Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Egyszerű fejlesztéssel javulhat a napelemek teljesítménye

Az ausztrál kutatók által kidolgozott algoritmus képes automatikusan diagnosztizálni a napelemek problémáit.

Létrehozva:

|

Az Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) és a Sydney-i Műszaki Egyetem (UTS) kutatói olyan algoritmusokat fejlesztettek ki, amelyek képesek a napelemek teljesítményének alulteljesítésével kapcsolatos leggyakoribb problémákat, például a vezetékezési hibákat, a degradációt és az árnyékolást automatikusan megállapítani – számol be a PV Magazine. Fiacre Rougieux, az UNSW munkatársa szerint a technológia forradalmasíthatja a fotovoltaikus rendszerek hibadiagnózisát. „Az inverter és a maximális teljesítménypont adatok ötpercenkénti elemzésével ez az algoritmus pontosan diagnosztizálja az alulteljesítő problémákat, lehetővé téve a korai beavatkozást és az energiatermelés maximalizálását” – mondta a szakember. Mint hozzátette, érzékelőket és különböző analitikai megközelítéseket használtak, hogy kétlépcsős technikát dolgozzanak ki. A becslések alapján a napelemek alulteljesítése világszerte 4,6 milliárd dollárnyi megelőzhető veszteséget okoz. „Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy ez a diagnózis teljesen technológia-független, és bármilyen inverterrel és maximális teljesítménypontkövető márkával működőképes” – mondta Rougieux.

A csapat egy részletesebb algoritmust is kifejlesztett, amely mind az egyenáramú, mind a váltakozó áramú adatokat felhasználja, és amely az eszköztulajdonosok számára több használható betekintést nyújthat. Ezen rendszerben gépi tanulást is felhasználnak. A technológiát mostanra már teljes mértékben integrálták egy kereskedelmi termelési platformba, amelyet a projekt ipari partnere, a Global Sustainable Energy Solutions használ több mint 100 megawattos napelemes rendszere felügyeletére.

„Azáltal, hogy az ilyen technológiák jelentősen csökkentik a megelőzhető veszteségeket, amelyek globálisan milliárdos nagyságrendűek, jelentős költségmegtakarítást biztosítanak a fotovoltaikus rendszerek tulajdonosai számára” – mondta Ibrahim Ibrahim, a UTS munkatársa. A kutatócsoport most az algoritmus továbbfejlesztésén dolgozik, hogy az a problémák szélesebb körét, például az árnyékolást, a szennyeződést és a részletes hálózatoldali hibákat is képes legyen diagnosztizálni.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák