

Zöldinfó
ENSZ-főtitkár: senki sincs biztonságban az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elől
Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban az klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolójában.
“Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden. A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet. A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete. “Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a “bődületes” pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.
Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy “szörnyen rossz irányba haladunk”.
mti

Zöld Energia
Cseresznyét és áramot egyszerre? Forradalmi napelempark épül Svájcban
A paneleket olyan magasságba helyezik el, hogy a mezőgazdasági gépek szabadon közlekedhessenek.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A svájci Insolight bejelentette, hogy 1300 darab, egyenként 600 W névleges teljesítményű napelemmodult telepít egy 12 ezer négyzetméteres mezőgazdasági területen az Aargau kantonban fekvő Leuggernben – számol be az alternativenergia.hu. A telephelyen két gazda, Rudolf Obrist és Hansjörg Erne gazdálkodók termesztenek cseresznyét, az üzem építése nyáron kezdődik. A kínai DAS Solar által gyártott modulokat Huawei SUN2000 150K inverterekhez csatlakoztatják, és közel 3 méter magasságban szerelik fel, hogy a mezőgazdasági gépek és traktorok szabadon közlekedhessenek. A parkban egyenletes távolságra elhelyezett panelek várhatóan évi 800 MWh energiát termelnek, ami közel 180 háztartás megújuló energiával történő ellátásához elegendő. Az erőmű által termelt teljes energiát egy nyertes kormányzati pályázást követően a svájci Energie360° közüzemi vállalat vásárolja fel, majd közcélú hálózatba táplálja.
A cég országos szinten szolgáltat fenntartható energiát. A projekt innovatív megoldása az Insolight saját fejlesztésű insolagrin rendszerében rejlik, amely védi a növényeket az extrém időjárási körülményektől, dinamikus árnyékoló rendszerrel szabályozza a fényt, a felesleges fényt pedig energiává alakítja. A rendszer egy tartós műanyag fóliát használ, amely egy rugalmasan nyitható és zárható ponyvaszerkezetben van elhelyezve. „A kulcs az, hogy mind a statikus, mind a dinamikus terheléseket megfelelően figyelembe vegyük” – mondta Laurent Coulot, az Insolight vezérigazgatója.
A cég szerint a szabadalmaztatott rendszert rozsdamentes acélszerkezettel készítik, amely adaptálható olyan növényekhez, mint az eper, a málna vagy az áfonya. A kialakítás erős védelmet nyújt a cseresznyének a heves esőzések, a jégeső, a hőhullámok és a tavaszi fagyok ellen.
Obrist és Erne gazdák szerint az agrofotovoltaikus rendszer javítja a gyümölcs védelmét a szélsőséges időjárási körülményekkel szemben, emellett mérsékli a növényvédő szerek használatának szükségességét.
Kép: Insolight
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre