Zöldinfó

Bortermelésben is nyomulnak a kínaiak – a sivatagba is szőlőt telepítenek

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-08-26

Szerző:

Hell

A pénzügyi válságot követően a világ borexportja lassan tért magához, de 22 milliárd eurós éves mennyiséggel 2012-ben már új csúcsot ért el. A vegyszeres beavatkozásoknak köszönhetően a borok egyre rafináltabbak és mesterkéltebbek lettek, egyes termelők azonban igyekeznek fenntartani a természetes bortermelési eljárásokat.

Kínában több mint kétezer éve ismerik a borkészítés titkát, de a világ borpiacán csak az elmúlt években jelentek meg. A növekedés viharos gyorsaságát jelzi, hogy 2012-ban már Kína lett a világ ötödik legnagyobb bortermelője. Nagyra törő terveik megvalósításával várhatóan belépnek az első három közé.

A kínai szőlőültetvények területe az utóbbi 15 évben megduplázódott, és 2013-ra elérte a 600 ezer hektárt. Miközben az európai szőlőültetvények területe csökken (3,5 millió hektár, ebből 800 ezer Franciaországban), Kína e szektorban óriássá növi ki magát. A termelés és a fogyasztás gyorsan nő. Az utóbbiban még komoly tartalékok vannak, hiszen 1,2 litert fogyasztanak személyenként, miközben Franciaországban 47 liter és Olaszországban 37 liter az éves mennyiség[1]. A folyamatosan növekvő kínai piac a helyi termelők és egyben az exportálók álma. A bordói borok első számú ügyfelei 2014-re kínaiak lettek.

Kínában kétezer éve ismerik a bort, de a tömegtermelést csak az 1980-as években kezdték el. 1990-ig kizárólag a Peking környéki Hebei, Shandong és Xinjiang régiók termeltek bort, olyan állami nagyvállalatok vezetésével, mint a Chanyu, a Dragon Seal, a Great Wall vagy Sunitime, amelyek mai is vezető szerepet játszanak az ágazatban. Az ezredfordulót követően azonban Kína új és rendkívül sikeres vegyesvállalati együttműködési formákat alakított ki külföldiekkel. Nem kevesebb mint 59 ezer kínai cég várja ma a nyugati befektetőket. Peking nyitott piacokkal várja a nyugati tőkét. Olyan nyugati óriáscégekkel üzletelnek, mint a Miguel Torres, a Domecq, a Pernod Ricard vagy a Castel. Miközben a szaktudás fokozatosan átkerül a kínai partnerekhez, néhány alapkérdésben Kína megőrizte korábbi elveit: a mezőgazdaságra alkalmas földek nem értékesíthetők, és a földművelést kizárólag az állammal, vagy a helyi partnerrel kötött hosszú távú bérleti szerződés alapján engedélyezik.

Külföldi beruházók Kínában
Az együttműködés a tőke és technológia transzferre épül, így viszonylag alacsony importhányaddal képesek megszerezni a szaktudást. A francia állam például Hebei megyében létesített egy szőlőültetvényt két millió eurós beruházással. Később feladták a projektet, de a kísérlet alatt kialakultak a személyes kapcsolatok. A kínai szakemberek megtanulták a szőlőfajták és a borkészítés minden csínját-bínját, így munkába állhattak az első kínai specialisták. Lee Demei, ma az egyik legelismertebb borász-tanácsadó az ország több pincészetében is. A francia tőkebefektetők több-kevesebb sikerrel büszkélkedhetnek Kínában. A 2000-es évek elején például a Pernod Ricard óriáscég ugyan felbontotta első kapcsolatát a Dragon Seallal, de sikerrel indította be Helan Mountains nevű cégét Ningxia megyében. A Castel cég is a helyiekkel üzletel: partnerségben van a Chanyu céggel Shandongban.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:bortermelés kína sivatag

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Felfüggesztették a Jedlik-program távhőtermelői és távhőszolgáltatói kiírásait

Telitalálatnak bizonyultak a Jedlik-program távhőtámogatásai.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu cikke szerint a távhőszolgáltatóknak szóló kiíráshoz hasonlóan a második benyújtási szakasz után a távhőtermelők megújuló alapú fejlesztéseit ösztönző kiírást is fel kellett függeszteni a Jedlik Ányos Energetikai Programban. A két felhívás együttesen 96 milliárd forintos keretösszegére 96 támogatási igény érkezett be közel 136 milliárd forint értékben – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-nek megküldött közleményében. A távfűtési rendszerek zöldítésével, hatékonyságának javításával csökken az energiafelhasználás, mérséklődnek az importkitettségek, erősödik az ellátás biztonsága – tette hozzá a minisztérium. Magyarországon több mint 210 távhőrendszer tartja melegen mintegy másfélmillió lakossági fogyasztó otthonát és több mint tízezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményt, bevásárlóközpontot és sportlétesítményt a fűtési szezonban. Az ágazati beruházások a tiszta energiaforrások fokozott hasznosításával óvják a környezetet – írták.

Felidézték: a Jedlik-program elsőként megnyílt kiírására június közepétől szeptember végéig jelentkezhettek a távhőszolgáltatók. A két lezárult benyújtási szakaszban 65 pályázat futott be összesen 73,6 milliárd forint támogatásra. Az értékelés folyamatban van, egy nyertes legalább 20 millió, de legfeljebb 1,5 milliárd forint állami hozzájárulást kaphat. A 45 milliárd forintos teljes keretösszegből 25 milliárd forint az energiahatékonyság fokozására fordítható. A fennmaradó 20 milliárd forint pedig a megújuló energia alapú hőforrások, hulladékhő hasznosításra és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra vehető igénybe. A Jedlik Ányos Energetikai Program másik ágazati elemében a távhőtermelők igényelhettek támogatást rendszereik megújuló alapú korszerűsítésére július 21-étől október 27-ig. Az 51 milliárd forintos keretből egy nyertes pályázatra legalább 200 millió és legfeljebb 3,5 milliárd forint ítélhető meg. Az önállóan támogatható tevékenységek közé tartozik a megújuló alapú hőtermelési technológia létesítése (a hőszivattyút is beleértve), hulladékhő hasznosítása vagy hőtároló megvalósítása. E programelemben két benyújtási körben 31 távhőtermelő igényelt együttesen 62,2 milliárd forintot – tájékoztatott az EM.

A kormány a családokat is segíti a távfűtés költségcsökkentő korszerűsítésében. Június végén indult el a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek szóló, 5 milliárd forintos keretösszegű pályázat. Az okosmérővel felszerelt otthonokban élők tényleges fogyasztásuk alapján, kevesebbet fizethetnek majd a távfűtésért. A lehetőség felfüggesztéséig itt több mint 900 jelentkező kért összesen 7,6 milliárd forint vissza nem térítendő forrást. Kiemelték: a kormány a három programban összesen tehát több mint 100 milliárd forint támogatást biztosított a távhőrendszerek korszerűsítésére. Az Energiaügyi Minisztérium vizsgálja a keretemelés lehetőségét a sikeres kiírásokban.

A minisztérium megjegyezte: a Jedlik Ányos Energetikai Program további felhívásai is kedvező fogadtatásra találtak. A vidéki településeket a helyi közvilágítás energiatakarékos eszközökre cserélésében segítő programelem több mint ezer kisváros és község érdeklődését keltette fel. Az energetikai kutatás-fejlesztést ösztönző pályázatra a keretösszeg dupláját meghaladó támogatási igényt nyújtottak be a cégek. A népszerű programcsomag következő elemeként hamarosan megnyílik az ipari energiatárolók telepítését célzó 50 milliárd forintos felhívás – ígérte a minisztérium. A Jedlik-program összesen már több mint 500 milliárd forint támogatással csökkenti a vállalkozások, önkormányzatok és egészségügyi intézmények energiafogyasztását és rezsiterheit – összegezték.

Tovább olvasom