Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Egyszerű fejlesztéssel javulhat a napelemek teljesítménye

Az ausztrál kutatók által kidolgozott algoritmus képes automatikusan diagnosztizálni a napelemek problémáit.

Létrehozva:

|

Az Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) és a Sydney-i Műszaki Egyetem (UTS) kutatói olyan algoritmusokat fejlesztettek ki, amelyek képesek a napelemek teljesítményének alulteljesítésével kapcsolatos leggyakoribb problémákat, például a vezetékezési hibákat, a degradációt és az árnyékolást automatikusan megállapítani – számol be a PV Magazine. Fiacre Rougieux, az UNSW munkatársa szerint a technológia forradalmasíthatja a fotovoltaikus rendszerek hibadiagnózisát. „Az inverter és a maximális teljesítménypont adatok ötpercenkénti elemzésével ez az algoritmus pontosan diagnosztizálja az alulteljesítő problémákat, lehetővé téve a korai beavatkozást és az energiatermelés maximalizálását” – mondta a szakember. Mint hozzátette, érzékelőket és különböző analitikai megközelítéseket használtak, hogy kétlépcsős technikát dolgozzanak ki. A becslések alapján a napelemek alulteljesítése világszerte 4,6 milliárd dollárnyi megelőzhető veszteséget okoz. „Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy ez a diagnózis teljesen technológia-független, és bármilyen inverterrel és maximális teljesítménypontkövető márkával működőképes” – mondta Rougieux.

A csapat egy részletesebb algoritmust is kifejlesztett, amely mind az egyenáramú, mind a váltakozó áramú adatokat felhasználja, és amely az eszköztulajdonosok számára több használható betekintést nyújthat. Ezen rendszerben gépi tanulást is felhasználnak. A technológiát mostanra már teljes mértékben integrálták egy kereskedelmi termelési platformba, amelyet a projekt ipari partnere, a Global Sustainable Energy Solutions használ több mint 100 megawattos napelemes rendszere felügyeletére.

„Azáltal, hogy az ilyen technológiák jelentősen csökkentik a megelőzhető veszteségeket, amelyek globálisan milliárdos nagyságrendűek, jelentős költségmegtakarítást biztosítanak a fotovoltaikus rendszerek tulajdonosai számára” – mondta Ibrahim Ibrahim, a UTS munkatársa. A kutatócsoport most az algoritmus továbbfejlesztésén dolgozik, hogy az a problémák szélesebb körét, például az árnyékolást, a szennyeződést és a részletes hálózatoldali hibákat is képes legyen diagnosztizálni.

Advertisement

Zöld Energia

Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?

A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.

A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.

A hőszivattyúktól az aggregátorokig

Advertisement

Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.

Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.

Advertisement

A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.

Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.

Advertisement

Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.

A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák