Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kifizetődő a klímavédelem a vállalatoknak, mégsem tesznek eleget érte egy felmérés szerint

Létrehozva:

|

Tízből hét cégnek a vártnál nagyobb pénzügyi hasznot hoznak a klímavédelmi kezdeményezések, a társaságok többsége mégsem csökkenti olyan mértékben a károsanyag-kibocsátását, amivel érdemben enyhíteni lehetne a globális éghajlatváltozás hatásait – derül ki az EY több mint 500 globális vállalatot vizsgáló felméréséből.

Az MTI-nek kedden elküldött összefoglalóban a nemzetközi tanácsadó cég kifejtette: azoknál a vállalkozásoknál, ahol átfogó éghajlatvédelmi lépéseket tesznek, több mint kétszer nagyobb az esély arra, hogy anyagilag a vártnál is jobban megtérülnek az erőfeszítéseik. A megkérdezett vállalatok döntő része, 93 százaléka nyilvánosan elkötelezte magát az éghajlatváltozás mérséklése iránt, ugyanakkor kevesebb mint felük, 42 százalékuk tervezi a szén-dioxid-kibocsátás legalább 45 százalékos csökkentését 2030-ig. A válaszadóknak csak 11 százaléka tűzte ki célul a nettó nulla kibocsátás, vagyis a karbonsemleges működés elérését. A felmérés szerint a döntéshozókat leginkább az üzleti rugalmasság elősegítése (59 százalék), a környezetvédelmi és fenntarthatósági minősítés javítása (57 százalék), valamint a piaci elvárásoknak való megfelelés (56 százalék) ösztönzi az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra.

Az EY szerint bíztató, hogy a válaszadók 61 százaléka jövőre többet tervez költeni a klímakockázatok kezelésére, mint idén. A vállalatok éghajlatvédelmi intézkedéseit, azok hatásait, eredményeit és a jövőbeli lehetőségeket vizsgáló kutatás július és október között készült. A vizsgálatban 506 vállalati fenntarthatósági vezető vett részt számos iparágból, 21 országban. A válaszadók több mint 1 milliárd dollár éves bevétellel rendelkező vállalatokat képviseltek.

Zöldinfó

Döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!

Az Alkotmánybíróság precedensértékű döntésében megsemmisítette a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon visszamenőleges pontjait, amelyek alkotmányellenesen zárták ki a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás lehetőségéből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Fontos és precedensértékű döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely egyhangú határozatban semmisítette meg a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon pontjait, amelyek visszamenőleg megfosztották a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás választásának lehetőségétől, írta az index.hu. A döntés új fejezetet nyithat a magyarországi háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szabályozásában. A döntés hátterében az a tavalyi módosítás áll, amely szerint 2024. január 1-től azok a napelemes rendszerek, amelyek telepítése vagy bővítése óta eltelt tíz év, automatikusan áttértek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásra. A változás hatalmas felháborodást váltott ki a napelemes közösségben, különösen azért, mert a módosítást visszamenőlegesen alkalmazták olyan esetekre is, amelyek még a szabály életbe lépése előtt történtek. Az Alkotmánybíróság egy konkrét panaszos beadványát vizsgálva mondta ki: alkotmányellenes az a gyakorlat, amely a 2023. szeptember 8–12. között benyújtott igénybejelentéseket utólag kizárja a szaldóelszámolás lehetőségéből. A panaszos 2023. szeptember 11-én nyújtotta be igényét egy új HMKE üzembe helyezésére. Két nappal később, szeptember 13-án este 11 órakor jelent meg a módosított kormányrendelet, amely az ő esetére is visszamenőleg vonatkozott.

Az Alkotmánybíróság szerint ez sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, amelyet az Alaptörvény is véd. A testület szerint a kormányrendelet indoklása nem adott megfelelő magyarázatot arra, hogy miért vonták meg visszamenőleg az érintettektől a kedvező elszámolási forma választásának jogát.

A testület továbbá azt is megállapította, hogy nemcsak az újonnan létesített rendszerekre, hanem a meglévő HMKE-k bővítésére is kiterjedt a rendelet módosítása, így a „2023. szeptember 7-ig” benyújtott kérelmeket előnyben részesítő szabályozás szintén Alaptörvény-ellenes. Ennek megfelelően az érintett rendelkezéseket a testület megsemmisítette.

A döntés értelmében a hatálytalanítás nem azonnali, hanem 2025. május 31-ig ad haladékot a jogalkotónak, hogy új szabályozást alkosson. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvényalkotónak mérlegelnie kell, kívánja-e a szaldóelszámolás lehetőségét a sérelmet szenvedett csoporton túlmenően is biztosítani.

Ez a döntés nemcsak az adott panaszos számára jelent győzelmet, hanem erős üzenet az energetikai szabályozás átláthatósága és jogbiztonsága mellett elkötelezett állampolgárok számára is. Egyben jelzés arra, hogy a megújuló energia hazai fejlődése során a kiszámíthatóságnak és a jogállamiságnak kulcsszerepe kell, hogy legyen.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák