

Zöld Energia
Gigantikus hőszivattyút építenének Németországban
Felépítenék a világ legnagyobb hőszivattyúját.
A projekten dolgozó két cég egyelőre azt vizsgálja, hogy érdemes-e egyáltalán megvalósítani a beruházást. Két németországi vállalat azt tervezi, hogy Ludwigshafenben, egy ipari telephely gőzellátására egy hatalmas, zöld energiát használó hőszivattyút hoznak létre. A BASF német vegyipari vállalat és a németországi székhelyű energetikai berendezésekkel foglalkozó MAN Energy egy nagy, magas hőmérsékletű hőszivattyút akar felépíteni az ország középső részén – írja a PV Magazine. A rendszert a BASF ludwigshafeni telephelyén szeretnék létrehozni. A két vállalat egy közös közleményben arról számolt be, hogy a projekt megvalósíthatósági tanulmányán dolgoznak, amennyiben pedig a gép valóban elkészül, a világ legnagyobb hőszivattyúja lesz. A cégek szerint a rendszer megújuló energiából származó áram felhasználásával hoz majd létre gőzt. A szivattyú a BASF hűtővíz-rendszerének hulladékhőjét fogja hasznosítani. A vízben fennmaradt hőt kompresszióval dolgozzák fel, hogy gázt állítsanak elő, amelyet aztán a létesítmény gőzhálózatába táplálnak.
A BASF szerint ludwigshafeni ipari telephelyén az éves gőzigény megközelítőleg 20 millió megatonna. Amennyiben a hőszivattyút képesek integrálni a létesítmény termelési rendszerébe, óránként akár 150 tonna gőzt is létrehozhatnak – ez 120 megawatt hőteljesítménynek felel meg. Ezzel együtt a hűtőrendszer hatékonyabbá válna, és sokkal kevésbé függne az időjárási körülményektől. A BASF-nak azért van szüksége a gőzre, hogy a helyszínen termékeket szárítson, reaktorokat melegítsen fel, illetve desztilláljon. A komoly igényt jelenleg a környék termelő létesítményeinek, valamint gáz- és gőzerőműveinek hőjével elégítik ki. A projekt fő célja, hogy a két vállalat értékes tapasztalatokat szerezzen az ipari méretű hőszivattyúk létesítésének terén. A cégeknél abban bíznak, hogy az építkezésnek köszönhetően a későbbiekben jobban felmérhetik a hasonló rendszerek alkalmazhatóságát. A lehetséges hőszivattyúval kapcsolatos későbbi döntések alapját a megvalósíthatósági tanulmány gazdasági életképességére, hatékonyságára és versenyképességére vonatkozó megállapításai képezik majd. A BASF és a MAN Energy az év végére várják az eredményeket.

Zöld Energia
Napenergiával fűtik a házakat a sarkvidéken
Különleges, napenergián, szélenergián, vízenergián és biomasszán alapuló projektek zajlanak Alaszka sarkvidéki területén.

Az amerikai Nemzeti Megújuló Energia Laboratórium kutatói öt esettanulmányt készítettek olyan megújulóenergia-projektekről, amelyeket Alaszka állam sarkvidéki régióiban valósítottak meg – számol be a PV Magazine. A projektekben napenergiát, szélenergiát, vízenergiát és biomasszát használnak fel, és a hőszivattyúknak is komoly szerep jut.
Az egyik publikációban két település példáját mutatják be, a környéken egy összesen 223,5 kW teljesítményű napelemes rendszert telepítettek 351 kWh-os akkumulátorkapacitással és 250 kW-os inverterekkel, valamint hideg klímára tervezett hőszivattyúkkal párosítva. Shungnak és Kobuk területén 2020-ban 361 ember lakott, a megújuló rendszereket dízelgenerátorok cseréjének céljával vezették be. A helyi közösségek Northwest Arctic megyével és az Alaska Village Electric Cooperative-vel kötöttek megállapodást a projekthez, de az amerikai Mezőgazdasági Minisztériumtól is érkezett támogatás.
A rendszerben a napelemeket eltérően tájolták, hogy a termelés eloszoljon a hosszú, sarkvidéki nyári napok során. A hálózat mikrokontrollereket használ a dízelgenerátorok kikapcsolására, amikor azok terhelése nyáron 30 százalék alá csökken. A tanulmány nem közölt műszaki részleteket a hőszivattyúkról.
Az eredmények azt mutatják, hogy a rendszer évente 200 MWh villamos energiát termel, az akkumulátorok pedig néhány órán át képesek elegendő áramot biztosítani a településeknek. A szakemberek arra számítanak, hogy a közösségekben a háztartások évente 2000 és 2500 dollár (688-860 ezer forint) közötti összeget takaríthatnak meg, ha a dízelüzemű berendezéseiket hőszivattyúkra cserélik. A megújuló energiaforrások rendszere a becslések szerint a villamosenergia-összetétel 11-15 százalékát biztosítja.
A helyi őslakosoktól komoly támogatást kapott a projekt, a szakértők szerint ennek is komoly szerepe volt a kezdeti sikerekben. Jelenleg azt vizsgálják, hogy miként lehetne az inverter bővítésével tovább csökkenteni a dízelhasználatot, emellett a rendszerhez egy szélerőművet is kiépítenének.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Energiaügyi Minisztérium: rengeteg áramot és gázt spóroltunk meg a fűtési szezonban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Elegáns napelemes cserepet mutattak be
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében