Zöld Energia
Éjszaka is termel energiát egy új napelem
A fejlesztők a panel által kibocsátott sugárzást is beépítették.
A Stanford Egyetem csapata különleges napelemet hozott létre, a technológiának ugyanakkor még fejlődnie kell – írta az Interestingengineering. Sid Assawaworrarit, a Stanford Egyetem villamosmérnöke és kollégái olyan napelemet fejlesztenek, amely éjszaka is képes áramot termelni – számol be az Interesting Engineering. A szakértő szerint tavaly októberben több éjszakán át kifejezetten tiszta volt az ég a térségben, ami kedvezett a kísérletezésnek. A felhők hiánya azt jelenti, hogy a panelek felszínéről az infravörös sugárzás akadály nélkül áramolhat az űrbe. Ennek köszönhetően a termoelektromos generátorral ellátott eszköz kis mennyiségű energiát állíthat elő a levegő és a napelem felszíne közötti enyhe hőmérsékleti különbség segítségével.
Assawaworrarit szerint éjszaka nem a cellák vannak besugározva, hanem azok bocsátanak ki infravörös sugárzást. A fotonok távozásával a panel lehűl, feltéve, ha nem verődik vissza a sugárzás a felhőkről. A termoelektromos generátor a napelem és a levegő hőmérsékleti eltérését, az elszökő hőt hasznosítja, hogy áramot hozzon létre. A csapat által az egyetem tetején tesztelt szerkezet 50 milliwatt per négyzetméter energiát állított elő, ami Assawaworrarit szerint rekord lehet. A cél, hogy tovább finomítsák a berendezést. „Az elméleti határ talán egy vagy két watt per négyzetméter” – tette hozzá a szakértő. A csapatnál úgy vélik, hogy további fejlesztéseket követően technológiájukat széles körben lehetne alkalmazni. A megoldást többek között olyan területeken is be tudnák vetni, ahol nincs elektromos hálózat, de sok a napsütés. Ezekben a régiókban a napelemek csak a nappali energiaigényt tudják kielégíteni, az éjszakai áramhasználathoz akkumulátorok kellenek, ezek viszont könnyen degradálódnak.
A felszín visszasugárzásának hűtőerejét egyébként már jóval a modern tudomány megszületése előtt felismerték az emberek, az ősi perzsák például jég készítésére alkalmas épületeket hoztak létre a sivatagban a jelenségre alapozva. Még csak nem is Assawaworraritiék az elsők, akik termoelektromos generátorral hasznosítják az elszökő infravörös sugárzást. A csapat azzal ért el fontos eredményt, hogy a technológiát hatékonyan kombinálta egy napelemmel. Mivel a fotovoltaikus cellák nem jó hővezetők, a csapatnak egy alumíniumlapra kellett helyeznie azokat.
Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.
Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.
0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)
1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.
Kép: Wikimedia Commons / MIT
Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.
Ő volt a napkirálynő
A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.
Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.
A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaRezsicsökkentés: kinek érdemes H tarifát használni?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA bukaresti vezetők azt ígérik, nem korlátozzák a lakosság áram- és gázfogyasztását
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTIM államtitkár: a jövő energetikájában a fő szempont a “zöldülés” és az ellátásbiztonság
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaEnnél jobb elektromos SUV-ot most keresve sem találni
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaMutassuk pontosan mikor és hol indul az ingyen napelemes pályázat