Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiahivatal: több mint 20 százalékkal nőtt a megújulókból termelt áram májusban

A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége 20,7 százalékkal nőtt Magyarországon májusban az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a legújabb, a májusi adatokat közlő energiastatisztikai riportja alapján.

Létrehozva:

|

Az összefoglaló szerint a hazai bruttó villamosenergia-termelés 3052 gigawattóra (GWh) volt májusban, 11,5 százalékkal több, mint 2021 azonos hónapjában; ez a legmagasabb májusi termelt mennyiség 2008 óta. A nukleáris forrásból származó áramtermelés 23,1 százalékkal emelkedett, míg a fosszilis alapú 10,2 százalékkal, az egyéb forrásból termelt pedig 22,3 százalékkal csökkent az előző év májusához képest. A megújuló energiaforrásból termelt áram 73,3 százalékát a napenergia, 17,6 százalékát biomassza, 4 százalékát pedig a szélenergia biztosította. A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3879 GWh volt májusban, 2,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az országos primerenergia-termelés 33,35 petajoule (PJ) volt májusban, 2,47 PJ-lal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,11 PJ-lal, az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,21 PJ-lal, az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,13 PJ-lal csökkent, míg a nukleáris forrásból származó 2,94 PJ-lal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az országos primerenergia-felhasználás 74,23 PJ volt, 3,14 PJ-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a megújuló energiaforrásoké 0,52 PJ-lal, a fosszilis energiahordozóké 4,54 PJ-lal és az egyéb nem megújuló energiahordozóké 0,21 PJ-lal mérséklődött.

A fosszilis energiaforrásokon belül a földgáz felhasználása csökkent, míg a szén és széntermékek, valamint a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A földgáz belföldi felhasználása 15,295 PJ volt, 30,1 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos havinál.

Advertisement

Zöld Energia

Napfény és szél hajtja Szlovéniát a klímasemlegesség felé

Új lendületet kap Szlovénia megújulóenergia-programja: az ország nap- és szélenergia-projektekre fordítja az uniós támogatás zömét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megújuló energiával kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében Szlovénia 64,5 millió euró (26 milliárd forint) értékben nyújt támogatást új szolár áramtermelő berendezések és szélerőművek bővítésére – közölte az alternativenergia.hu. A finanszírozás – amelyből 63,5 millió euró uniós forrásból származik – Szlovénia megújulóenergia-programjának legújabb része, célja pedig, hogy növelje a megújuló alapú villamosenergia termelését, miközben csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. A minisztérium közlése szerint a program az energiatárolási infrastruktúrára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. “Ezzel a felhívással Szlovénia folytatja a zöld átmenet céljainak megvalósítását és az európai kohéziós politika által támogatott klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalását” – olvasható a sajtóközleményben.

A források akkor érkeznek, ha Szlovénia végrehajtja a 2024 decemberében elfogadott, aktualizált nemzeti energia- és éghajlatvédelmi tervét, amely ambíciózus célokat tűz ki, többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését 2030-ig. A terv mintegy 3,8 milliárd eurót irányoz elő a megújuló energiaforrásokból történő elosztott villamosenergia-termelésre, egy szélesebb, 2030-ig tartó, 22 milliárd eurós energia- és éghajlatvédelmi beruházási program részeként. Szlovénia 2020-ban hosszú távú klímastratégiát fogadott el, amely szerint az ország 2050-re érheti el a szén-dioxid-semlegességet, 2030-ra pedig a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes bruttó energiafogyasztáson belül legalább 27 százalékra emeli. A kormány becslései szerint évente mintegy 1 milliárd euróra lesz szüksége az éghajlati célok eléréséhez. Tisztviselők szerint elegendő nemzeti és EU-források állnak rendelkezésre a finanszírozási hiányok áthidalására.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák