Zöld Energia
Ellenállnak a szélnek és a sónak? Tesztelik a napelemeket!
A Jokohama egyik mólóján folytatott kísérletben szeles és sós levegőnek teszik ki a modulokat.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A japán Jokohama egyik mólóján tesztelik a könnyű, rugalmas, perovszkit napelemmodulok tartósságát és teljesítményét szeles és sós levegőjű körülmények között – számol be a PV Magazine. A három hónaposra tervezett kísérlet 2024 novemberében vette kezdetét egy 1 kilowattos napelemmel, a kutatásban három japán székhelyű vállalat vesz részt: a Macnica technológiai és elektronikai beszállító, a Reiko vékonyréteg-termékgyártó, valamint a perovszkit napelemekre szakosodott, a Jokohamai Toin Egyetemhez köthető Peccell Technologies, amelyet 2004-ben alapított a perovszkit napelemek úttörője, Mijaszaka Cutomu. „Az Oszanbasi móló tesztberendezése 80, egyenként 30 cm x 1 m méretű panelt tartalmaz” – mondta Mijaszaka, megjegyezve, hogy a modulok teljesítmény-átalakítási hatásfoka 10%, és tekercsről tekercsre eljárással, műanyagra felvitt indium-ón-oxidból (ITO-PET) készültek. „Olyan modult használunk, amely 125 μm vastagságú ITO-PET-fóliákon alapul, és alacsony, 12 ohm/m2 -es lapellenállással rendelkezik” – tette hozzá a szakértő. A Peccell ezzel párhuzamosan nagyobb hatásfokú és tartósabb modulokon dolgozik.
A modulokat egymás után telepítik, hogy lehetővé tegyék az összehasonlító ellenőrzéseket. A teszteléssel a tokozóanyag és a fólia tartósságát is felmérik, emellett egy új, a könnyebb rögzítést és levételt lehetővé tevő rendszert fejlesztettek ki, hogy egyszerűsítsék a modulok helyszíni cseréjét. A projekt egy hároméves, perovszkit napenergia-technológiai fejlesztési és demonstrációs kezdeményezés része, amely 2023-ban kezdődött Jokohamában Mijaszaka felügyeletével. A programot a japán környezetvédelmi minisztérium támogatja. A kezdeményezésen belüli további projektek részeként a perovszkit napelemek hullámos tetőkön való alkalmazását fogják tesztelni, egy harmadik kísérletben pedig könnyűszerkezetes struktúrákon, például sátrakon vagy üvegházakon vizsgálják a paneleket. A perovszkit panelek hatásfoka 20%, élettartama pedig 15 év.
A hosszú távú cél az, hogy Japánban azon tetők esetében, amelyekre nem lehet hagyományos, nehéz szilícium napelemeket telepíteni, 90%-ban lehetővé váljon a napenergia-termelés, illetve szén-dioxid-mentesítsék a tengeri kikötői terminálok, hajók és teherautók energiafelhasználását.
Kép: Macnica
Zöld Energia
Az energiatárolás új játékszabályai és a megtérülési modellek kockázatai
Az exportbüntető piacokon a tároló gazdasági szükségszerűséggé vált, de a régi modellek miatt a projektek könnyen alulteljesíthetik a várakozásokat.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A lakossági napelemes piac gyors átalakuláson megy keresztül: a hagyományos, nappali termelésre és hálózati exportmaximalizálásra épülő modellek helyét egyre inkább az akkumulátoros önfogyasztás veszi át – írja az alternativenergia.hu. Ez a váltás azonban komoly kockázatot hordoz a megtérülési számításokban, mert a pénzügyi modellek és teljesítménygaranciák jelentős része még mindig a korábbi, PV-only logikát tükrözi.
Megfordult a gazdasági logika
A klasszikus net metering korszakban a napelemes rendszerek értékét elsősorban a termelt energia mennyisége határozta meg. A többlettermelés egyszerűen a hálózatba került, az inverterek pedig jellemzően optimális közepes teljesítményszinten működtek. A pénzügyi modellek viszonylag egyszerű veszteségfeltételezésekkel dolgoztak.
Ma ez a paradigma már nem áll.
Számos piacon a hálózatba betáplált energia értéke jelentősen elmarad a vételezett villamos energia árától. Egyes régiókban a visszatáplálás nagykereskedelmi szinten kerül elszámolásra, ami akár két-háromszoros árkülönbséget is jelenthet a lakossági tarifához képest. Ennek következtében az akkumulátor már nem opcionális kiegészítő, hanem gazdasági optimalizáló eszköz lett.
Másképp működnek a rendszerek
Az önfogyasztásra optimalizált solar-plus-storage rendszerek energiaáramlása alapvetően eltér a korábbi működéstől. A cél már nem az, hogy a megtermelt energiát minél gyorsabban kitolják a hálózatba, hanem az, hogy a lehető legtovább helyben tartsák.
Ez több fontos üzemeltetési változást hoz:
- a tárolók gyakrabban ciklizálnak
- az inverterek sokkal több időt töltenek alacsony teljesítményszinten
- nő az energiaalakítási lépések száma
- megjelennek folyamatos parasztikus veszteségek
Ezek a működési módok korábban ritkák voltak, ma viszont tipikussá váltak.
Összetett veszteségek a háttérben
A modern rendszerekben a veszteségek több ponton halmozódnak. AC-csatolt architektúráknál például a többszörös DC-AC-DC-AC átalakítás érdemi energiaveszteséget okozhat. Emellett a tárolók és inverterek készenléti fogyasztása is folyamatos energiaveszteséget jelent.
Kritikus tényező az is, hogy sok inverter hatásfoka alacsony terhelésen jelentősen romlik. Márpedig az önfogyasztásra optimalizált rendszerek életciklusuk nagy részében nem csúcsteljesítményen működnek.
Fontos felismerés, hogy a különböző architektúrák eltérő pontokon „veszítenek energiát”. Nincs univerzális veszteségmechanizmus, ezért a névleges hatásfokok összehasonlítása önmagában félrevezető lehet.
Miért kritikus ez a befektetőknek?
A lakossági portfóliók jelentős része hosszú távú termelési becslésekre épül. Ezek támasztják alá a teljesítménygaranciákat, az adósságszolgálati mutatókat és a befektetői hozamokat.
Ha egy rendszert régi feltételezésekkel modelleznek, de modern önfogyasztási üzemmódban működtetnek, a projekt papíron rendben lehet, a valóságban mégis alulteljesíthet. Ez különösen érzékeny kérdés egy alacsony marzsokkal működő iparágban, ahol a teljesítménygaranciák közvetlenül az operatív cash flow-t terhelik.
Lakossági motivációk is változnak
Iparági adatok szerint a háztartások egyre inkább a villanyszámla-csökkentést és az energia-önellátást jelölik meg fő motivációként az akkumulátor telepítésénél. Azokon a piacokon, ahol az export kedvezőtlen, a tároló csatlakozási aránya már meghaladja a 75 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a rendszereket tudatosan olyan üzemre optimalizálják, amelyet a régi modellek nem vettek figyelembe.
Mit kell most újragondolni?
Az iparág számára egyre világosabb, hogy a modellezési és tervezési gyakorlatot frissíteni kell. A szakértők szerint különösen fontos:
- a valós üzemprofilok modellezése
- a teljesítménygaranciák újrakalibrálása
- az alacsony terhelés melletti hatásfok vizsgálata
- az architektúra-specifikus veszteségek számszerűsítése
- a transzparens kommunikáció a beruházók felé
Új korszak kezdődött
A napelemes iparág már korábban is szembesült hasonló fordulópontokkal, például a moduldegradáció pontosításakor. Most egy hasonló léptékű korrekció zajlik.
Ahogy a solar-plus-storage válik alapértelmezetté, a siker kulcsa egyre kevésbé a beépített kapacitás, és egyre inkább az lesz, mennyire pontosan értjük az energia valós útját a rendszerben. Aki ezt a váltást figyelmen kívül hagyja, az könnyen olyan portfóliót építhet, amely nem a hardver hibája miatt, hanem a hibás modellezés következtében marad el a várakozásoktól.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
