Zöld Energia
Hat hazai mezőgazdasági szakképző iskola energiahatékonysági felújítása készült el

Jelentősen csökkenni fog több hazai mezőgazdasági szakképző iskola fűtésszámlája a napokban lezárult energetikai korszerűsítések után.
Az Európai Unió, projektenként közel 150 millió forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult zöld beruházások során, az iskolák épületei modern hőszigetelést és korszerű nyílászárókat kaptak. A Szekszárdon, Kenderesen, Baktalórántházán, Cegléden, Vépen és Mátrafüreden megvalósult energiatakarékossági projektek hozzájárulnak hazánk üvegházgáz-kibocsátási célkitűzéseihez és eközben ezen intézmények fenntartási költségei is jelentősen, évi több millió forinttal csökkennek.
A napokban fejeződött be az ENSZ égisze alatt a párizsi klímakonferencia. A világ vezetői elkötelezték magukat a globális üvegházgáz kibocsátás csökkentés mellett. Az Európai Unió már korábban kötelező üvegházgáz kibocsátás csökkentési célokat írt elő a tagországai, így Magyarország számára is. A hazai szén-dioxid kibocsátás döntő részéért az energiafelhasználás felel, így a kibocsátás csökkentés egyik leghatékonyabb eszköze az energiahasználat megelőzése. Az energia igen nagy részét pedig az épületekben használjuk fel. Sajnos hazánkban igen nagy az energiahatékonysági szempontból elavult épületek aránya, így szigeteléssel, az épületek energia hatékony felújításával jelentős szén-dioxid kibocsátást előzhetünk meg és eközben ezen épületek fenntartási költségei is jelentősen csökkennek.
A KEOP-5.7.0/15 – Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése- konstrukció lehetőséget adott számos iskola felújítására. 2015 decemberére hat jelentős hazai agrár középiskola energiahatékonysági felújítása fejeződött be ezen konstrukció keretében. Az iskolák azon épületeiket modernizálták, melyek hővesztesége jelentős volt, állapotuk nem felelt meg a kor követelményeinek, kifűtésük pazarló volt. A jelentős többlet energiahordozó felhasználás a klímánkat és az iskolák költségvetését is feleslegesen terhelte.
A szekszárdi FM DASzK Csapó Dániel Középiskola öt épületének energiahatékonysági felújítása az Európai Unió 149.59 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból valósult meg. A beruházás során öt épület kapott hőszigetelést és modern nyílászárókat. Az energiahatékonyság-növelés révén évente nagyjából 98 tonna üvegházhatású gáz (CO2) kibocsátást előz meg a szekszárdi iskola. A beruházás eredményeképp az intézmény évente 6,81 millió forint megtakarított energiaköltséggel kalkulál.
Az FM DASzK, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, a vépi intézményének a tanügyi épületét is felújította a KEOP konstrukció keretében. A Vas megyei beruházás során a régi nyílászárókat és a régi kopolit üvegfalat cserélték le modern, jó hőszigetelésű új modellekre, ami körülbelül évi 84 tonna üvegházhatású gáz (szén-dioxid) kibocsátás csökkentést jelent. Az energiatakarékossági projekt így évente 5,96 millió forinttal csökkenti a Vas megyei iskola fűtési költségeit.
A ceglédi Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola szintén öt épületét modernizálta 149.57 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból. A beruházásokkal a megtakarított energiahordozó mennyisége várhatóan 1554 GJ/év, ami 88 tonnányi szén-dioxid kibocsátás csökkenést és 8.28 millió forinttal alacsonyabb energia számlát eredményez évente.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán található Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium ugyancsak öt épületét újította fel a KEOP keretében. A vastag hőszigetelés és a korszerű nyílászárók évente 1644 GJ-al kevesebb energiahordozó felhasználást fognak jelenteni az intézménynek. Az épületek hőigényét megújuló pelletfűtés látja el, így üvegházgáz kibocsátás csökkentés nem számítható, ám az energiatermelés csökkentésével a térség károsanyag-kibocsátása csökken. A baktalórántházai környezetvédelmi fejlesztés teljes költsége 147.59 millió forint, melyből 134.77 millió forint az Uniós támogatás.
A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium hét épülete újult meg 132.43 millió forintos támogatásból. Az energiapazarlás megszüntetésével a megtakarított energiahordozók mennyisége várhatóan 1467 GJ/év, ami éves szinten körülbelül nettó 7,06 millió forint megtakarított energia költséget jelent. Ez évente körülbelül 83 tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést jelent.
A Mátrafüreden található FM-ASZK-Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolája és Kollégiuma energiahatékonyság növelő beruházása 149.52 millió forint uniós támogatásból valósult meg. Az iskola főépülete valamint a kollégium épülete kapott hatékony hőszigetelést és új nyílászárókat, aminek köszönhetően évente nagyjából 68 tonna üvegházhatású gáz (CO2) kibocsátását előzzük meg. Számítások szerint a beruházás eredményeképp az intézmény fűtésszámlája évi 5,655 millió forinttal csökkent.
A felújítások révén nemcsak az épületben tartózkodók komfortérzete javul, de nő az épületek várható élettartama is, miközben fenntartási költségeik szignifikánsan csökkennek. A felújítási projektek célja továbbá, hogy növekedjen az iskolák tanulóinak és dolgozóinak környezettudatossága azáltal, hogy megtapasztalják, hogy a fejlesztés eredményeként jobb komfortfokozatú, energiatakarékos és környezetbarát épületek jönnek léte.

Zöld Energia
Napelemesek figyelem: adatküldésre kéri a lakosságot a minisztérium
A háztartási méretű naperőművek száma ugrásszerűen nőtt, mégis hiányoznak a pontos termelési adatok.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tömeges elterjedésük ellenére jelenleg még sehol nem állnak rendelkezésre teljes körű adatok a háztartási méretű kiserőművek termeléséről. Az áramhálózat zavartalan működtetése, az ellátásbiztonság garantálása érdekében pontos információkkal kell rendelkezni a kisebb rendszerekkel előállított zöldenergia mennyiségéről is – tudatta az alternativenergia.hu. Idén tavasszal meghaladta a 300 ezer darabot a háztartási méretű naperőművek száma Magyarországon. Beépített teljesítményük a mintegy 8000 megawatt összes hazai napelemes kapacitás több mint harmadát teszi ki, együttesen nagyobb, mint bármelyik hagyományos nagyerőmű teljesítménye. A gyors térnyerés ellenére ma még senki nem rendelkezik megbízható adattal a naperőműves háztartások teljes termeléséről és fogyasztásáról. Még az okos mérőórák is csak a termelés és a fogyasztás különbségét képesek megmutatni, amiből nem derül ki, hogy a napelemes felhasználó azért táplál-e fel a hálózatra, mert éppen kevesebb áramot használ, vagy azért, mert pillanatnyilag többet állít elő – részletezte a minisztérium. A villamosenergia-rendszerben az üzembiztonság megtartása érdekében minden időpillanatban biztosítani kell az elfogyasztott és a megtermelt áram egyensúlyát. Míg egy hagyományos erőmű teljesítménye pontosan ismert, tervezhető és szabályozható, addig az időjárásfüggő megújulók esetében nagymértékű a kiszámíthatatlanság.
A mindenkori kereslet és kínálat kiegyensúlyozása költséges és összetett feladat. Ha pontatlan az előzetes becslés, az többletkiadást jelent a villamosenergia-rendszer számára. Az egyensúly fenntartásához, az ellátásbiztonság megőrzéséhez, a rendszerszintű költségek csökkentéséhez tényleges termelési adatokra van szükség – magyarázta a közlemény. Az Energiaügyi Minisztérium e megfontolások miatt számít a lakossági naperőmű tulajdonosok együttműködésére a termelési adatok szolgáltatásában. Az adatszolgáltatás bevezetése a meglévő rendszerek tulajdonosai számára semmiféle fejlesztési kötelezettséggel vagy többletkiadással nem jár. Az inverterek egyértelmű beazonosíthatósága érdekében a https://feak.hu/hmkeinverteradatszolgaltatas/ oldalon mindössze néhány adatot szükséges megadni, ilyen például a minden áramszámlán megtalálható felhasználási hely azonosító (ún. POD szám) vagy az inverter gyártója, típusa, gyári száma (ezek a készülékről leolvashatók). A termelési adatok szolgáltatása azon inverterek esetében teljesíthető, amelyek jelenlegi állapotukban képesek adatkapcsolatra, és amelyeknél ehhez minden további technikai feltétel is adott. Ennek megítélése nem a tulajdonosok feladata, akiknek az azonosítók megadásán túl semmilyen egyéb kötelezettségük nincs. A 2025. július 1. után üzembe helyezendő háztartási kiserőművek azonosításáról már az elosztók gondoskodnak majd. A termelési adatok átadhatósága érdekében innentől kizárólag adatkapcsolattal rendelkező inverter telepíthető, kivéve, ha igazolható, hogy az internet-lefedettség hiányzik vagy minősége nem megfelelő – hívta fel a figyelmet az EM.
Emlékeztettek: Magyarország komoly sikereket ért el a zöldenergia előállításában. A napenergia 25 százalékos tavalyi aránya az áramtermelésben a világon a legmagasabbnak számít. A háztartási méretű naperőművek kiegyensúlyozott rendszerbe illesztése minden magyar közös ügye és alapvető érdeke. A lendületesen növekvő kapacitások hatékonyabb hasznosítása, a biztonságos és megfizethető ellátás fenntartása érdekében kérik minden érintett együttműködését – hangsúlyozta az EM.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!