Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Indul az őszi faültetési szezon a fővárosban

Indul az őszi faültetési szezon a fővárosban – közölte a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. Főkert divíziója.

Létrehozva:

|

Azt írták, hogy megkezdik a fasori és parkfák őszi pótlását, ültetését. Több mint 10 ezer facsemete kerül a Merzse-, a Rákoscsabai- és a Pesterzsébeti-erdőbe, helyi védett területekre, valamint mintegy 900 új fával gazdagodik a többi között az Andrássy út, a Rottenbiller utca és a Fiumei út. Kiemelték, hogy ősszel rekordszámban ültetnek erdészeti facsemetéket. A Budapesti Közművek keretein belül önállóan működő Főkert kertészeti divízió dolgozói ebben a szezonban 876 előnevelt, koros fát ültetnek el. Ezek nagyjából kétharmada főútvonalak, nagyobb forgalmú utak és utcák fasorait gazdagítja, egyharmada a főváros parkjaiban, zöldterületein kerül végső élőhelyére.
Fákat ültet a Főkert az Andrássy úton, a Diós-árokban, a Rottenbiller utcában és a Fiumei úton. A helyszínekről az ültetéseket követően a megszokott módon a BP Fatár alkalmazásban adnak további információkat – emelték ki. A kormányrendelet értelmében a fakivágások utáni fapótlások esetében alkalmazkodni kell a meglévő fasor fafajához, de vannak olyan esetek, amelyek a fafaj cseréjét indokolják. Ilyen lehet például egy kártevő megjelenése vagy a fák életterének megváltozása – olvasható a közleményben.

 

 

mti

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!