Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiatárolás lehetőségeit vizsgálták, megoldást találtak?

Egy európai PHES-rendszer kiépítése emberek milliói számára biztosíthatna energiatárolást.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Európában a téli hónapokban délen főként napenergiára, északon pedig szélenergiára támaszkodnak a zöld energiatermelésben, utóbbi régiókban a napenergia elérhetősége ilyenkor gyenge. A megújuló energiaforrások megbízható ellátásához nagyméretű, hosszú távú energiatárolási megoldásokra van szükség, különösen a gyenge termelésű időszakok, így a hideg hónapok áthidalásához. A szivattyús tárolós vízenergia (PHES) hatékony, környezetkímélő és hosszú távú megoldást kínálhat erre, miközben minimális föld- és vízterületet igényel, és nincs hozzá szükség további gátakra. Erről ír a PV Magazine felületén Ricardo Rüther, a Universidade Federal de Santa Catarina munkatársa és Andrew Blakers, a The Australian National University szakértője. A PHES a világ hosszú távú energiatárolásának 95 százalékáért felel, míg az akkumulátorok rövid távú, nagy teljesítményű tárolásra alkalmasak. Egy vonatkozó atlasz 820 ezer potenciális telephelyet azonosított világszerte, ezek összesített tárolási kapacitása 86 millió GWh , ami 2000 milliárd elektromosjármű-akkumulátor kapacitásának felel meg. Európában több mint 6000 prémium kategóriás PHES-hely található, amelyek együttes tárolási kapacitása 1100 TWh, ez a teljesen villamosított kontinens szükségleteinek negyvenszerese. A prémium PHES-telepek nagy vízmagassággal (legalább 500 m), kis térfogatú gátakkal, rövid nyomásalagutakkal és nagy (minimum 40 GWh) tárolókapacitással rendelkeznek.

A beruházási költség 8-25 amerikai dollár/kWh között mozog. Az ausztrál Snowy 2.0 projekt 12 milliárd ausztrál dollárból épült fel, ez 350 GWh tárolásra alkalmas, átszámítva tehát 22 USD/kWh költségről van szó. Ez hosszú távon sokkal olcsóbb, mint az akkumulátorok alkalmazása.

A tiszta hidrogén hosszú távú energiatárolási képességeit is vizsgálják, de itt a hatásfok alacsony, a költségek pedig magasabbak. Ugyanakkor a zöld hidrogén az ipari felhasználásban, például a szintetikus üzemanyagok előállításában, kulcsszerepet játszhat. A kutatók szerint az európai, megújuló energiával foglalkozó tanulmányok gyakran figyelmen kívül hagyják a PHES-t téves feltételezések miatt, ezek közé tartozik, hogy kevés a megfelelő helyszín, nagy területeket kell elárasztani, valamint magasak a költségek. Valójában a legtöbb PHES-projekt nem igényel új gátakat, és számos folyón kívüli helyszín rendelkezésre áll. A kontinensen különösen Norvégia, az Alpok, illetve a déli régiók lehetnek alkalmasak. Egyetlen 5000 GWh kapacitású PHES-telephely elegendő lenne 100 millió ember energiaellátásához, miközben földhasználata 100-szor kisebb, mint a napelemparkoké, és 20-szor kisebb, mint 100 millió elektromos autó parkolóhely-igénye.

Európa teljes PHES-beruházása a becslések alapján 100 milliárd euróba kerülne, ami fejenként 1000 eurót jelent egy 100 éves élettartamú rendszerért cserébe. A vízigény minimális, mivel a víz folyamatosan kering a tározók között, és csak kis mennyiségű utánpótlásra van szükség a párolgás pótlására. A környezeti hatás emellett meglehetősen alacsony. A kutatók úgy vélik, hogy a hosszú távon használt PHES, illetve a rövid távú akkumulátorok kombinációja jelentheti a megoldást az energiatárolásban.

 

Advertisement

Kép: Sirbatch, Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0

Zöld Energia

Nem minden felhő egyforma: új modell segíti a napenergia pontosabb előrejelzését

Egy kutatócsoport azt elemezte, hogy a különböző felhőtípusok miként hatnak a napsugárzás-előrejelzésekre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a különböző felhőtípusok a napenergia-termelés előrejelzésének pontosságát – számol be a PV Magazine. A felhők köztudottan jelentős kihívást jelentenek ezen a területen, mivel eltérő makro- és mikrofizikai, valamint optikai tulajdonságaik hatással vannak az elnyelt, illetve a visszavert napfény mennyiségére. Ez a komplexitás komoly bizonytalanságot okoz az előrejelzésekben, különösen gyorsan változó felhőformációk esetén. A kutatás az amerikai Energiaügyi Minisztérium ARM (Atmospheric Radiation Measurement) programjának 2001-2014 között gyűjtött adataira épült. A szakemberek nyolc fő felhőtípus hatásait elemezték az előrejelzések vonatkozásában, a vizsgált fajták a Cumulus, a Stratus, az Altocumulus, az Altostratus, a Cirrostratus, a Cirrus, a Congestus és a Cumulonimbus voltak – a felhőket a szakemberek az élőlényekhez hasonlóan gyakran nemekbe és fajokba sorolják.

A tudósok fizikainformált, adatvezérelt modelleket alkalmaztak, amelyek figyelembe veszik a felhők és napsugárzás közötti kölcsönhatásokat. Ezeket az ARM South Great Plain Central Facility nevű, az USA középső részénél fekvő létesítményénél végzett mérések alapján tesztelték. A vizsgálat során a modellek pontosságában világos trend rajzolódott ki: a legjobb eredményeket a vékony, gyenge konvektív felhők (például Cirrus) esetén kapták, míg a legrosszabbakat az erős konvektív, bonyolult térszerkezetű felhőknél, ilyenek többek között a Cumulonimbus nembe sorolt formációk.

A tanulmány kimutatta, hogy a felhőtípusok explicit figyelembevétele 12–33%-os javulást eredményezhet az előrejelzések pontosságában, szemben azokkal a modellekkel, amelyek nem dolgoznak ilyen részletes adatokkal. A kutatók kiemelték: az ilyen fejlesztés kulcsfontosságú a napenergia rendszerbe történő hatékonyabb integrálása szempontjából, különösen a növekvő arányú megújuló energiaforrásokkal működő villamosenergia-hálózatok esetében.

A további finomítás érdekében a kutatócsoport a felhőinformációk közvetlen integrálását, a felhő-sugárzás kölcsönhatások pontosabb fizikai modellezését, valamint fejlettebb gépi tanulási módszerek alkalmazását javasolja.

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák