

Zöldinfó
K&H-agrárkutatás: a szektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre
Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.
A kutatásban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs ügyekért felelős döntéshozóját kérdezték meg 2022. szeptember 22. és október 14. között. Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben ismertette, hogy az agrárcégek fele a bevételének több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor pedig átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt két évben. A cégek 48 százaléka vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást az elmúlt két évben.
Kiemelte, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gépet vagy berendezést vásárolt a cégek 53 százaléka, és 33 százalékuk költött szinte megegyező arányban szoftvervásárlásra, automatizációra, illetve házon belüli K+F tevékenységre. A kutatás rámutatott arra is, hogy egyelőre a cégek mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és tízből hét cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mint az újdonságra nyitott szemléletnek – írják a közleményben.
A digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél, mindössze 7 százaléknál lényegi stratégiai kérdés, jelentős részük, 37 százalék foglalkozik vele sok más fontosabb feladattal együtt. A kutatás szerint a gazdák nyitottak a technológiai megoldásokra, jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül, például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzését, a járművekbe beépített érzékelőket és mérőket, illetve okosmérőket az energiafelhasználás optimalizálására. A felmérés rávilágított arra is, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem, és már elindultak a zöldítés útján. Az agrárcégek 60 százaléka olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41 százaléka tervez ilyen jellegű újításokat – közölte a K&H.

Zöldinfó
Több mint egy millió forintos ösztöndíjra pályázhatnak a dizájnerek
Több mint egymillió forintos ösztöndíjra pályázhatnak a dizájnerek a Moholy-Nagy László Formatervezési pályázaton, amelyre április 3-ig várják a fiatal alkotók, tervezők és dizájnelméleti szakemberek jelentkezéseit.

A hathónapos, bruttó 1,2 millió forint értékű ösztöndíjra 35 évnél fiatalabb, szakirányú diplomával rendelkező, Magyarországon tevékenykedő alkotók jelentkezhetnek – közölte a pályázatot kiíró Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az MTI-vel. Az ösztöndíj célja, hogy segítse a fiatal formatervezők szakmai fejlődését, piacra lépését, elhelyezkedését vagy akár saját márkájuk megalapítását. A féléves program szakmai támogatást, mentorációt, vállalati együttműködést, védett környezetű piaci tapasztalatot nyújt a pályakezdőknek, valamint az ösztöndíjasok ingyenes iparjogvédelmi és szerzői jogi továbbképzésben is részesülnek. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiemelten fontosnak tartja a szemléletformálást, hogy a fiatal magyar dizájnerek is megismerjék, hosszú távon milyen előnyökkel jár, ha tudatosan védik termékeiket.
Idén is lehetőség nyílik arra, hogy az önálló tervezői vagy kutatási projekt mellett a jelentkezők gyártói együttműködésben kiírt témákban is pályázzanak. A Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. – Nemzetközi Kerámia Stúdió által kiírt témában Kecskemét város reprezentációs ajándéktárgyának tervezése a feladat, amelyet a város vezetése ajándékba adhat kiemelt személyek, delegációk számára. A tárgynak szimbolikusan magában kell hordoznia a város múltját és jövőjét, Kodály Zoltán és Katona József szellemiségét, Kecskemét szecessziós építészetét is. Szakmai partnerként a Maform tervezői csapat is csatlakozik a programhoz. Náluk az ember és a mesterséges intelligencia (MI) közös tervezésű tárgya témakörön belül arra kell keresni a választ, hogyan lehet bevonni a mesterséges intelligenciát egy később valós személyek által használt, funkcionális tárgy megalkotásába. A feladat célja, egy olyan prototípus szinten megvalósítható használati tárgy, eszköz készítése, amelynek tervezésében indokolt és fontos szerepe van a mesterséges intelligenciának is.
A pályázatokat elbíráló bizottságban Koós Pál formatervező, Hefkó Mihály belsőépítész, Hosszú Gergely dizájner, Kele Ildikó kötöttanyag- és öltözéktervező, Mascher Róbert formatervező, Somogyi Krisztina építettkörnyezet-kutató, építészetkritikus, Szigeti G. Csongor tervezőgrafikus, és Wilheim Gábor, a Magyar Bútor és Faipari Szövetség elnöke foglal helyet. Az ösztöndíjprogram meghirdetéséről és lebonyolításáról a Magyar Formatervezési Tanács Irodája gondoskodik, finanszírozója a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. A részletes kiírás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján érhető el.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Ezért lehet kiváló befektetés a napelem a vállalatoknak
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Ingyen napelem: felpörögtek a kifizetések
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Egy korszak vége: lemond a Bentley a W12-es motorról
-
Egyéb6 nap telt el a létrehozás óta
Itthon is elérhetőek a könnyen tisztuló napelemek
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Így mérsékelhető a rezsi