Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Klímapolitikai Intézet: az extrém meleg február után az átlagosnál melegebb tavasz várható

Az extrém meleg február után az átlagosnál melegebb tavasz várható – írta Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az intézet honlapján megjelentetett elemzésében, hozzátéve: a melegedési tendencia tökéletesen beleillik az elmúlt 40 év intenzív melegedési trendjébe, és ez a változás várhatóan – növekvő szélsőségekkel – gyorsulni fog a jövőben.

Létrehozva:

|

Kovács Erik cikkében azt írta, az elmúlt 125 év legmelegebb éve volt 2023, és rekordmeleggel indult 2024 is. Az idei február középhőmérséklete országos átlagban 8,2 Celsius-fok volt, ami 7,0 Celsius-fokkal lépte át az 1991 és 2020 közötti klímanormál átlagát. Ilyen nagy pozitív anomália 1901 óta egyetlen hónapban sem fordult még elő – fogalmazott. Hozzátette: az előzetes becslések szerint Európa nagy részén – az északi részek kivételével – a februári átlaghőmérséklet legalább 2 Celsius-fokkal volt magasabb a normálnál, sőt Közép- és Délkelet-Európa egyes részein 4-6 Celsius-foknál is nagyobb volt az eltérés, akárcsak Magyarországon. Kiemelte, a klímaváltozás következtében az 1980-as évektől egyre melegebbek az egyes évszakok, és jelenleg “egyetlen klímaszimulációban sem látszik, hogy ez a melegedési tendencia a következő évtizedekben csillapodna vagy ellentétes irányba változna”. Idén a rekordenyhe februárt követően a március is hőmérsékleti csúcsokkal indult Európában – közölte. Hozzátette: az ECMWF globális időjárási és éghajlati előrejelző modell legvalószínűbb szezonális előrejelzése szerint Európában – így Magyarországon is – az átlagosnál melegebb lesz a tavasz. Az idei tavasz Európa nagy részén várhatóan 1,8-3,3 Celsius-fokkal lesz melegebb az átlagosnál, csak Észak-Európa időjárása lehet az átlagosnál kissé hűvösebb.

A kutató cikkében arra is kitért, idén tavasszal az úgynevezett nyári napok száma – vagyis amikor a legmagasabb hőmérséklet eléri a 25 Celsius-fokot – az átlagosnál magasabb lehet, májusban pedig már kora nyári hőhullámokra is számítani lehet, 80 százalék feletti valószínűséggel. Csapadék szempontjából az idén még az átlagnak megfelelő tavaszra lehet számítani, jövőre viszont újabb száraz időszak kezdődhet Közép-Európában. Az Alpokban és a Kárpátokban – az átlagnál magasabb hőmérsékletek miatt – gyors hóolvadás valószínű, ami mindenképpen gyorsítani fogja a 2017 óta Nyugat-Európában megfigyelhető talajkiszáradást, s ez az energiaellátásnak sem kedvez. A Kárpát-medencében április lehet a három tavaszi hónap közül a legcsapadékosabb – írta a kutató. Kovács Erik kiemelte azt is, hogy az idén rekord korán kezdődött egyes haszonnövények rügyfakadása és virágzása, egyes gyümölcsök esetében 30 nap volt az eltolódás. Ezért március-áprilisban jóval nagyobb az esélye a tavaszi elfagyásnak, mint amekkora az 1970 és 2000 közötti időszakban volt.

Zöldinfó

Ezekben tér el az új otthonfelújítási program az előzőtől

Az új otthonfelújítási programban kötelező lesz kamatmentes hitelt is felvenni.

Létrehozva:

|

Szerző:

2021-2022 után előreláthatóan idén júniusban is elindul az otthonfelújítási program hazánkban, az új, 108 milliárdos pályázat feltételei viszont több szempontból is eltérnek a korábbi támogatási rendszerétől. A Portfolio most tíz fontos különbséget gyűjtött össze.

Az első jelentős eltérés, hogy míg az előző programban minden lakásként vagy lakóházként nyilvántartott ingatlannal lehetett pályázni, amely az igénylő és/vagy kiskorú gyermeke legalább 50%-os tulajdonában volt, addig az új támogatás ingatlanok jóval szűkebb körét érinti. A programba csak az 1990 előtt épült, a vezetékes gázhálózathoz csatlakozott családi házakkal lehet bekapcsolódni.

Szintén fontos különbség, hogy – a korábbi programmal ellentétben – lesz energetikai elvárás, így például szobafestéssel nem lehet pályázni. A támogatás csak a 30%-os energiamegtakarítást eredményező hőszigetelésre, nyílászárócserére, víz- és fűtésrendszercserére fordítható.

Noha a lakóingatlanok körét szűkítették, sokak számára kedvező lehet, hogy immár nem elvárás a gyermek megléte a pályázásnál. Az előző programnál követelmény volt, hogy az érintett háztartásban az igénylő legalább egy 25 év alatti gyermeket neveljen, ilyenről most nincs szó.

Kötelező lesz ugyanakkor hitelt felvenni. Az évekkel ezelőtti programban lehetőség volt arra, hogy a pályázó 100%-ban előfinanszírozza a felújítást, majd utólag igényelje akár a teljes projekt 50%-át, legfeljebb 3 millió forintot. Most azonban a támogatást csak a hitel aktuális tőketartozásának a mérséklésére lehet igénybe venni: először fel kell venni az akár 6 millió forintos kamatmentes hitelt, majd ennek tőketartozását a vissza nem térítendő támogatásból lehet csökkenteni – járástól függően maximum 2,5-3,5 millió forinttal. A hitel 8 évre vehető fel, törlesztőrészlete a támogatás igénybevétele után 26-36 ezer forint körül mozoghat.

Advertisement

Az előző támogatást akár önerő nélkül is igénybe vehető, hiszen a maximum 6 millió forintnyi elszámolható összeget akár 100%-ban elő lehetett finanszírozni a kereskedelmi bankoknál felvehető kamattámogatott otthonfelújítási hitellel. Az elszámolható beruházási összeg ezúttal 7 millió forintra emelkedik, ugyanis egy 1 millió forintos önerőt is elvár a kormány.

A hitelfeltétel és az önerő tehát szigorítást jelent a korábbi programhoz képest, ám a hitel kamatmentes lesz, ami egyértelmű könnyítés. Az előző otthonfelújítási hitelt az 5 éves állampapírhozam 1,3-szeresére rúgó kamattámogatás mellett, 3%-os ügyfélkamattal lehetett felvenni. Ha maradna a 3%-os kamat, akkor a támogatás igénybevétele után megmaradó 2,5-3,5 millió forintos hiteltartozás törlesztőrészlete 29-41 ezer forint lenne, ehelyett viszont csak 26-36 ezer forint lesz az összeg.

A korábbi otthonfelújítási hitelt bármely banknál fel lehetett venni, amely kínált ilyen terméket, a mostani körben viszont Magyar Fejlesztési Bank január 26-án március 8-ai ajánlattételi határidővel elindított közbeszerzési eljárásán nyertes hitelintézeteknél lesz elérhető. A nyertesek nevét még nem hirdették ki, de a Portfolio úgy tudja, hogy a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank konzorciuma pályázott.

Fontos különbség továbbá, hogy míg az előző programban a feltételek minden régióban azonosak voltak, addig az új pályázatban a vissza nem térítendő támogatás összege az adott járás átlagjövedelmétől függ. Ahol eléri az átlagjövedelem az országos átlag 110 százalékát, ott 2,5 millió, 75 és 110 százalék között 3 millió, 75 százaléka alatt pedig 3,5 millió lesz az összeg.

A keretösszeget tekintve is beszélhetünk különbségről: a korábbi pályázat esetében ilyet nem határoztak meg, a két év alatt végül 295 ezer család összesen 620 milliárd forintnyi állami támogatást kapott. A mostani programot azonban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU fejezetéből finanszírozzák, keretösszege pedig 108 milliárd forint lesz, ebből mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítése valósulhat meg.

Advertisement

Ezzel összhangban a program a keret kimerüléséig futhat majd. A korábbi pályázat az előre tervezett módon 2022 végéig élt, most viszont végső dátumot nem szabtak. Feltételezhető, hogy a keret viszonylag gyorsan kimerül majd, ezért érdemes már most, a program indulása előtt kivitelező után nézni.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!