

Zöld Energia
Farmokon is bevethető napelemeket gyártanak és mozognak is
Hollandia gazdaságaiban tesztelik.
Holland vállalatok és kutatóintézetek egy csoportja olyan mezőgazdasági napelemes rendszert hozott létre, amely képes mozogni – számol be a PV Magazine. Az eszköz elektrolizátorral kombinálva még hidrogéntermelésre is felhasználható. A termék két prototípusát jelenleg egy holland gazda, valamint egy kutatóközpont teszteli. A holland konzorcium által létrehozott agrofotovoltaikus rendszer előnye mozgékonysága mellett az, hogy pozitívan hat a megművelt területek talajára és biodiverzitására. Az első, H2arvester nevű prototípust egy cukorrépa-ültetvényen kezdték el használni Oude-Tongénél. Marcel Vroom, az Npk design tervezési szolgáltató tulajdonosa szerint cége két partnerrel összefogva négy évvel ezelőtt dolgozta ki a napelemes kocsi koncepcióját. Mint hozzátette, az egyik prototípust Oude-Tongénél egy gazda, a másikat pedig Lelystadnál, egy kutatófarmon próbálja ki a Wageningeni Egyetem. A gépeket egy éven át fogják használni, hogy kiderüljön, valóban jó hatást gyakorolnak-e a földre és a termésre.
Jacob Jan Dogterom birtokos 166 ezer eurót fektetett az eszközbe. Az általa használt napelemes rendszer négy kocsiból áll, melyekhez összesen 168 panel és egy öntözőberendezés tartozik. Érdemes kiemelni, hogy kísérleti projektről van szó, amennyiben sikerül elérni a tömeges gyártás fázisát, a rendszer jóval olcsóbb lesz. A projekt költségeinek nagyjából felét a Dél-Holland tartományban működő gazdaságfejlesztési ügynökség, az InnovationQuarter állta. Egy-egy kocsi 12-ször 6 méteres, az egységek lassan, 10 méter per órával tudnak haladni. Aratás során az eszközöket félre lehet állítani az útból. A rendszernek legfeljebb az azt befogadó mezőgazdasági tábla 10 százalékát kell lefednie, ily módon nem sérülne a terület eredeti rendeltetése. A projekt egy olyan nagyobb program része, amelyben az elektromos energia és a zöld hidrogén kombinációját támogató innovációkat segítik. A napelemes kocsik elektrolizátorral összeillesztve a hidrogén előállításában is segíthetnek, a termelésből származó hő pedig felhasználható növények, így zab vagy lucerna szárítására.

Zöld Energia
Ezeknek a hőszivattyúknak a leghidegebb napok sem okoznak gondot
Egy új, az Egyesült Királyságban elvégzett vizsgálat cáfolja, hogy a hőszivattyúk a nagy hidegben nem hatékonyak.

Az Energy Systems Catapult nonprofit zöld technológiai és innovációs központ közzétette a 2020 novembere és 2022 augusztusa közötti, az Egyesült Királyságban működő levegő forrású hőszivattyúk helyszíni megfigyelésének adatait – számol be a PV Magazine. Az információk azt mutatják, hogy a hőszivattyúk háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hogy a hideg napokon berendezéseknél a teljesítménytényező (COP) mediánja 2,44, míg egész évben 2,80. Az eredmények azt is igazolták, hogy a külső levegőforrást hasznosító rendszerek alacsonyabb hőmérséklet mellett is hatékonyak.
„Az adatok közzétételével végre megdönthetjük azt a nézetet, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg időben, és hogy üzemelésük nem hatékony” – mondta Marc Brown, az Energy Systems Catapult ideiglenes üzleti vezetője. „Éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk. Háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hideg időjárási körülmények között is jól működnek” – tette hozzá.
Az Egyesült Királyság Energiabiztonsági és Nettó Zéró Minisztériuma által támogatott projektben 742 hőszivattyút telepítettek, az érintett otthonok közül a legkorábbi 1919-ben épült. A berendezések teljesítményét 2020 novembere és 2022 augusztusa között monitorozták, az eredmények pedig rávilágítottak, hogy jelentősen javult a levegő alapú hőszivattyúk működése egy 2011-2014 között futó, hasonló projekt óta. Az új adatok azt is felfedték, hogy eltérések adódhatnak a teljesítményben az egyes modellek között.
Ami az üzemi áramlási hőmérsékletet illeti, a 65 Celsius-fok feletti hőmérsékletet elérő hőszivattyúk szezonális COP-értékének mediánja 2,89 és 2,92 között alakult, míg az alacsony üzemi hőmérsékletű hőszivattyúknál 2,74 és 2,94 között mozgott. A jelentés szerint azonban a 65 Celsius-fok feletti üzemelés nem túl gyakori.
A projekt során a hőszivattyúk teljesítményét az év leghidegebb napjain is elemezték, amikor a külső átlaghőmérséklet -5,8 és 2 Celsius-fok között változott. A COP-ot minden egyes hideg napra kiszámították, az átlag 2,44 volt. Az Energy Systems Catapult szerint mindez igazolja, hogy a hőszivattyúk jól üzemelnek különböző épületekben, még igen alacsony hőmérsékleten is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Elegáns napelemes cserepet mutattak be
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Itt az öngyógyító napelem
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon