Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Három magyar egyetem is bekerült az egyetemek fenntarthatósági világrangsorába

Három magyar egyetem szerepel a brit Quacquarelli Symonds (QS) cég idén először publikált fenntarthatósági világrangsorában (QS World University Rankings: Sustainability 2023): a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).

Létrehozva:

|

A BME csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Műegyetem a környezeti hatás (Environmental Impact) területen a legjobb magyar intézményként a 198. helyezést érte el, a környezeti és a társadalmi hatás (Social Impact) indikátoraiból számolt összrangsorban pedig a 341-360. helyen áll. Hozzátették: a BME a fenntartható intézmény indikátorban szerepelt a legjobban: a rangsorolt 700 intézmény között a 23. lett. Emlékeztettek arra: a rangsort több mint 1400 intézmény megkérdezése alapján állították össze. A lista készítésénél a QS csaknem negyven szempont szerint értékelte az intézményeket, például, hogy működik-e ott fenntarthatósági fejlődéssel foglalkozó kutatóhely, rögzítik-e az éves víz- és energiafogyasztást, van-e aktív kutatási együttműködésük a Forbes 2000 listán szereplő vállalatokkal. Vizsgálták azt is, van-e az egyetemnek klímavédelmi stratégiája és nemek közötti egyenlőségi terve. Hangsúlyozták, a Műegyetem a környezetmérnöki, valamint a regionális és környezetgazdaságtani mesterszakokon a műszaki és a gazdasági területen is képzi a téma szakértőit, emellett az intézmény vezetésének céljai között kiemelt a fenntartható működés és a környezettudatos megoldások felkutatása, bevezetése, támogatása és népszerűsítése.

Magyarországról a BME (341-360.) mellett a Szegedi Tudományegyetem (381-400.) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601.+) szerepel a rangsorban. A Szegedi Tudományegyetem a világrangsorra reagálva felhívta a figyelmet arra, az SZTE az oktatás hatását, a tudásmegosztást, az esélyegyenlőség és a jó életminőség biztosítását mérő indikátorok szerint is a legjobb magyar intézmény. Jó eredményeket értek el a fenntarthatóság területén végzett oktatási és kutatási tevékenységek, a fenntartható intézményi működés, és a munkaerőpiacra való felkészítés szempontjait illetően is – írták. Kiemelték: a QS új fenntarthatósági rangsora mintegy húsz ország szakértőinek bevonásával készült, és az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célját vette alapul. A készítők figyelembe vették a többi között a QS más rangsorainak adatait, az intézmények által szolgáltatott alapadatokat, továbbá Elsevier-, UNESCO- és Világbank-adatokat is. A rangsor fókuszában az egyetemek mint oktató-, kutató-, illetve tudásközpontok társadalmi és környezeti hatása áll, e két kategória ugyanakkora súllyal esik latba a végeredmény, az összesített lista kialakításakor. A társadalmi hatást mérő alkategória (Social Impact) olyan tényezők alapján vizsgálja az intézményeket, mint a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítése (20 százalék), az esélyegyenlőség (30 százalék), a jó életminőség elősegítése (10 százalék), az oktatás társadalmi hatása (20 százalék), a tudás kutatási együttműködések terén való hasznosítása (20 százalék). A környezeti hatást mérő alkategória (Environmental Impact) szempontjai között szerepel a környezettudatosság és fenntarthatóság fókuszú oktatás-kutatás, az akadémiai elismertség (40 százalék), a fenntartható intézményi működés, az ez iránti elkötelezettség (35 százalék), az ENSZ fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódó területeken folytatott kutatások (25 százalék) – írták.

Az ELTE közleményében kiemelte, az intézmény az elmúlt években meghozott intézkedéseknek köszönhetően felkerült a rangsorba, amelyben egyelőre a 601.+ kategóriában szerepel. Azt írták, a klímaváltozás globális problémájára globális megoldások kellenek, de fontos, hogy az országok és a kisebb szervezetek, akár az egyetemek is koncentrálják az ilyen erőfeszítéseiket. Az ELTE intézményfejlesztési tervének fontos szempontja a klímavédelem, minden kar oktatási portfóliójának része a fenntarthatóságra nevelés, az intézmény pedig kiemelten támogatja az ilyen irányú kutatásokat – közölték. Utaltak arra, hogy az egyetem alapító tagja a CHARM-EU európai egyetemi szövetségnek, amelynek első mesterképzése épp A fenntarthatóság globális kihívásai címet viseli. Részt vesznek az UNI-ECO nemzetközi együttműködési projektben is, amelyben azon dolgoznak, hogy a társadalmi és környezeti fenntarthatóság szempontjait beillesszék a modern egyetemi szellemiségbe, hozzájárulva ezzel a campusok fenntarthatóbb működéséhez. Ennek területei a vízfogyasztás csökkentése, az energiagazdálkodás és a fenntartható beszerzési folyamatok, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése. Az ELTE öt miniprojektre (komposztálás, zöldítés, leselejtezett eszközök újrahasznosítása, hulladékmentes kollégiumi kiköltözés, kertépítés) támogatást is elnyert a projekt keretében. Hozzátették: idén szeptemberben az ELTE szombathelyi campusán elindult a “Marketing going green” program, amelynek célja, hogy a kiválasztott közgazdász hallgatókkal megismertessék a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés aspektusait, a zöld megfontolások hatását a vállalkozások működésére.

Advertisement

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Fenntarthatóság vagy környezeti károk? Vita a tarvágás és az erdőkezelés jövőjéről

A tarvágás káros, és az állami erdészetek tudnák felelősebben kezelni hazánk erdeit – ezt üzeni a WWF Magyarország Klímabarát Erdőgazdálkodó díja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Agrárminisztérium közleménye, illetve a közösségi média számára készült videója a WWF Magyarország Klímabarát Erdőgazdálkodó díjára hivatkozva veszi védelmébe a tarvágást, és utasítja el azokat a kritikákat, amelyek az elmúlt hónapokban érték a hazai erdőgazdálkodást – írja az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország szerint a szóban forgó kritikáknak sajnos komoly szakmai alapja van. A tarvágás – különösen a védett és Natura 2000 területeken – jelentősen károsíthatja az élőhelyeket, ezért nem mindenhol fogadható el az alkalmazása. A természeti értékeket és a klímát megőrző erdőkezelési törekvéseket, valamint az egyes területeken alkalmazott, fenntartható jó gyakorlatokat ugyanakkor üdvözöljük, sőt támogatjuk.

Az Agrárminisztérium Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár szereplésével videót tett közzé, amely a Sóstói-erdőben, egy felújítás alatt lévő vágásterületen készült. Az államtitkár állítása szerint az „öregedő” erdőket ki kell vágni, és ennek a tarvágás az egyik elfogadott módja. A WWF Magyarország által a CLIMAFORCEELIFE projektben meghirdetett Klímabarát Erdőgazdálkodó díjat a Nyírerdő Zrt. egyik egysége, a Nyíregyházi Erdészet is megkapta – a videóban szereplő Sóstói-erdő területén alkalmazott jó kezelési gyakorlataiért. Az államtitkár ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy szervezetünk a díjat a Nyírerdő Zrt. teljes tevékenységéért ítélte oda – beleértve a magas természetességű öreg erdők tarvágását. A videóról szóló közlemény azt is aláhúzza, hogy mindeközben alaptalanul kritizáltuk azt a tarvágást, amelyet a Nyírerdő Zrt. a Fényi-erdő három hektáros területén végzett.

„Visszautasítjuk az államtitkár téves értelmezését, mely szerint a Nyírerdő Zrt. Klímabarát Erdőgazdálkodó díjazása annak megerősítése, hogy minden, amit az állami erdőgazdaságok tesznek, az helyes. Ez egy olyan káros leegyszerűsítés, mely épp az erdészetek előremutató, szakpolitikai figyelmet és támogatást igénylő jó példáit fedi el a nem fenntartható gyakorlatokkal. A tarvágásokkal kapcsolatos látszólagos ellentmondás egyébként könnyen feloldható, ha elfogadjuk, hogy ez a fakitermelési módszer az egyik helyen segíthet egy kedvezőbb állapot elérésében, máshol viszont lerombolja a legbecsesebb természeti értékeinket – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. – A Fényi-erdő az ország egyik legértékesebb, jó állapotú, idős síkvidéki erdeje. Olyan élőhely, aminek nem lett volna szabad tarvágással egyetlen részletét sem érinteni. Ezzel szemben a Sóstói-erdő lakott területekkel részben körbevett, sok szempontból leromlott állapotú erdőtömb, ahol a beavatkozások között lehet átmeneti szerepe a tarvágásnak – főként olyan esetekben, amikor idegenhonos, alacsony természeti értékű ültetvényeket alakítanak át őshonos erdőkké. A díj odaítélésekor elsősorban az egyéb szempontokat mérlegelte a több intézmény képviselőiből álló zsűri; például az őshonos fafajok felkarolását, a holt faanyag megőrzését vagy a vízpótlás lehetőségeinek keresését. A WWF Magyarország saját javaslatként megfogalmazta továbbá, hogy az erdészet helyezzen nagyobb hangsúlyt a védelmi és közjóléti célokra, illetve a városi erdőgazdálkodás összetettebb és előremutatóbb módszereire” – tette hozzá a programvezető.

Advertisement

A Klímabarát Erdőgazdálkodó díjat egyes fenntartható erdőkezelési projekteket díjazva két magán-erdőgazdálkodónak és hat állami erdészetnek ítélte oda a WWF Magyarország, az Agrárminisztérium, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége és az Országos Erdészeti Egyesület képviselőiből álló szakmai zsűri. A nyertes pályázatok elolvashatók a CLIMAFORCEELIFE projekt honlapján.

A WWF Magyarország örömmel fogadta, hogy több mint harminc pályamunka érkezett a Klímabarát Erdőgazdálkodó díjra, döntő részben állami erdőgazdaságoktól. Sajnos igaz, hogy valamennyi hazai állami erdőgazdaság alkalmazza a vágásos üzemmódot, és sok esetben a tarvágást is mint erdőfelújítási módot. A pályázat azonban azokra a gyakorlatokra, előremutató kezdeményezésekre, egyes fenntartható erdőgazdálkodási projektekre kívánta felhívni a figyelmet, amelyek elmozdulnak a tarvágástól és általában a vágásos üzemmódtól, és teret engednek a folyamatos erdőborításnak, a szerkezeti elemek és az erdőklíma védelmének, valamint őshonos fafajaink megőrzésének. Értékeltük a vízpótlás szándékát és a különleges élőhelyfoltok védelmét is. Szerencsére az ország minden részéről érkeztek figyelmet érdemlő pályamunkák. Szervezetünk – a többi zsűritaggal egyetértésben – díjazta a Nyírerdő Zrt. Nyíregyházi Erdészetének a Sóstói-erdő kezelését bemutató pályaművét is, mindenekelőtt annak a klímaalkalmazkodást segítő elemeit, de semmiképpen nem támogatjuk a tarvágás egyetemes alkalmazását Magyarország egyetlen tájegységében sem.

Advertisement

„Nem értünk egyet továbbá azzal az elhangzott állítással sem, hogy az öregedő erdők ökoszisztéma-szolgáltatásai csökkennének. A legtöbb esetben ennek éppen az ellenkezője igaz. Az öreg erdők a fiatal gazdasági erdőkhöz képest fajgazdagabb élőhelyek, több szenet tárolnak és azt hosszú távon is megkötve tartják, a talajuk sértetlenebb, kedvezőbb az erdőklímájuk. A világ legtöbb országában a védett területeken álló erdőkben többszáz éves és fiatal fák egyaránt megtalálhatók, megújulásuk természetes úton, folyamatosan történik. Hazánkban is szükség volna fakitermeléstől mentes, háborítatlan erdőket – szentélyerdőket – fenntartani, mindenekelőtt a nemzeti parkjainkban. A magas természetességű, 140-150 éves fákból is álló, idős erdők részaránya Magyarországon nem éri el az 1%-ot – mondta a programvezető. – Nincs feltétlenül szükség az erdők mesterséges megújítására, megfiatalítására, ahogyan az a videóban hallható – az egészséges, őshonos fákból álló erdő természetes módon, önmagától újul fel; amire a védett és Natura 2000 területeken lehetőséget kell biztosítani. A tarvágást pedig fokozatosan ki kell vezetni ugyanezekről a területekről, és helyet adni az olyan előremutató módszereknek, mint az örökerdő-üzemmód, a természetvédelmi célú erdőkezelés vagy települések mellett a városi erdőkezelés” – tette hozzá Gálhidy László.

A WWF Magyarország munkatársaiként megtisztelőnek tartjuk, hogy az erdészeti ágazat nyitottan fogadta a Klímabarát Erdőgazdálkodó díjat, elismeri kompetenciánkat és szakmai véleményünk fontosságát. Ezért is érezzük felelősségünknek, hogy mind a káros, természetromboló gyakorlatokat, mind pedig az előremutató, jó példákat megmutassuk. Abban, hogy a pozitív példák kapjanak teret a jövőben, kiemelt felelőssége van az erdészeti ágazat mindenkori szakpolitikai vezetőinek. Látva a magasabb természetességű, idős fákat is tartalmazó, vegyes korú erdők alacsony részarányát, valamint a klímaváltozás okozta, egyre fokozódó erdészeti kihívásokat, bőven lenne min változtatni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák