Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fizessek piaci árat az energiáért vagy telepítsek napelmes rendszert?

Létrehozva:

|

A kormány július 13-án jelentette be, hogy részben véget ér a rezsicsökkentés rendszere. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben az átlagfogyasztás felett a lakosságnak piaci áron kell fizetnie az energiáért – kilowattóránként a jelenlegi értékek mellett 242 forintot, köbméterenként pedig 913 forintot. A határ a gáznál havi 144 köbméternél, illetve évi 1729 köbméternél, áramnál pedig havi 210 kilowattóránál, valamint évi 2523 kilowattóránál húzódik. A változás már augusztus 1-én életbe lép, a kormány becslései alapján a háztartások negyede lehet érintett.

A kormány szerint a rezsicsökkentés rendszerének átalakításával a cél nem az, hogy a lakosság többet fizessen, hanem hogy spóroljon az energiával. Sokan valószínűleg ezt követően odafigyelnek majd, hogy bekapcsolva hagyják-e a tévét, illetve hogy milyen gyorsan zuhanyoznak. Ez egyszerű, könnyen tartható megoldások mellett azonban bonyolultabb, de hosszú távon mindenképpen kényelmesebb és fenntarthatóbb lehetőségek is adottak. Ezek az energiahatékonyságot érintő beruházások. A szakértők régóta hangoztatják, hogy a legtöbb energiát azzal spórolhatjuk meg, ha otthonunkban hatékonyan kezeljük az energiát. Ennek a legismertebb módszere a hőszigetelés: amennyiben a nyílászárókon, falakon vagy éppen a tetőn keresztül télen kevésbé hűlik le, nyáron pedig kevésbé forrósodik fel az otthon, jóval kevesebb energiát kell elhasználnunk.

Egy másik hasznos megoldás az, ha az energiát – vagy legalábbis egy részét – helyben állítjuk elő háztartási méretű kiserőmű segítségével. Hazánkban erre ma a legelterjedtebb technika az otthoni napelemek alkalmazása. Könnyen elképzelhető, hogy a rezsicsökkentés átalakítása miatt egyre többeknek lesz csábító az ilyen rendszerek telepítése, a bejelentés óta a hazai céges tapasztalatok alapján mintha fokozódott is volna az érdeklődés.

A napelemes beruházásoktól még mindig sokan ódzkodnak, mivel a projektek igen költségesek. Egyrészt nem árt tisztában lenni vele, hogy a ráfordítás néhány év alatt megtérül, másrészt itthon több olyan program is elérhető, amelyben támogatás kérhető az ilyen rendszerekre. Ezek miatt az utóbbi időkben eleve komoly fellendülés kezdődött a magyarországi napelemes piacon.

Ilyen támogatás az előreláthatóan év végéig elérhető otthonfelújítási program, amelyben különböző kül- és beltéri beruházások, többek között napelem-telepítés után kérhető utólagosan pénz. Ehhez az szükséges, hogy az igénylő minden munkafolyamatot számlával tudjon igazolni. A maximálisan megkapható összeg 3 millió forint, a támogatás minden esetben a teljes projekt felét jelenti, a pénzt pedig az anyagköltség és a munkadíj után fele-fele arányban osztják meg. A konstrukció gyermeket nevelő családok számára érhető el, a programmal párhuzamosan otthonfelújítási kölcsönt is kialakítottak azoknak, akiknek problémát okoz az előfinanszírozás.

Advertisement

Specifikus, kifejezetten a napelemes és fűtéskorszerűsítési beruházásokat serkentő támogatást is elindítottak tavaly év végén. A programot alacsony jövedelmű háztartások számára dolgozták ki, és regionális bontásban, két ütemben valósítják meg. Az első szakasz már lezárult, a következő területtől függően idén szeptemberben vagy októberben nyílhat meg.

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!