Zöld Energia
Egyszerű fejlesztéssel javulhat a napelemek teljesítménye
Az ausztrál kutatók által kidolgozott algoritmus képes automatikusan diagnosztizálni a napelemek problémáit.
Az Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) és a Sydney-i Műszaki Egyetem (UTS) kutatói olyan algoritmusokat fejlesztettek ki, amelyek képesek a napelemek teljesítményének alulteljesítésével kapcsolatos leggyakoribb problémákat, például a vezetékezési hibákat, a degradációt és az árnyékolást automatikusan megállapítani – számol be a PV Magazine. Fiacre Rougieux, az UNSW munkatársa szerint a technológia forradalmasíthatja a fotovoltaikus rendszerek hibadiagnózisát. „Az inverter és a maximális teljesítménypont adatok ötpercenkénti elemzésével ez az algoritmus pontosan diagnosztizálja az alulteljesítő problémákat, lehetővé téve a korai beavatkozást és az energiatermelés maximalizálását” – mondta a szakember. Mint hozzátette, érzékelőket és különböző analitikai megközelítéseket használtak, hogy kétlépcsős technikát dolgozzanak ki. A becslések alapján a napelemek alulteljesítése világszerte 4,6 milliárd dollárnyi megelőzhető veszteséget okoz. „Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy ez a diagnózis teljesen technológia-független, és bármilyen inverterrel és maximális teljesítménypontkövető márkával működőképes” – mondta Rougieux.
A csapat egy részletesebb algoritmust is kifejlesztett, amely mind az egyenáramú, mind a váltakozó áramú adatokat felhasználja, és amely az eszköztulajdonosok számára több használható betekintést nyújthat. Ezen rendszerben gépi tanulást is felhasználnak. A technológiát mostanra már teljes mértékben integrálták egy kereskedelmi termelési platformba, amelyet a projekt ipari partnere, a Global Sustainable Energy Solutions használ több mint 100 megawattos napelemes rendszere felügyeletére.
„Azáltal, hogy az ilyen technológiák jelentősen csökkentik a megelőzhető veszteségeket, amelyek globálisan milliárdos nagyságrendűek, jelentős költségmegtakarítást biztosítanak a fotovoltaikus rendszerek tulajdonosai számára” – mondta Ibrahim Ibrahim, a UTS munkatársa. A kutatócsoport most az algoritmus továbbfejlesztésén dolgozik, hogy az a problémák szélesebb körét, például az árnyékolást, a szennyeződést és a részletes hálózatoldali hibákat is képes legyen diagnosztizálni.
Zöld Energia
2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Nagyszabású szélerőmű-fejlesztést indít a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldön, a Vadosfa térségében tervezett beruházás 70 korszerű szélturbinával összesen 499 megawatt (MW) új beépített kapacitást hoz létre, éves szinten így várhatóan 1200 gigawattóra (GWh) villamosenergia-termelést biztosít majd – közölte az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, a szélenergia ugyanakkor kiaknázatlanul maradt – jelezték. A Green Energy Investhor új fejlesztése Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg. A technológia éves kihasználtsága, a mintegy 2500 üzemóra a naperőművek átlagának közel kétszerese.
A közlemény szerint a beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. Januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen megkezdődtek a régészeti mintafeltárások. A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe. A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva – ismertette a vállalat.
A GEI hangsúlyozta: a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a térség természeti értékeinek megóvására. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben – közölték.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó12 óra telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
