Zöld Energia
Ellenállnak a szélnek és a sónak? Tesztelik a napelemeket!
A Jokohama egyik mólóján folytatott kísérletben szeles és sós levegőnek teszik ki a modulokat.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A japán Jokohama egyik mólóján tesztelik a könnyű, rugalmas, perovszkit napelemmodulok tartósságát és teljesítményét szeles és sós levegőjű körülmények között – számol be a PV Magazine. A három hónaposra tervezett kísérlet 2024 novemberében vette kezdetét egy 1 kilowattos napelemmel, a kutatásban három japán székhelyű vállalat vesz részt: a Macnica technológiai és elektronikai beszállító, a Reiko vékonyréteg-termékgyártó, valamint a perovszkit napelemekre szakosodott, a Jokohamai Toin Egyetemhez köthető Peccell Technologies, amelyet 2004-ben alapított a perovszkit napelemek úttörője, Mijaszaka Cutomu. „Az Oszanbasi móló tesztberendezése 80, egyenként 30 cm x 1 m méretű panelt tartalmaz” – mondta Mijaszaka, megjegyezve, hogy a modulok teljesítmény-átalakítási hatásfoka 10%, és tekercsről tekercsre eljárással, műanyagra felvitt indium-ón-oxidból (ITO-PET) készültek. „Olyan modult használunk, amely 125 μm vastagságú ITO-PET-fóliákon alapul, és alacsony, 12 ohm/m2 -es lapellenállással rendelkezik” – tette hozzá a szakértő. A Peccell ezzel párhuzamosan nagyobb hatásfokú és tartósabb modulokon dolgozik.
A modulokat egymás után telepítik, hogy lehetővé tegyék az összehasonlító ellenőrzéseket. A teszteléssel a tokozóanyag és a fólia tartósságát is felmérik, emellett egy új, a könnyebb rögzítést és levételt lehetővé tevő rendszert fejlesztettek ki, hogy egyszerűsítsék a modulok helyszíni cseréjét. A projekt egy hároméves, perovszkit napenergia-technológiai fejlesztési és demonstrációs kezdeményezés része, amely 2023-ban kezdődött Jokohamában Mijaszaka felügyeletével. A programot a japán környezetvédelmi minisztérium támogatja. A kezdeményezésen belüli további projektek részeként a perovszkit napelemek hullámos tetőkön való alkalmazását fogják tesztelni, egy harmadik kísérletben pedig könnyűszerkezetes struktúrákon, például sátrakon vagy üvegházakon vizsgálják a paneleket. A perovszkit panelek hatásfoka 20%, élettartama pedig 15 év.
A hosszú távú cél az, hogy Japánban azon tetők esetében, amelyekre nem lehet hagyományos, nehéz szilícium napelemeket telepíteni, 90%-ban lehetővé váljon a napenergia-termelés, illetve szén-dioxid-mentesítsék a tengeri kikötői terminálok, hajók és teherautók energiafelhasználását.
Kép: Macnica
Zöld Energia
Megoldhatják a napelemes járdák a városi mobilitás és ellátás zöldítését?
Olyan modellt alkottak, amelyben ötvözik a napenergiát, a városi mezőgazdaságot és a 15 perces város koncepcióját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A várostervezés során a napenergia, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – ahol jószerivel bármely pont elérhető negyed óra alatt – gyakran különálló, de párhuzamos szempontnak tekinthető, ezekkel környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt növelhető a fenntarthatóság. A montreali Concordia Egyetem legfrissebb vizsgálata alapján ezeket összekapcsolva lehet a leghatékonyabban zöldíteni egy városon – írja az alternativenergia.hu.
Az új tanulmányban a zöld városi logisztika gerince a napenergia, amelyet a járdába beépített fotovoltaikus panelek révén hasznosul, és elektromos járművekkel működő szállítási hálózatokat lát el. A tetőket, kis telkeket és más hagyományos napenergia-helyszíneket inkább közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítják.
Napelemes járdák gyártásával egyre több cég foglalkozik, közéjük tartozik a magyar Platio. A vállalat fotovoltaikus térburkolatainak különlegessége az energiatermelés mellett az, hogy elkészítésükhöz újrahasznosított műanyagot használnak fel.
A 15 perces városmodellben az élelmiszerboltok, a termelői piacok és a közösségi kertek egyenletesen oszlanak el, így a lakosok többsége egy kilométeren belül elérhet friss, egészséges élelmiszereket. „Meg akarjuk vizsgálni, hogyan integrálhatjuk az energiát, a mobilitást, a földhasználatot és a társadalmi funkciókat, hogy a lakosok mindennapi szükségleteit közelebb hozzuk hozzájuk, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó utazások számát” – nyilatkozta Caroline Hachem-Vermette, a csapat tagja.
A kutatók az ontariói Londonban található West 5 intelligens közösséget használták esettanulmányként annak értékelésére, hogy a tér, a kibocsátás, a gazdaságosság, a földhasználat és a napenergia-teljesítmény miként hatnak egymásra. A vizsgálatban főként a járdákba beépített napelemek hatására összpontosítottak, ezek 600-szor 600 milliméteresek és 15 százalékos hatékonysággal 100 watt energiát képesek termelni.
Az érintett környéken az éves napsugárzás átlagosan 3,69 kWh/m²/nap, ami 286 napsütéses napnak felel meg, így mindössze 98 m²-nyi napelemes járda elegendő energiát termel az egész városi mobilitási rendszer ellátásához, és 98 százalékkal csökkenti az emissziót.
További előny, hogy a tetőfelület 13,8, a homlokzatok 10 és a parkolók 15 százalékának zöldségtermesztésre való felhasználásával a városrész részben önállóvá képes válni. A gyakorlatban a modell szinte úgy működik, mint egy elosztott agrofotovoltaikus rendszer, amelyben a napelemek nem csupán épületekhez kapcsolódó erőforrások, hanem az energia, a mobilitás, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA plug-in hibridek is egyre népszerűbbek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program
