Zöldinfó
Ki mondta, hogy éjszaka nem termelnek a napelemek?
Az Új-Dél-Walesi Egyetem csapata komoly áttörést ért el az „éjszakai napenergia” területén – számol be a PV Magazine. A szakértők egyelőre csak egy kísérleti eszközt alkottak meg, a technológiában viszont komoly potenciál van. A rendszer az infravörös sugárzásként jelen lévő hőből állít elő elektromosságot. Az eszköz ahhoz hasonló elven alapul, ahogy bolygónk éjszaka a hőt űrbe sugározva hűti le magát. A kutatók egy félvezetőt, egy úgynevezett hősugárzó diódát használtak fel, hasonló anyag található az éjjellátó szemüvegekben. A szerkezet segítségével képesek voltak némi áramot generálni az infravörös sugárzásból – érdemes hozzátenni, hogy egy hagyományos napelemes panel jóval hatékonyabb, a kísérletben előállított energiamennyiség 100 ezerszeresét tudja létrehozni.
Ned Ekins-Daukes, a csapat tagja szerint így is sikerült bizonyítaniuk, hogy termelhető elektromosság hősugárzó dióda segítségével. „Olyan eszközt alkottunk meg, amely az infravörös hősugárzás kibocsátásából tud villamos energiát létrehozni” – mondta. A berendezéssel elvileg hasznosítani lehet a napsugárzást, de nem közvetlenül, a beérkezéskor, hanem akkor, amikor éjszaka hőként távozik a földről.
Phoebe Pearce, a fejlesztésről beszámoló tanulmány társszerzője szerint megoldásuk a fotovoltaikus, a napsugárzást közvetlenül kiaknázó technológiához hasonló elven működik. Mint hozzátette, ahogy a napelemes cellák áramot termelnek az elnyelt napfény felhasználásával, úgy állít elő energiát a dióda azzal, hogy infravörös sugárzást bocsát ki a hidegebb környezetbe. Az új eszköz fontos kezdő lépése lehet egy olyan fejlesztési folyamatnak, amelynek végén egy nagyobb, hatékonyabban működő eszköz jöhet létre. Ekins-Daukes párhuzamként a Bell Labs által 1954-ben megalkotott szilícium napelemes cellákat hozta fel, ezek hatékonysága 2 százalék körül volt, a szilícium eszközök hatékonysága viszont manapság már 23 százalék körül mozog.
A technológia lehetséges alkalmazási köre lenyűgöző. A megoldással elméletileg akár a testhőt is hasznosítani tudnák, ily módon a testben termelődő hővel biztosíthatnák egyes bionikus eszközök, például mesterséges szívek energiaellátását.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.