Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Két újabb városrészben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása Szegeden

Létrehozva:

|

Két városrészben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása Szegeden, a 3,6 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően – amelynek 60 százalékát uniós támogatás fedezi – mintegy felére csökken a távfűtés földgázfelhasználása.

Medgyes Tamás, a Szegedi Távfűtő Kft. operatív igazgatója a fejlesztéseket bemutató csütörtöki rendezvényen kifejtette, a nagy nemzetközi érdeklődés övezte fejlesztéssorozat Európa legnagyobb geotermikus távhőátalakítási projektje, amely részben gázüzemű rendszert vált ki. A városban 23 hőkörzetben 27 251 lakást és 469 intézményt ellátó távfűtési rendszer működik. Az évente korábban fölhasznált 27 millió köbméter gáz elégetése 55 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásával járt, ezzel a cég Szeged levegőjének legnagyobb szennyezője volt. A városban elindult beruházássorozatnak köszönhetően mintegy felére csökken a cég gázfelhasználása és szén-dioxid-kibocsátása – közölte a szakember. A 2018-ban eredetileg környezetvédelmi céllal indult fejlesztés időközben ellátásbiztonsági projektté vált: importfüggetlen, megújuló forrásból biztosítható a távhőellátás energiaigényének jelentős része. Lajkó Csaba, a beruházó és a rendszert működtető Geo Hőterm Kft. üzemeltetési vezetője közölte, korábban négy geotermikus rendszer kivitelezése és próbaüzeme fejeződött be. A fejlesztéssorozat végére a kilenc geotermikus rendszer 13 fűtőművet lát el, amelyek a távfűtött szegedi lakások 96 százalékát szolgálják majd ki.

A belvárost, illetve az Északi városrész egyik felét ellátó hőkörzetet kiszolgáló két új geotermikus rendszer részben fedezi több mint 6 ezer lakás és csaknem 70 intézmény fűtési energiaigényét. Az előzetes becslések alapján a fűtési hőszükséglet 68, illetve 96 százaléka biztosítható majd geotermikus energiából. A geotermikus köröket egy 2 ezer méter körüli talpmélységű termelő és két – némileg sekélyebb – visszasajtoló kút szolgálja ki. A termelő kutaktól szigetelt, magasnyomású távvezetékeken szállítják a hőközpontokhoz a 90 foknál melegebb termálvizet, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a visszasajtoló kutakhoz továbbítják a vizet – ismertette a projekt részleteit a szakember.

 

Zöld Energia

Energetikai együttműködésről állapodott meg három önkormányzat

Lakóépületek, iskolák, középületek fűtési rendszerét korszerűsítik és alapozzák megújuló energiaforrásra abban a beruházási programban, amelynek tervét Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre polgármestere mutatta be egy energetikai fórum sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

A három önkormányzat konzorciumot alkotva sikeresen pályázott a European City Facility (EUCF) – Városokkal a városokért programra. Ennek eredményeképp elkészült Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre egységes energetikai beruházási koncepciója, amelyet a három polgármester, Kiss László (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP), Déri Tibor (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) és Fülöp Zsolt (Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület) mutatott be az EUCF Energia Fórum és Infónap elnevezésű konferencián. A koncepció bemutatása utáni sajtótájékoztatón a három polgármester együttműködési nyilatkozatot írt alá, ezzel megerősítve a sikeres pályázattal indult partnerségüket. A koncepció szerint 185 helyszínen terveznek beruházást: Óbuda-Békásmegyeren 58 lakóépület; 14 középület; a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. telephelyei érintettek a fejlesztésekben. Újpesten 29 középület (iskola, óvoda, bölcsőde és szociális épület); 12 kereskedelmi és egészségügyi épület; 68 lakóépület került a projektbe. Szentendrén a tervek szerint a távhőszolgáltató fűtőműve újul meg, illetve egy naperőmű létesül.

Elhangzott: amennyiben sikerül a konzorciumnak bevonni a szükséges forrásokat, a most előkészített beruházások már középtávon hozzájárulhatnak a lakosság megélhetési költségeinek mérsékléséhez. Ehhez hozzájárulhat számos óbudai és újpesti lakóépület szigetelése, nyílászárócseréje, fűtési rendszerének korszerűsítése. Az önkormányzatok szándéka szerint a lakóépületek többségében az épületek fűtési rendszerét részben vagy teljes mértékben megújuló energiára akarják alapozni. A projektben szereplő összes lakóépület, intézmény és a szolgáltatószektor által használt épületek tetején napelemeket kívánnak létesíteni.

“Hiszünk abban, hogy az energiaválság megoldása csak hosszú távon és összefogás mentén, valós beruhásokkal érhető el. Jelen összefogás pedig fenntartható fejlesztési pályára állítja mind a három önkormányzatot” – mondta Kiss László, leszögezve: projektjük megvalósulásához elengedhetetlen az európai uniós és az állami támogatás. Közölte: mai áron a három település által kilátásba helyezett fejlesztések beruházási összértéke 120 milliárd forint. Ez azonban az infláció miatt napról napra emelkedik, tehát szó szerint napi az ár – mondta. Hozzátette, a megvalósítás kezdete a kormányzat uniós tárgyalásainak sikerétől függ; ideális esetben 2027-ig be lehetne fejezni a programot. Az eddig Magyarországon nem létező energiaközösségekhez állami szabályozásra van szükség – mondta Fülöp Zsolt.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!