiók termeltek bort, olyan állami nagyvállalatok vezetésével, mint a Chanyu, a Dragon Seal, a Great Wall vagy Sunitime, amelyek mai is vezető szerepet játszanak az ágazatban. Az ezredfordulót követően azonban Kína új és rendkívül sikeres vegyesvállalati együttműködési formákat alakított ki külföldiekkel. Nem kevesebb mint 59 ezer kínai cég várja ma a nyugati befektetőket. Peking nyitott piacokkal várja a nyugati tőkét. Olyan nyugati óriáscégekkel üzletelnek, mint a Miguel Torres, a Domecq, a Pernod Ricard vagy a Castel. Miközben a szaktudás fokozatosan átkerül a kínai partnerekhez, néhány alapkérdésben Kína megőrizte korábbi elveit: a mezőgazdaságra alkalmas földek nem értékesíthetők, és a földművelést kizárólag az állammal, vagy a helyi partnerrel kötött hosszú távú bérleti szerződés alapján engedélyezik.

Külföldi beruházók Kínában
Az együttműködés a tőke és technológia transzferre épül, így viszonylag alacsony importhányaddal képesek megszerezni a szaktudást. A francia állam például Hebei megyében létesített egy szőlőültetvényt két millió eurós beruházással. Később feladták a projektet, de a kísérlet alatt kialakultak a személyes kapcsolatok. A kínai szakemberek megtanulták a szőlőfajták és a borkészítés minden csínját-bínját, így munkába állhattak az első kínai specialisták. Lee Demei, ma az egyik legelismertebb borász-tanácsadó az ország több pincészetében is. A francia tőkebefektetők több-kevesebb sikerrel büszkélkedhetnek Kínában. A 2000-es évek elején például a Pernod Ricard óriáscég ugyan felbontotta első kapcsolatát a Dragon Seallal, de sikerrel indította be Helan Mountains nevű cégét Ningxia megyében. A Castel cég is a helyiekkel üzletel: partnerségben van a Chanyu céggel Shandongban.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:bortermelés kína sivatag

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Natura 2000 területek is érintettek a nagyszabású aggteleki beruházásban

Kiemelkedő természetvédelmi fejlesztés kezdődik az Aggteleki Tájegységben.

Létrehozva:

32 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint 1 milliárd forint értékben két nagyszabású természetvédelmi projektet indít az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében – közölte az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a projektnyitó eseményen. A fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen javul majd az erdőterületek természetességi állapota, valamint a gyepes élőhelyek kezeléséhez szükséges természetvédelmi infrastruktúra az Aggteleki Tájegységben – írja az alternativenergia.hu.

A közlemény szerint Rácz András a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy az Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben alapították Magyarország negyedik nemzeti parkjaként, és ma az ország egyik legjelentősebb természetvédelmi területe. Az igazgatóság vagyonkezelésében 13 ezer 622 hektár terület áll, amelyből több mint 11 ezer hektárt saját használatban kezelnek az Aggteleki és a Zempléni Tájegység területén. Az Aggteleki Tájegységben az erdőrészletek területe 4570 hektár, a saját kezelés aránya különösen magas, a területek több mint 96 százalékát az igazgatóság saját kezelésben hasznosítja, ezért magának kell gondoskodnia az infrastruktúráról is – mondta el beszédében az államtitkár.

Kifejtette: a nemzeti park a gyepes élőhelyekhez kapcsolódó, most induló projektre 565 millió forint, az erdőterületeket érintő fejlesztésre pedig 486 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Az előbbi beruházás az Aggteleki Tájegység erdőterületeinek természetességi állapotát javítja 1700 hektár területen, különös hangsúlyt fektetve a természetközeli erdőkezelési módszerek alkalmazására. A fejlesztések célja a természetes és természetközeli állapotú erdők megőrzése, valamint az egykorú, elegyetlen vagy idegen fafajokból álló erdők fokozatos átalakítása változatos szerkezetű, őshonos fajokból álló állományokká. A projekt során többek között idegenhonos fafajok visszaszorítása mintegy 259 hektáron, szálaló szerkezet kialakítását megalapozó beavatkozások közel 773 hektáron, valamint erdőterületek természetességi állapotának monitoringtevékenysége több mint 550 hektáron valósul meg.

A másik projekt az Aggteleki Tájegység gyepes élőhelyeinek megőrzését és rehabilitációját szolgálja. A fejlesztés közel 1500 hektár védett gyepterületet érint, amelyek jelentős része Natura 2000 oltalom alatt áll. A program célja a leromlott állapotú gyepek helyreállítása, a becserjésedés és más kedvezőtlen természetes folyamatok visszaszorítása, valamint a hagyományos tájhasználatnak megfelelő kezelés biztosítása – írták. Rácz András rámutatott, hogy a két fejlesztés együttesen járul hozzá ezen terület értékeinek hosszú távú megőrzéséhez. Az erdők és gyepek természetességi állapotának javítása erősíti a biológiai sokféleséget, javítja számos védett és közösségi jelentőségű faj élőhelyi feltételeit, és támogatja a Natura 2000 területek természetvédelmi célú kezelését. Ezek a beruházások nemcsak az élőhelyek megőrzését szolgálják, hanem a természetvédelmi szemléletformálást és a természeti értékek bemutatását is erősítik – hangsúlyozta az államtitkár a közlemény szerint.

Tovább olvasom