Zöldinfó
Luxemburg betiltja az egyszer használatos műanyagok használatát
Luxemburg a hulladék csökkentését és a környezet védelmét célzó új jogszabályt fogadott el, amely betiltja az egyszer használatos műanyag eszközök és számos élelmiszer, köztük a zöldségek és gyümölcsök műanyag csomagolásának használatát 2023-tól – közölte a Luxembourg Times című angol nyelvű luxemburgi hírportál csütörtökön.
A luxembourgi parlament szerdán elfogadott új, a nem újrahasznosítható hulladék csökkentésére irányuló, több lépcsőben bevezetni tervezett szabályozása a gyümölcsök és zöldségek műanyag csomagolásának tilalma mellett – amely minden 1,5 kilogrammnál könnyebb termékre általánosan vonatkozik – 2024-től Luxemburg-szerte minden nagyobb bevásárlóközpontot arra kötelez, hogy helyezzenek el szelektív hulladékgyűjtő tartályokat. A törvény a fesztiválokon is véget vet a műanyag evőeszközök és műanyag poharak használatának. Az egyszer használatos műanyag eszközöket és műanyag csomagolást 2023 januárjától nem lehet használni nyilvános rendezvényeken. Ezeket mosható és újrafelhasználható edényeknek és evőeszközöknek kell felváltaniuk. Az éttermeket arra ösztönzik, hogy használjanak újrafelhasználható rekeszeket a szállítás és kiszállítás, valamint az elvitelre vásárlók esetében. A kiskereskedőknek terveket kell kidolgozniuk az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, valamint arra, hogy az élelmiszerek szükségtelen csomagolását, amennyire csak lehetséges, szorítsák vissza. Jövőre a használt akkumulátorok legalább 70 százalékát kell összegyűjteni újrahasznosításra, vagy megsemmisítésre Luxemburgban.
A törvény 2030-tól azt is megtiltja, hogy a háztartási hulladékot hulladéklerakókban helyezzék el, ami meghaladja a jelenlegi uniós szabályokat, amelyek szerint 2035-től a háztartási hulladék legfeljebb 10 százaléka kerülhet hulladéklerakókba. Luxemburg célja, hogy 2035-re 50 százalékról 65 százalékra növelje az újrafeldolgozott háztartási hulladék arányát, emellett 2030-ra 70 százalékkal csökkentse a csomagolásból származó hulladék mennyiségét. Egyéb intézkedések közé tartozik a műanyag palackok és az üvegbetét letétjének bevezetése az újrahasznosítás ösztönzésére és a szemetelés felszámolására. A hírportál a luxembourgi környezetvédelmi minisztérium adataira hivatkozva közölte, a nagyhercegségben minden luxembourgi évente mintegy 120 kiló érvényes szavatosságú élelmiszert dob ki. Luxemburg hulladékának háromnegyede, 53 270 tonna a háztartásokból származik.
Az éttermek és szállodák évente mintegy 5250 tonna élelmiszer-hulladékot termeltek Luxemburgban, az iskolákban, kórházakban és idősotthonokban pedig 7100 tonnát. A kiskereskedelmi ágazat évente 5150 tonna élelmiszert dob ki, főleg azért, mert a termék fogyaszthatósági ideje lejárt – tették hozzá.
mti
Kép: Pixabay.com
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
