

Zöld Energia
Horvátország legnagyobb naperőművét tette tönkre a vihar
Horvátország legnagyobb naperőművét tette tönkre a vihar az elmúlt napokban a közép-dalmáciai Zára (Zadar) közelében, az obrovaci volt timföldgyár területén – számolt be róla a horvát közszolgálati televízió (HRT) vasárnap.
A 14 és fél hektáron elterülő 5 megawattos erőműnek, amelyet egy éve adtak át rendeltetésének, 3500 háztartást kellene volna elektromos árammal ellátnia. Példátlan esetről van szó, és felvetődik a kérdés, hogy Velebit környéke alkalmas-e ilyen jellegű beruházásokra – közölte a HRT. Ivan Matic környezetvédelmi aktivista elmondta: a kegyetlen bóra erősebbnek bizonyult, mint a modern technológia.
Nincs nagyobb fa az egész környéken, ha van, akkor az elhajlott. Itt évszázadok óta tombol a bóra, és mindent elpusztít, ami az útjába kerül – fogalmazott Matic. A bóra az isztriai és dalmát tengerparton legtöbbször a téli évszakban fújó száraz, hideg szél, időnként rendkívül erős rohamokkal.
Az osztrák-szlovén beruházás 5 millió euróba került. A vihar most több száz napelemet szakított le, elhajlította a tartószerkezetet, lebontotta a kerítést és leállította a termelést. A 30 kilogrammos paneleket könnyedén szétszórta a környező utakra, amelyek szerencsére le voltak zárva a forgalom előtt az erős széllökések miatt. Hozzávetőleges becslések szerint az erőmű csaknem fele megsemmisült – adta hírül a HRT.

Zöld Energia
2030-ra duplájára emelkedhet a geotermikus energia felhasználása Magyarországon
A tavaly kidolgozott Nemzeti Földhő Stratégia céljaival összhangban a geotermikus energia felhasználása a jelenlegi kétszeresére emelkedhet Magyarországon 2030-ig – mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért felelős államtitkára Bólyban.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Steiner Attila egy, a helyi geotermikus rendszer bővítését szolgáló projekt nyitórendezvényén kiemelte: e cél elérése érdekében a magyar kormány több támogatási lehetőséget is kínál a következő időszakban. A Jedlik Ányos energetikai programban több más energiaforrás mellett a geotermikus energia alkalmazását, előállítását is támogatják az ország földgázkitettségének csökkentése érdekében – mondta, kiemelve, hogy a 440 milliárd forintos támogatási programból több mint 70 milliárd forint jut geotermikus projektekre, azon belül fúrásokra és felszíni beruházásokra.
Az államtitkár a Pécs és Mohács között fekvő, közel négyezer lelkes kisváros közintézményeinek, ipari létesítményeinek hőenergia-ellátását szolgáló rendszerről szólva kiemelte, hogy az példaértékű nemcsak országos, de európai szinten is. Külön érdekessége, hogy egyfajta mintaprojektként megmutatja: egy kisebb település esetében is megéri a geotermiára támaszkodni, hiszen Bóly esetében közintézmények és ipari fogyasztók a felhasználók – monda.
Steiner Attila közölte: a geotermikus energia Magyarország számos pontján jól hasznosítható, továbbá biztonságos, olcsó, kiszámítható módon kinyerhető, így a napenergia és az atomenergia mellett a következő időszakban fontos szerepet tölthet be az ország energiaellátásában. Jean-François Paroz, Svájc magyarországi nagykövete emlékeztetett, hogy a Svájci-Magyar Együttműködési Program (Svájci Alap) támogatását is élvezi a bólyi fejlesztés. Közölte: az alpesi ország egy olyan átfogó program keretéből biztosítja a támogatást, amely Magyarország geotermikus potenciáljának magasabb fokú kihasználását és a jelenlegi geotermikus energiatermelési lehetőségek fejlesztését tűzte ki célul.
Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt mondta: Bóly mindig is sikeres volt gazdasági értelemben, de ugrásszerű fejlődésen ment keresztül a közeli M6-os és M60-as autópályák megépítése óta. Úgy vélte, további gazdasági fellendülést hoz majd a kisváros számára a magyar és a horvát sztrádák közeljövőben megvalósuló összeköttetése, valamint az, hogy néhány éven belül átadják a mohácsi Duna-hidat és a hozzá kapcsolódó utakat. Fehérvári Dávid, Bóly független polgármestere emlékeztetett: Bólyban több mint két évtizedes múltra tekint vissza a geotermikus energia hasznosítását szolgáló törekvés, hiszen 2004-ben fúrták az első termálkutat a város központjában. A kedvező tapasztalatok után a geotermikus energiaforrások kiaknázása érdekében ezután további kutakat nyitottak, 2008 óta pedig közintézményeket, később már ipari létesítményeket is fűtenek a feltörő melegvízzel – mondta.
Mivel az egy évben értékesített geotermikus energia mennyisége a 2008-as 13-ról mintegy 20 terajoule-ra, ezzel párhuzamosan a vízforgalom évi 125 köbméterről csaknem 200-ra nőtt, a bólyi geotermikus rendszer elérte felső korlátját: a termelő kutak hozama a beépített technológiával nem emelhető tovább – indokolta az elmúlt évek a fejlesztéseit. A projekt ismertetője szerint a beruházás keretében hatékonyabbá teszik a jelenlegi technológiát, új hőközpontokat létesítenek, és további öt kilométernyi vezetéket építenek a – jelenleg 60 hektáros, és további 30 hektáros bővítés előtt álló – helyi ipari parkban működő vállalkozások nagyobb volumenű kiszolgálása érdekében. Az új vezeték lehetőséget teremt a mezőgazdaság hőenergiával történő ellátására, így üvegházas növénytermesztésre és mezőgazdasági termények szárítására egyaránt.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Komplett napelemes szettet dobtak piacra, magunk is telepíthetjük!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Az energiatárolás jövőjét hozza el egy brit fejlesztés
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Nem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Új olajmezőt fedezett fel a Mol a Dunántúlon
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Energiatárolás lehetőségeit vizsgálták, megoldást találtak?