Zöld Energia
Energiatárolás lehetőségeit vizsgálták, megoldást találtak?
Egy európai PHES-rendszer kiépítése emberek milliói számára biztosíthatna energiatárolást.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Európában a téli hónapokban délen főként napenergiára, északon pedig szélenergiára támaszkodnak a zöld energiatermelésben, utóbbi régiókban a napenergia elérhetősége ilyenkor gyenge. A megújuló energiaforrások megbízható ellátásához nagyméretű, hosszú távú energiatárolási megoldásokra van szükség, különösen a gyenge termelésű időszakok, így a hideg hónapok áthidalásához. A szivattyús tárolós vízenergia (PHES) hatékony, környezetkímélő és hosszú távú megoldást kínálhat erre, miközben minimális föld- és vízterületet igényel, és nincs hozzá szükség további gátakra. Erről ír a PV Magazine felületén Ricardo Rüther, a Universidade Federal de Santa Catarina munkatársa és Andrew Blakers, a The Australian National University szakértője. A PHES a világ hosszú távú energiatárolásának 95 százalékáért felel, míg az akkumulátorok rövid távú, nagy teljesítményű tárolásra alkalmasak. Egy vonatkozó atlasz 820 ezer potenciális telephelyet azonosított világszerte, ezek összesített tárolási kapacitása 86 millió GWh , ami 2000 milliárd elektromosjármű-akkumulátor kapacitásának felel meg. Európában több mint 6000 prémium kategóriás PHES-hely található, amelyek együttes tárolási kapacitása 1100 TWh, ez a teljesen villamosított kontinens szükségleteinek negyvenszerese. A prémium PHES-telepek nagy vízmagassággal (legalább 500 m), kis térfogatú gátakkal, rövid nyomásalagutakkal és nagy (minimum 40 GWh) tárolókapacitással rendelkeznek.
A beruházási költség 8-25 amerikai dollár/kWh között mozog. Az ausztrál Snowy 2.0 projekt 12 milliárd ausztrál dollárból épült fel, ez 350 GWh tárolásra alkalmas, átszámítva tehát 22 USD/kWh költségről van szó. Ez hosszú távon sokkal olcsóbb, mint az akkumulátorok alkalmazása.
A tiszta hidrogén hosszú távú energiatárolási képességeit is vizsgálják, de itt a hatásfok alacsony, a költségek pedig magasabbak. Ugyanakkor a zöld hidrogén az ipari felhasználásban, például a szintetikus üzemanyagok előállításában, kulcsszerepet játszhat. A kutatók szerint az európai, megújuló energiával foglalkozó tanulmányok gyakran figyelmen kívül hagyják a PHES-t téves feltételezések miatt, ezek közé tartozik, hogy kevés a megfelelő helyszín, nagy területeket kell elárasztani, valamint magasak a költségek. Valójában a legtöbb PHES-projekt nem igényel új gátakat, és számos folyón kívüli helyszín rendelkezésre áll. A kontinensen különösen Norvégia, az Alpok, illetve a déli régiók lehetnek alkalmasak. Egyetlen 5000 GWh kapacitású PHES-telephely elegendő lenne 100 millió ember energiaellátásához, miközben földhasználata 100-szor kisebb, mint a napelemparkoké, és 20-szor kisebb, mint 100 millió elektromos autó parkolóhely-igénye.
Európa teljes PHES-beruházása a becslések alapján 100 milliárd euróba kerülne, ami fejenként 1000 eurót jelent egy 100 éves élettartamú rendszerért cserébe. A vízigény minimális, mivel a víz folyamatosan kering a tározók között, és csak kis mennyiségű utánpótlásra van szükség a párolgás pótlására. A környezeti hatás emellett meglehetősen alacsony. A kutatók úgy vélik, hogy a hosszú távon használt PHES, illetve a rövid távú akkumulátorok kombinációja jelentheti a megoldást az energiatárolásban.
Kép: Sirbatch, Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
