Zöld Energia
Eljöhet a hibrid napelemes rendszerek kora
Egy hibrid üzemű napelemes rendszerrel betömhetjük a szaldó elszámolás végével keletkező űrt.
A hazai napelemes piac több szempontból is különleges. Az Európai Unióban például egyedül itthon van még érvényben szaldó elszámolás, igaz, ezt az opciót 2024. január 1-ével kivezetik az új napelemeknél. Ettől kezdődően a frissen kiépített rendszerekre kedvezőtlenebb elszámolás lesz elérhető, a helyzet megértésében a Napelemrendszer.info cikke segít.
A szaldó lényege, hogy évente egyszer, a hálózatba betáplált és onnan felvett energia különbözete alapján történik az elszámolás kilowatt áron, a kalkulációt egy mérőóra segíti. A konstrukció előnye a fogyasztóra nézve, hogy kényelmesen hozzáférhet akkor is az áramhoz, ha a napelemek éppen nem termelnek. További pozitívum, hogy jelentősen csökken az energia ára.
A szaldó végét régóta lehetett sejteni, a kivezetést pedig egy európai uniós irányelv is előírta. A 2024. január 1-e előtt csatlakoztatott rendszerek még maximum tíz évig maradhatnak a kedvező elszámolásban, az ezután kiépített napelemekre viszont már a bruttó elszámolás vonatkozik, ami jelentősen növelheti a megtérülés idejét.
A szabályzás miatt az utóbbi időkben többen is elkezdtek gondolkozni azon, hogy milyen megoldásokkal lehetne mérsékelni a későbbiekben az energiafogyasztás költségeit. Érdemes kiemelni, hogy az újfajta elszámolás részletei egyelőre nem ismertek, és a szükséges mérőórát sem mutatták még be. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy az ideiglenes, az új napelemekre vonatkozó betáplálási stop miatt most a szaldó problémája is zárójelbe került, a tilalom feloldása után viszont ismét kulcskérdéssé válhat a probléma.
Mindettől függetlenül meglévő napelemes rendszereknél felmerülhet a bővítés, ami főleg akkor érdekes, ha invertercserében is gondolkozunk.
Mi lehet a megoldás?
Sokaknak nem egyértelmű, de egy napelemes rendszer egyik, ha nem a legfontosabb komponense az inverter, ez a rendszer szíve és lelke. A fotovoltaikus cellákba beérkező sugárzás az ott lévő szilíciumréteggel találkozik, elnyelődik, és szabad elektronokat generál, az így létrejövő egyenáram viszont háztartási felhasználásra még nem alkalmas. Az inverter dolga az, hogy előállítsa a hasznosítható váltakozó áramot.
Amennyiben meglévő rendszerünknél invertert cserélnénk, már most érdemes hibrid berendezésben, pontosabban hibrid üzemű napelemes rendszerben gondolkozni. Ennek lényege az, hogy egyszerre tud szigetüzeműként és hálózatra visszatáplálóként működni, ehhez pedig a tároló mellett megfelelő inverter kell. A klasszikus értelemben vett hibrid napelemes rendszer egyszerre van rácsatlakozva akkumulátorokra és magára a hálózatra is, ez különösen akkor lehet hasznos, ha a háztartásnak áramkimaradás esetén is állandó energiára van szüksége – például a fűtési rendszer miatt.
Miként is működik a technológia? Először is nézzük meg a napelemes termelés oldalát: a napközben előállított többletenergia először az akkumulátorba kerül, ha pedig ez megtelik, akkor lép fel a kapcsolat az áramszolgáltatóval, vagyis indul meg a hálózatra való betáplálás. Ha a hálózati fogyasztás részét nézzük, vegyük az evidenciát: a napelemek nappal képesek áramot előállítani – ekkor pedig az ember ritkán tartózkodik otthon, emiatt nem is használ energiát. Sötétedés után tehát az akkumulátorból kell felvenni az áramot, ha viszont azt teljesen elfogyasztottuk, az áramszolgáltatótól, a hálózatról kell vásárolni.
Az áramfelhasználás tehát egy körforgást ír le. Az akkumulátoros megoldás előnye, hogy csak a legvégső esetben szükséges áramot felvennünk a hálózatból, amivel be lehet majd tömni a szaldó elszámolás megszűnésével keletkező űrt. Persze tartsuk szem előtt azt is, hogy az akkumulátorok beszerzése költséges mulatság, igaz, a technológia fejlődésének köszönhetően az árak fokozatosan csökkennek, miközben a minőség, a teherbírás és az élettartam is nő. Alternatív megoldás lehet a tároló elektromos autóval való helyettesítése.
Összességében kijelenthető, hogy a beruházás előtt fel kell mérni a háztartás fogyasztási szokásait, igényeit. Az akkumulátorok miatt a megtérülés is jelentősen nő, ezzel mindenképp számoljunk.
Zöld Energia
7 tipp a zöldebb otthonokhoz
A zöld otthon nem csupán egy felkapott trend, aki valóban környezettudatos otthont teremt magának, nap mint nap megtapasztalhatja a pozitív hatásait.
Bár az elmúlt években elég sokan kongatták a vészharangokat, hogy az emberiség túlhasználja az energiaforrásokat, csökkenteni kell a fogyasztást, igazából a rezsiárak egekbe törésével szorult rá a legtöbb család arra, hogy valóban hozzáfogjon az energiatakarékosabb és zöldebb életforma kialakításához. Nézzük meg, hogy milyen tippekkel lehet valóban zöldebb az otthonunk.
1. A megfelelő szigetelés
Ha jól belegondolunk, 50-60 évvel ezelőtt még nem sokan gondolkoztak az épületek szigeteléséről, hiszen bővelkedtünk az olcsó energiaforrásban és még a régebben épült, huzatosabb lakásokat is egyszerűen ki lehetett fűteni. (Az úgynevezett “zöld” gondolat pedig még nem is nagyon született meg Magyarországon,) Az olajválságot követő energiaválság után Nyugat-Európában hozzáfogtak az épületek szigeteléséhez, hogy kevesebb földgáz elhasználásával azonos minőségű komfortot érjenek el. Magyarországra a 80-as, 90-es években gyűrűzött be az épületszigetelés, ma már az új építésű házak esetében alapvető elvárás, hogy minél kevesebb energia felhasználásával üzemeljen. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő homlokzati szigetelés, födémszigetelés, tetőtér beépítés esetén pedig a tetőtér hőszigetelése. 2023-ban a 70-es évek energiaválságához hasonló tendenciát figyelhettünk meg az energiapiacon és ez kihat arra is, ahogy az emberek a szigetelésről gondolkoznak.
De azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mennyit nyerünk egy ilyen beruházással? Ez több tényezőtől is függ. Egy olyan ház esetében, ahol hiányzik a szigetelés vagy rosszul volt szigetelve, akkor ez az érték akár 30-50% is lehet. Ha már volt valamilyen szigetelés, akkor kisebb lesz a spórolás mértéke. A légkondicionáló berendezés és a fűtés használatától is függ a spórolás mértéke. A fűtés esetén több háztartás el van télen 18-19 fokban, másoknál már a 23 foknál is cidriznek. Nyáron pedig van, akinél már 25 fok fölött jelez a hőségmérő és bekapcsolja a légkondit, mások gond nélkül bírják a 30 fokot. Megfelelő, jó minőségben kivitelezett fújható üveggyapot szigetelés elvégzése után, legalább 20-30%-os költségmegtakarítással lehet számolni. Egy jól kivitelezett szigeteléssel akár 5-7 fokkal is hűvösebb lehet egy jól szigetelt épületben nyáron. Télen pedig sokkal kevesebb lesz a fűtésszámlánk. A klíma helyes használata ugyanakkor odafigyelést igényel, a nem megfelelően beállított hőmérséklet, a túl nagy hőingadozás, a megspórolt karbantartás és tisztítás, valamint a nem megfelelő védekezés mind-mind hatással lehet szervezetünkre. A klíma használat kikerülhetetlenül kellemetlen mellékhatása azonban a jelentős villanyszámla, ami szintén jelentősen csökkenthető ha a födémre megfelelő vastagságú hőszigetelés kerül.
2. A fűtési rendszer korszerűsítése, automatizálása
A fűtéskorszerűsítéssel rendkívül sokat spórolhatunk az energián. Egy jól automatizált kondenzációs gázkazánnal (megfelelő szigetelés esetén) stabilan ki tudjuk fűteni a házat, az automatika révén pedig csak akkor üzemel, amikor szükségünk lesz rá, nem fűt fölöslegesen. De mit is jelent pontosabban a fűtés korszerűsítés? Ha jelenleg gázkonvektorokkal fűtünk (ami tulajdonképpen sok pici gázkazán), érdemes elgondolkodni egy kondenzációs gázkazán beszereléséről, amiről a radiátorokat fűtjük. (Számoljuk bele ilyenkor a költségekbe a gáztervet és azt az időt, amíg átfut a rendszeren a terv befogadása.) Egy bő évvel ezelőtt a legzöldebb, legokosabb gondolat az volt, ha valaki kiépítette a padlófűtést, hőszivattyút szerzett be és napelemről üzemeltette a fűtési rendszerét. Azóta Magyarországon felfüggesztették az épületre telepített napalemes rendszer hálózatba csatlakozás lehetőségét, illetve belengették a korábbi szaldós elszámolás bruttósítását, ezzel pont a fűtési szezonban nem juthatunk hozzá a napelemes rendszerünkkel megtermelt áramhoz. Persze mehetünk a biomassza (fa, pellet stb.) irányában is, egy jól szigetelt ház esetében a fafűtés is tud takarékos lenni, viszont zöldülés szempontjából a fatüzelés nem egy leányálom.
3. Legyenek korszerű nyílászáróink
Építészeti és energetikai szempontból nagyon fontos a megfelelő nyílászáró. Ha az épületben régi, rosszul záródó, esetleg korhadásnak, szuvasodásnak indult ablakok, ajtók vannak, rendkívül sok hőenergiát veszíthetünk, akár 20-30 % megtermelt energia szökik ki az utcára. Ugyanígy nyáron, a legnagyobb hőségben a rosszul záródó ablakokon keresztül beárad a hő, akkor meg a hűtésre kell ingünket-gatyánkat elkölteni. Ahhoz, hogy az épület valóban jól üzemeljen, szükségünk lesz arra, hogy a szigetelés, a nyílászárók és a fűtéstechnika egymást erősítve fejtse ki jótékony hatását.
4. A külső árnyékolók alkalmazása
A tetőtér esetében különösen fontos, hogy ne csak a szigetelésre gondoljunk, hanem a tetőtéri ablakok külső árnyékolására is. Ahhoz, hogy a tetőtéri szobák ne változzanak egy nyári napon szaunává, a szigetelés és a légkondi mellett elengedhetetlen az ablakok külső árnyékolásáról gondoskodni. A belső árnyékolók, sötétítő függönyök sajnos csak a fényt tartják kívül, a napsugarakból származó hőenergia az ablaküvegen keresztül bejut és az üvegházhatásnak köszönhetően becsapdázódik. Ez télen nagyon jól jön (épp ezért jó, ha szabályozható az árnyékolás technikánk), nyáron azonban, mikor a hőség ellen küzdünk, jó, ha ki tudjuk zárni. Erre való a külső árnyékolás.
5. Gyűjtsük az esővizet, használjuk a szürkevizet
A jelenlegi éghajlati viszonyok között rendkívül fontos a megfelelő vízkezelés. A hosszú, aszályos időszakokat követik a lezúduló, brutális mennyiségű esők, villámárvizek. Ha megfelelő tárolókba gyűjtjük az esővizet, akkor a kert locsolását megoldhatjuk a csapvíz használata nélkül. Ugyancsak alkalmazhatjuk a szürkevizet felmosásra, vécéöblítésre. A szürkevíz az a víz, amit már egyszer használtunk (pl. kézmosásra, fürdésre), nem lehet meginni vagy főzni vele, de mivel nem tartalmaz ürüléket (utóbbit fekete víznek nevezik), nem számít szennyvíznek sem. A használt vizet vagy szürkevizet sok területen lehet hasznosítani. Az elnevezés nem a színére utal, hanem a víz minőségét jelöli. A szürkevizet lehet használni takarításhoz, vécéöblítéshez, megfelelő szűrés után pedig akár öntözéshez is. Nem mindegy azonban, hogy melyik szürkevízről van szó. A mosakodás, kézmosás után keletkező szürkevizet akár szűrés nélkül is lehet használni például dísznövények öntözésére. Azonban a mosogatás során a zsírok, egyéb szennyeződések miatt már komolyabban meg kell szűrni a vizet, mielőtt megöntöznénk vele a növényeinket.
6. Legyünk tudatos autóhasználók
A legtöbb ember ma az idő és a pénz szorításában úgy próbál evickélni, hogy lehetőleg mindenhová autóval megy. Nem kell várni a tömegközlekedésre, gyorsan és hatékonyan el lehet érni a célunkat, ráadásul összes is lehet kötni a különböző tevékenységeket. Amint beáll a dugó és csak araszolgatunk a benzingőzben, rájövünk, hogy nem feltétlenül járunk jól az autóval. Próbáljuk meg tudatosan csak akkor használni az autónkat, ha valóban szükségünk van rá, egyéb esetben pedig gyalogoljunk, tömegközlekedjünk, biciklizzünk. Jelentősen fog csökkenni az ökológiai lábnyomunk, ráadásul szociálisan több élményben lesz részünk, mintha minden egyes ügyünket autóval intéznénk.
7. Legyünk tudatos vásárlók
Ez talán az autózásnál is keményebb falat. Minden arról szól körülöttünk, hogy vásároljunk, akkor is, ha nincs rá szükségünk, akkor is, ha nem engedhetjük meg magunknak. A hitelek és adósságok pedig csak egyre halmozódnak. Írjunk bevásárló listát, kerüljük az impulzusvásárlást, ajándékozzunk élményt, programot szeretteinknek, hogy csökkentsük a felhalmozódó, fölösleges tárgyak mennyiségét.