Zöldinfó
Elemzők: tetőzhet az építőipar teljesítménye, de nincs jele komolyabb visszaesésnek
Az építőipar októberi teljesítményéről napvilágot látott friss adatok azt jelzik, hogy tetőzhet a teljesítmény, az energiaválság miatt nincs lehetőség a további növekedésre, de a kereslet drasztikus visszaesése sem látszik.
Az állami beruházások visszafogásának hatása egyelőre nem jelent meg a kivitelezési költségekben – állapították meg a KSH friss adatait kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint az építőipari termelés volumene októberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2,5 százalékkal, szeptemberhez képest 1,8 százalékkal csökkent. Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 1,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a friss adat azt mutatja, hogy az építőipari termelés tetőzik, további növekedésre az energiaválság miatt egyelőre nincs mód. Ugyanakkor a termelés kismértékű csökkenése még messze nem jelenti azt, hogy az ágazatot temetni kéne, sőt, kedvező fordulat történt a rendelésállomány alakulásában. Mint hozzátette, a következő időszak termelési szintjével kapcsolatos várakozások javultak, egyelőre tehát nem látszik, hogy az állami beruházások egy részének elhalasztása miatt az építőipari kereslet elapadna. Az októberi adatok alapján az építőipar növekedési hozzájárulása összességében várhatóan semleges lesz a negyedik negyedévi GDP-hez.
Nemes Rudolf, a Futureal-csoporthoz tartozó HelloParks ügyvezető igazgatója az MTI-hez küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőiparon belül jelentős súllyal rendelkező logisztikai és ipari ingatlanfejlesztések pozitívan járultak hozzá az ágazat teljesítményéhez. Míg a közelmúltban az online kereskedelem térnyerése és a beszállítói láncok rövidülése volt jelentős hatással, most az látható, hogy a klasszikus kiskereskedelmi disztribúció és e-kereskedelem részaránya csökken, a nehéz- illetve könnyűiparhoz köthető logisztika, összeszerelés aránya pedig jelentősen nő a keresleti oldalon. A Magyarországra érkező külföldi működőtőke-beruházásoknak (FDI) köszönhetően a háborúhoz, az energiakrízishez, az alapanyaghiányhoz, valamint a világjárványhoz köthető negatív világgazdasági tendenciák egyelőre nem éreztetik hátrányosan befolyásukat a keresleti oldalon. A kormányzati beruházások felülvizsgálata visszafogja az építőipar termelését is, aminek elvileg a kivitelezési költségek csökkenését kellene kiváltania, ám ez egyelőre nem tapasztalható az ipari és logisztikai fejlesztések piacán – jegyezte meg a szakember.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.