Zöld Energia
Így mérsékelhető a rezsi
A H tarifa a fűtési időszakban olcsó áramot biztosít a hőszivattyúk számára.
Egy háztartásban a legtöbb energiát az otthon felfűtése igényli, éppen ezért ha egy család mérsékelni akarja a rezsit, érdemes korszerűsítésben gondolkoznia. A megoldást a hőszivattyú jelenheti, amely kevesebbet fogyaszt, mint egy elektromos kazán, ráadásul működéséhez igénybe vehető a kedvezményes H tarifa.
Néhány éve a gázfűtés még egyértelműen olcsóbb volt az elektromosnál, mára viszont ez nem feltétlenül igaz. Amennyiben a mostani energiaárakat és az elérhető technológiákat vesszük alapul, a hőszivattyú használata kifizetődőbb, főleg a H tarifával együtt. A rendszer használata mellett szól, hogy környezetbarát megoldásnak számít.
A szolgáltatóknál az áram esetében több díjszabás érhető el, a leggyakoribb az általános, A1 tarifa, amely 35,2 forint per kilowattóra a kormány által meghatározott átlagfogyasztási küszöbig (évi 2523 kilowattóra), e fölött pedig 70,1 forint. Elektromos fűtés esetén a háztartás áramhasználata értelemszerűen jóval magasabb, ezen probléma orvoslására, a hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerek számára találták ki a H tarifát. A díjszabás a fűtési szezonban vehető igénybe, tehát október 15-től április 15-ig. A díja az A1-hez képest jóval kedvezőbb: 23,5 forint per kilowattóra.
A díjszabás minden szolgáltatónál, az ország egész területén elérhető, kérelmezni az illetékes szolgáltatónál kell. Az igénylőlapon többek között azt is fel kell tüntetni, hogy milyen berendezéseket szeretne a háztartás H tarifával működtetni. A díjszabás előnye az is, hogy a B típusú, éjszakai, vezérelt árammal is kombinálható.
Ha a kérelmet jóváhagyják, a bekötést csak regisztrált szerelő végezheti el, a munkálat során a szakértő egy külön mérőt is felszerel. A regisztrált szerelők listája megtalálható az áramszolgáltatók honlapján.
A H tarifa a hőszivattyúk működtetéséhez biztosít áramot, a napelemes rendszert azonban az általános, A1 díjszabású villanyórára szükséges kötni. Amennyiben tehát a kedvezményes tarifát akarjuk használni, akkor a hőszivattyút a napelemes rendszertől függetlenül tudjuk csak üzemeltetni.
Zöld Energia
Ezeknek a hőszivattyúknak a leghidegebb napok sem okoznak gondot
Egy új, az Egyesült Királyságban elvégzett vizsgálat cáfolja, hogy a hőszivattyúk a nagy hidegben nem hatékonyak.
Az Energy Systems Catapult nonprofit zöld technológiai és innovációs központ közzétette a 2020 novembere és 2022 augusztusa közötti, az Egyesült Királyságban működő levegő forrású hőszivattyúk helyszíni megfigyelésének adatait – számol be a PV Magazine. Az információk azt mutatják, hogy a hőszivattyúk háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hogy a hideg napokon berendezéseknél a teljesítménytényező (COP) mediánja 2,44, míg egész évben 2,80. Az eredmények azt is igazolták, hogy a külső levegőforrást hasznosító rendszerek alacsonyabb hőmérséklet mellett is hatékonyak.
„Az adatok közzétételével végre megdönthetjük azt a nézetet, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg időben, és hogy üzemelésük nem hatékony” – mondta Marc Brown, az Energy Systems Catapult ideiglenes üzleti vezetője. „Éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk. Háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hideg időjárási körülmények között is jól működnek” – tette hozzá.
Az Egyesült Királyság Energiabiztonsági és Nettó Zéró Minisztériuma által támogatott projektben 742 hőszivattyút telepítettek, az érintett otthonok közül a legkorábbi 1919-ben épült. A berendezések teljesítményét 2020 novembere és 2022 augusztusa között monitorozták, az eredmények pedig rávilágítottak, hogy jelentősen javult a levegő alapú hőszivattyúk működése egy 2011-2014 között futó, hasonló projekt óta. Az új adatok azt is felfedték, hogy eltérések adódhatnak a teljesítményben az egyes modellek között.
Ami az üzemi áramlási hőmérsékletet illeti, a 65 Celsius-fok feletti hőmérsékletet elérő hőszivattyúk szezonális COP-értékének mediánja 2,89 és 2,92 között alakult, míg az alacsony üzemi hőmérsékletű hőszivattyúknál 2,74 és 2,94 között mozgott. A jelentés szerint azonban a 65 Celsius-fok feletti üzemelés nem túl gyakori.
A projekt során a hőszivattyúk teljesítményét az év leghidegebb napjain is elemezték, amikor a külső átlaghőmérséklet -5,8 és 2 Celsius-fok között változott. A COP-ot minden egyes hideg napra kiszámították, az átlag 2,44 volt. Az Energy Systems Catapult szerint mindez igazolja, hogy a hőszivattyúk jól üzemelnek különböző épületekben, még igen alacsony hőmérsékleten is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaWMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaElegáns napelemes cserepet mutattak be
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaItt az öngyógyító napelem
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTerepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon