Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ellenállnak a szélnek és a sónak? Tesztelik a napelemeket!

A Jokohama egyik mólóján folytatott kísérletben szeles és sós levegőnek teszik ki a modulokat.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

A japán Jokohama egyik mólóján tesztelik a könnyű, rugalmas, perovszkit napelemmodulok tartósságát és teljesítményét szeles és sós levegőjű körülmények között – számol be a PV Magazine. A három hónaposra tervezett kísérlet 2024 novemberében vette kezdetét egy 1 kilowattos napelemmel, a kutatásban három japán székhelyű vállalat vesz részt: a Macnica technológiai és elektronikai beszállító, a Reiko vékonyréteg-termékgyártó, valamint a perovszkit napelemekre szakosodott, a Jokohamai Toin Egyetemhez köthető Peccell Technologies, amelyet 2004-ben alapított a perovszkit napelemek úttörője, Mijaszaka Cutomu. „Az Oszanbasi móló tesztberendezése 80, egyenként 30 cm x 1 m méretű panelt tartalmaz” – mondta Mijaszaka, megjegyezve, hogy a modulok teljesítmény-átalakítási hatásfoka 10%, és tekercsről tekercsre eljárással, műanyagra felvitt indium-ón-oxidból (ITO-PET) készültek. „Olyan modult használunk, amely 125 μm vastagságú ITO-PET-fóliákon alapul, és alacsony, 12 ohm/m2 -es lapellenállással rendelkezik” – tette hozzá a szakértő. A Peccell ezzel párhuzamosan nagyobb hatásfokú és tartósabb modulokon dolgozik.

A modulokat egymás után telepítik, hogy lehetővé tegyék az összehasonlító ellenőrzéseket. A teszteléssel a tokozóanyag és a fólia tartósságát is felmérik, emellett egy új, a könnyebb rögzítést és levételt lehetővé tevő rendszert fejlesztettek ki, hogy egyszerűsítsék a modulok helyszíni cseréjét. A projekt egy hároméves, perovszkit napenergia-technológiai fejlesztési és demonstrációs kezdeményezés része, amely 2023-ban kezdődött Jokohamában Mijaszaka felügyeletével. A programot a japán környezetvédelmi minisztérium támogatja. A kezdeményezésen belüli további projektek részeként a perovszkit napelemek hullámos tetőkön való alkalmazását fogják tesztelni, egy harmadik kísérletben pedig könnyűszerkezetes struktúrákon, például sátrakon vagy üvegházakon vizsgálják a paneleket. A perovszkit panelek hatásfoka 20%, élettartama pedig 15 év.

A hosszú távú cél az, hogy Japánban azon tetők esetében, amelyekre nem lehet hagyományos, nehéz szilícium napelemeket telepíteni, 90%-ban lehetővé váljon a napenergia-termelés, illetve szén-dioxid-mentesítsék a tengeri kikötői terminálok, hajók és teherautók energiafelhasználását.

Advertisement

Kép: Macnica

Advertisement

Zöld Energia

Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat

A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép forrása: Siemens

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák