Zöld Energia
Elképesztő, mennyit spórolhat egy háztartás ezzel a módszerrel
Van, ahol 84 százalékkal is csökkenhet a rezsi, ha napelemmel kombinálják a hőszivattyút.
A SolarPower Europe ipari szervezet friss jelentése alapján jobban megéri a hőszivattyút napelemes rendszerrel együtt telepíteni a németországi, spanyolországi és olaszországi otthonokban, mintha a két technológiát külön használnák – számol be a PV Magazine. A szakértők szerint a fotovoltaikus rendszer jól kiegészíti a hőszivattyút, és kielégíti a villamosenergia-szükséglet jelentős részét, a két megoldás kombinációja pedig komoly megtakarítást eredményez.
A SolarPower Europe három forgatókönyvet modellezett a közepes méretű németországi, spanyolországi és olaszországi háztartásokat alapul véve a 2022-es energiaválság idején. A napelemes-hőszivattyús forgatókönyvben a rendszerhez egy meleg vizes tartály is tartozott. A megtakarítást ahhoz az árhoz viszonyították, amelyet egy átlagos családi háztartás fizetett volna, ha minden áramot a hálózatról szerzett volna be, és gázkazánnal fűtött volna.
A hipotetikus napelemes rendszer teljesítménye Németországban 8, Spanyolországban és Olaszországban pedig 7 kilowatt, míg a hőszivattyúé sorban 7, 3 és 4 kilowatt volt. Németországban 800, Spanyolországban és Olaszországban 400 literben határozták meg a tartály kapacitását.
A helyiség- és vízfűtési hőigényt 12-20 ezer kilowattóra között modellezték meglévő épületállományra és 85 százalékos hatásfokú gázkazán használatával. Egy átlagos családi ház éves villamosenergia-igényét 4000-4500 kilowattórának tekintették, a 2022-es gáz- és áramárakat pedig a háztartási energia árindex alapján határozták meg. A kalkuláció során az állami, családi házakra vonatkozó kedvezményeket is figyelembe vették.
Az eredmények azt mutatják, hogy az olasz háztartások spóroltak a legtöbbet a kombinálással: 3766 eurót (mintegy 1,43 millió forintot) a magas áramárak miatt. Németországban 3614 eurót (1,38 millió forintot), Spanyolországban pedig 2831 eurót (1 millió forintot) lehet megtakarítani. A két technológiával egy spanyol háztartás 84, egy olasz 83, egy német 62 százalékot spórolhat a rezsin. A puffertároló mellett ráadásul a rendszer egész évben hatékonyan működhet, igaz, Németországban a téli időszakban csökken a napelemek termelése.
Zöld Energia
Ezeknek a hőszivattyúknak a leghidegebb napok sem okoznak gondot
Egy új, az Egyesült Királyságban elvégzett vizsgálat cáfolja, hogy a hőszivattyúk a nagy hidegben nem hatékonyak.
Az Energy Systems Catapult nonprofit zöld technológiai és innovációs központ közzétette a 2020 novembere és 2022 augusztusa közötti, az Egyesült Királyságban működő levegő forrású hőszivattyúk helyszíni megfigyelésének adatait – számol be a PV Magazine. Az információk azt mutatják, hogy a hőszivattyúk háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hogy a hideg napokon berendezéseknél a teljesítménytényező (COP) mediánja 2,44, míg egész évben 2,80. Az eredmények azt is igazolták, hogy a külső levegőforrást hasznosító rendszerek alacsonyabb hőmérséklet mellett is hatékonyak.
„Az adatok közzétételével végre megdönthetjük azt a nézetet, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg időben, és hogy üzemelésük nem hatékony” – mondta Marc Brown, az Energy Systems Catapult ideiglenes üzleti vezetője. „Éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk. Háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hideg időjárási körülmények között is jól működnek” – tette hozzá.
Az Egyesült Királyság Energiabiztonsági és Nettó Zéró Minisztériuma által támogatott projektben 742 hőszivattyút telepítettek, az érintett otthonok közül a legkorábbi 1919-ben épült. A berendezések teljesítményét 2020 novembere és 2022 augusztusa között monitorozták, az eredmények pedig rávilágítottak, hogy jelentősen javult a levegő alapú hőszivattyúk működése egy 2011-2014 között futó, hasonló projekt óta. Az új adatok azt is felfedték, hogy eltérések adódhatnak a teljesítményben az egyes modellek között.
Ami az üzemi áramlási hőmérsékletet illeti, a 65 Celsius-fok feletti hőmérsékletet elérő hőszivattyúk szezonális COP-értékének mediánja 2,89 és 2,92 között alakult, míg az alacsony üzemi hőmérsékletű hőszivattyúknál 2,74 és 2,94 között mozgott. A jelentés szerint azonban a 65 Celsius-fok feletti üzemelés nem túl gyakori.
A projekt során a hőszivattyúk teljesítményét az év leghidegebb napjain is elemezték, amikor a külső átlaghőmérséklet -5,8 és 2 Celsius-fok között változott. A COP-ot minden egyes hideg napra kiszámították, az átlag 2,44 volt. Az Energy Systems Catapult szerint mindez igazolja, hogy a hőszivattyúk jól üzemelnek különböző épületekben, még igen alacsony hőmérsékleten is.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaItt az öngyógyító napelem
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTerepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaElérte maximális teljesítményét a világ legnagyobb szélturbinája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal Budapesten a Főkert