Zöldinfó

Bortermelésben is nyomulnak a kínaiak – a sivatagba is szőlőt telepítenek

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-08-26

Szerző:

Hell

A pénzügyi válságot követően a világ borexportja lassan tért magához, de 22 milliárd eurós éves mennyiséggel 2012-ben már új csúcsot ért el. A vegyszeres beavatkozásoknak köszönhetően a borok egyre rafináltabbak és mesterkéltebbek lettek, egyes termelők azonban igyekeznek fenntartani a természetes bortermelési eljárásokat.

Kínában több mint kétezer éve ismerik a borkészítés titkát, de a világ borpiacán csak az elmúlt években jelentek meg. A növekedés viharos gyorsaságát jelzi, hogy 2012-ban már Kína lett a világ ötödik legnagyobb bortermelője. Nagyra törő terveik megvalósításával várhatóan belépnek az első három közé.

A kínai szőlőültetvények területe az utóbbi 15 évben megduplázódott, és 2013-ra elérte a 600 ezer hektárt. Miközben az európai szőlőültetvények területe csökken (3,5 millió hektár, ebből 800 ezer Franciaországban), Kína e szektorban óriássá növi ki magát. A termelés és a fogyasztás gyorsan nő. Az utóbbiban még komoly tartalékok vannak, hiszen 1,2 litert fogyasztanak személyenként, miközben Franciaországban 47 liter és Olaszországban 37 liter az éves mennyiség[1]. A folyamatosan növekvő kínai piac a helyi termelők és egyben az exportálók álma. A bordói borok első számú ügyfelei 2014-re kínaiak lettek.

Kínában kétezer éve ismerik a bort, de a tömegtermelést csak az 1980-as években kezdték el. 1990-ig kizárólag a Peking környéki Hebei, Shandong és Xinjiang régiók termeltek bort, olyan állami nagyvállalatok vezetésével, mint a Chanyu, a Dragon Seal, a Great Wall vagy Sunitime, amelyek mai is vezető szerepet játszanak az ágazatban. Az ezredfordulót követően azonban Kína új és rendkívül sikeres vegyesvállalati együttműködési formákat alakított ki külföldiekkel. Nem kevesebb mint 59 ezer kínai cég várja ma a nyugati befektetőket. Peking nyitott piacokkal várja a nyugati tőkét. Olyan nyugati óriáscégekkel üzletelnek, mint a Miguel Torres, a Domecq, a Pernod Ricard vagy a Castel. Miközben a szaktudás fokozatosan átkerül a kínai partnerekhez, néhány alapkérdésben Kína megőrizte korábbi elveit: a mezőgazdaságra alkalmas földek nem értékesíthetők, és a földművelést kizárólag az állammal, vagy a helyi partnerrel kötött hosszú távú bérleti szerződés alapján engedélyezik.

Külföldi beruházók Kínában
Az együttműködés a tőke és technológia transzferre épül, így viszonylag alacsony importhányaddal képesek megszerezni a szaktudást. A francia állam például Hebei megyében létesített egy szőlőültetvényt két millió eurós beruházással. Később feladták a projektet, de a kísérlet alatt kialakultak a személyes kapcsolatok. A kínai szakemberek megtanulták a szőlőfajták és a borkészítés minden csínját-bínját, így munkába állhattak az első kínai specialisták. Lee Demei, ma az egyik legelismertebb borász-tanácsadó az ország több pincészetében is. A francia tőkebefektetők több-kevesebb sikerrel büszkélkedhetnek Kínában. A 2000-es évek elején például a Pernod Ricard óriáscég ugyan felbontotta első kapcsolatát a Dragon Seallal, de sikerrel indította be Helan Mountains nevű cégét Ningxia megyében. A Castel cég is a helyiekkel üzletel: partnerségben van a Chanyu céggel Shandongban.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:bortermelés kína sivatag

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Erdők, klímavédelem, szemléletformálás: átfogó zöldfordulat az agrártárcánál

Teremtett világunk egyik legnagyobb szépsége a téli erdő, az állami erdők ilyenkor mindenki számára nyitottak, hozzájárulva az egészségmegőrzéshez.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az állami erdészeti társaságok az elmúlt évtizedben megvalósult 42 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztése mellett, évente 4-5 milliárd forintot fordítanak a rekreációs infrastruktúra működtetésére saját költségvetésükből – írja az alternativenergia.hu a tárcavezető által nyilatkozottakat. Hangsúlyozta: “erdeink jelentősen hozzájárulnak klímavédelmi céljaink eléréséhez is. 2019 óta már csaknem 200 millió új fát ültettünk el országszerte. Magyarország erdőterülete az elmúlt száz év alatt megduplázódott, ami a magyar gazdák és az erdészek összefogásának eredménye”. Mint mondta, a Településfásítási Program “a rendszerváltás óta a legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés”, amelynek keretében 2026 végére már a százezredik fát is elültették. A miniszter kiemelte: a gyermekek szemléletformálása is kiemelten fontos célkitűzés, az iskolákban zajló Erdő Program mára a legnagyobb környezeti nevelési kezdeményezéssé vált. A program erdőpedagógiai foglalkozásain már 114 ezer gyermek vett részt országszerte – tette hozzá.

Nagy István videójában szólt arról is, hogy a közös agrárpolitika stratégiai terv keretében a kormány a korábbihoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordít a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására. “Minden elültetett fa egy újabb lépés egy egészségesebb jövő felé! Nem állunk meg, jövőre is folytatjuk” – hangoztatta. Az Agrárminisztériumnak az MTI-hez szombaton eljuttatott közleménye szerint a szakszerű erdőkezelésnek és a környezeti edukációnak kiemelt szerepe van abban, hogy közelebb kerüljünk a kitűzött klímavédelmi célok eléréséhez. Ismertetésük szerint az országfásítási program 2019-es meghirdetése óta csaknem 200 millió darab új fát ültettek el hazánk erdőterületének növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe.

Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – írták. Közleményük szerint az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették 5829 hektáron, ezt követi Hajdú-Bihar vármegye, ahol 2614 és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol 2396 hektárnyit telepítettek.

A Településfásítási Program a rendszerváltás óta az ország legnagyobb, belterületi fásítási kezdeményezése, melynek idei, 5. ütemére vonatkozóan 1,320 milliárd forint a keret, ez az összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint a duplája – emelte ki a tárca. Idén minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért az összes, több mint 1700 település fához juthatott. 2026 tavaszára már több mint 76 ezer sorfát ültettek el országszerte a vidéki településeken – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom