Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ellenállnak a szélnek és a sónak? Tesztelik a napelemeket!

A Jokohama egyik mólóján folytatott kísérletben szeles és sós levegőnek teszik ki a modulokat.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

A japán Jokohama egyik mólóján tesztelik a könnyű, rugalmas, perovszkit napelemmodulok tartósságát és teljesítményét szeles és sós levegőjű körülmények között – számol be a PV Magazine. A három hónaposra tervezett kísérlet 2024 novemberében vette kezdetét egy 1 kilowattos napelemmel, a kutatásban három japán székhelyű vállalat vesz részt: a Macnica technológiai és elektronikai beszállító, a Reiko vékonyréteg-termékgyártó, valamint a perovszkit napelemekre szakosodott, a Jokohamai Toin Egyetemhez köthető Peccell Technologies, amelyet 2004-ben alapított a perovszkit napelemek úttörője, Mijaszaka Cutomu. „Az Oszanbasi móló tesztberendezése 80, egyenként 30 cm x 1 m méretű panelt tartalmaz” – mondta Mijaszaka, megjegyezve, hogy a modulok teljesítmény-átalakítási hatásfoka 10%, és tekercsről tekercsre eljárással, műanyagra felvitt indium-ón-oxidból (ITO-PET) készültek. „Olyan modult használunk, amely 125 μm vastagságú ITO-PET-fóliákon alapul, és alacsony, 12 ohm/m2 -es lapellenállással rendelkezik” – tette hozzá a szakértő. A Peccell ezzel párhuzamosan nagyobb hatásfokú és tartósabb modulokon dolgozik.

A modulokat egymás után telepítik, hogy lehetővé tegyék az összehasonlító ellenőrzéseket. A teszteléssel a tokozóanyag és a fólia tartósságát is felmérik, emellett egy új, a könnyebb rögzítést és levételt lehetővé tevő rendszert fejlesztettek ki, hogy egyszerűsítsék a modulok helyszíni cseréjét. A projekt egy hároméves, perovszkit napenergia-technológiai fejlesztési és demonstrációs kezdeményezés része, amely 2023-ban kezdődött Jokohamában Mijaszaka felügyeletével. A programot a japán környezetvédelmi minisztérium támogatja. A kezdeményezésen belüli további projektek részeként a perovszkit napelemek hullámos tetőkön való alkalmazását fogják tesztelni, egy harmadik kísérletben pedig könnyűszerkezetes struktúrákon, például sátrakon vagy üvegházakon vizsgálják a paneleket. A perovszkit panelek hatásfoka 20%, élettartama pedig 15 év.

A hosszú távú cél az, hogy Japánban azon tetők esetében, amelyekre nem lehet hagyományos, nehéz szilícium napelemeket telepíteni, 90%-ban lehetővé váljon a napenergia-termelés, illetve szén-dioxid-mentesítsék a tengeri kikötői terminálok, hajók és teherautók energiafelhasználását.

Advertisement

Kép: Macnica

Advertisement

Zöld Energia

15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat

Mikor térül meg a lakossági energiatároló? Konkrét számok és saját tapasztalatok.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A kormány február elején elindította a lakossági energiatároló programot, amelyben kétféle pályázati konstrukció közül lehet választani – írja az alternativenergia.hu. Az egyik lehetőség egy meglévő napelemes rendszerhez energiatároló telepítése, a másik pedig inverterre és energiatárolóra vonatkozó pályázat, ebben az esetben azonban vállalni kell a napelemes rendszer kiépítését is. A pályázati űrlap beadása mondhatni pofonegyszerű, de mielőtt az ember rákattint a „beküldés” gombra, érdemes végiggondolni: valóban megéri-e a telepítéssel járó macera. Ha a magam tapasztalatait veszem alapul, akkor egy napelemes rendszer energiatárolóval, saját forrásból finanszírozva, korábban nem érte volna meg számunkra. A megtérülési idő akár 15 év is lehetett volna, ami magában hordozza annak kockázatát, hogy addigra az inverter vagy az akkumulátor cserére szorul.

A házunk 2023-ban épült, BB energetikai besorolású, télen h-tarifáról működő hőszivattyús fűtéssel, ősszel és tavasszal pedig két klímával oldjuk meg a temperálást. Az átlagos havi villanyszámlánk körülbelül 15 ezer forint, amiben minden benne van. Emiatt az elmúlt években mindig elvetettük a napelemes rendszer gondolatát – még akkor is, amikor elérhetők voltak különféle támogatások, amelyek rövidíthették volna a megtérülési időt.

Mi változott most, és miért döntöttünk mégis a pályázat beadása mellett?

Advertisement

Az egyik legerősebb érv a rendszertől való függetlenedés volt. Emellett egyre gyakrabban felmerül az elektromos autó vásárlásának gondolata is: városi közlekedésre hosszú távon jóval költséghatékonyabb lenne, ha a saját háznál megtermelt energiát tudnánk erre a célra felhasználni.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ahogy bővül a családunk, egyre több fogyasztó kerül a háztartásba. Tervezünk további klímák felszerelését is, ami biztosan megemeli majd az eddig kifejezetten kedvező villanyszámlákat.

Advertisement

Nézzük konkrét számokkal ezt a kérdést!

Vegyünk alapul egy 5 kilowattos napelemes rendszert. Piaci áron, inverterrel együtt, akkumulátor nélkül ez nagyjából 2,5–3 millió forintba kerül. Havi 15–20 ezer forintos villanyszámla mellett az éves költség 180–240 ezer forint, vagyis ennyit lehetne ideális esetben megtakarítani. Ezzel számolva a megtérülés körülbelül 12–15 év, de ennyi idő alatt előfordulhat, hogy alkatrész cserére lesz szükség a rendszerben.

Advertisement

Ha ugyanezt a rendszert energiatárolóval egészítjük ki, a beruházás költsége még tovább nő. Egy 5 kilowattos napelemes rendszer akkumulátorral együtt akár 4,5–5 millió forintba is kerülhet támogatás nélkül, de itt is csak a csillagos ég szabhat határt, hiszen vannak olcsóbb és drágább panelek és inverterek is. Ugyan az energiatárolóval több megtermelt energiát tudunk saját magunk felhasználni, pusztán piaci alapon nézve a megtérülési idő ebben az esetben akár 15 évnél is hosszabb lehet. 

A most elérhető lakossági energiatároló pályázat azonban egy teljesen új szintre helyezi a megtérülési időt. A támogatás révén akár 2,5 millió forintos összegig a program fedezi az akkumulátor és az inverter költségeit, és elszámolható továbbá a terveztetés, engedélyeztetés, illetve a mérőhely szabványosítása is. Ennek köszönhetően egy korábban említett 5 kilowattos rendszer megtérülése 6–8 évre csökken, ami már gazdaságilag vállalhatóbb, és kisebb műszaki kockázatot jelent.

Advertisement

Összességében még alacsony villanyszámla mellett sem fekete-fehér kérdés, a számok mellett végig kell gondolni azt is, hogy mik a jövőre nézve a tervek. A támogatás nemcsak a megtérülési időt rövidíti le jelentősen, hanem csökkenti a hosszú távú műszaki kockázatokat is, miközben nagyobb energiafüggetlenséget kínál. A végső döntésnél ezért nemcsak a jelenlegi villanyszámlát érdemes figyelembe venni, hanem a háztartás jövőbeli energiaigényét és azokat az élethelyzeteket is, amelyek néhány éven belül teljesen átírhatják a fogyasztási szokásokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák