

Zöldinfó
Magyar találmány segít eltárolni a napelemek által megtermelt energiát
Az energiatárolás kérdése Magyarországon is fontossá vált. Hazai cég fejlesztése segít a napelemek által megtermelt energa okos felhasználásában.
A fogyasztói igények közel háromszorosára ugranak, amit a hálózatok nem bírnak el, az energiatárolásra pedig nincsen jelenleg Magyarországon bevett módszer. Náhol Krisztián energetikai szakember elárulta, hogy mit tehet a lakosság és a cégek a fenntartható áramfogyasztás érdekében. Nyakunkon a fűtési szezon, a Google keresések közt egyre népszerűbb az elektromos kazán, a klíma, a hőszivattyú, és az infrapanel. Tény, hogy jobban megéri most árammal fűteni, azonban ekkora szintű fogyasztásnövekedést a szolgáltatói hálózat nem tud kiszolgálni. “A reaktorok eleve csökkentett kapacitással működnek, mert az aszály miatt nincsen elég hűtővíz.” – árulta el a szakember, majd hozzátette: “Aki tudott, még időben elkezdett napelemeket telepíteni, amivel az elektromos fogyasztás radikálisan csökkenthető.”
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
“A szakma kezdi felismerni, hogy egy napelemfarmnál a legnagyobb probléma az energiatárolás. Egy erőmű fel tud arra készülni, hogy este, amikor nem süt a nap megszűnik az energiaellátás, de ha napközben jön egy nagy felhő, ami 70%-ban kitakarja a napot, azt a rendszer jelenleg nagy költségek árán tudja csak kezelni. A hálózati anomáliák, és az áramszünetek kezelése egyre fontosabb, és többször szóba kerül az ellátás biztonsága is. Egyórányi áramkimaradás a bankszektorban óriási katasztrófát tud okozni.” – avatott be a szakember, aki szerint gyártó egységeknél, kórházaknál, telekommunikációs cégeknél is kiemelten fontos, hogy stabil legyen a hálózat. “Képzeljük csak el, hogy a kórházban elmegy az áram és leállnak a lélegeztetőgépek. Az USA-ban egy hurrikán esetén elvárás hogy a kórház fennakadások nélkül is tudjon működni, mikor lekapcsolják az áramról.”
Itthon gyerekcipőben jár az energiatárolás, és az energia menedzsment. A jelenlegi rendszerek csak maximum 1-2 napig tudják áthidalni az áramkimaradást. A bankszektornál 72 óra a maximum amit az akkumulátor bír, a szervertermeknél ez csupán 3-4 óra. Létezik azonban egy magyarok által fejlesztett, konténerbe telepített szünetmentes rendszer, mely a hagyományos megoldásokkal ellentétben képes ötvözni a hálózati, a napelemek által termelt, az alternatív energiaforrások által előállított, és az aggregátor által termelt áramot. Mivel elsősorban zöldenergiát használ, csak akkor vesz hálózati áramot, amikor a napelemek nem termelnek elegendő mennyiséget a szünetmentes működés biztosításához. Az NN Power Cube a napenergiát felhasználva folyamatos áramot tud biztosítani a cégeknek, intézményeknek és a lakosság egy részének is. “Egy Keszthely méretű város alapvető szolgáltatásaihoz (közigazgatás, egészségügy, közlekedés, üzemanyag ellátás, stb.) egy több napos áramszünet esetén – például energiakrízis miatti lekapcsolás – kb. 30 db. Cube tudna elegendő áramot termelni és tárolni.” – árulta el a szakember.
Egy ilyen rendszer a megfelelő napelemmel kb. 8 hónapig tudná tehermentesíteni egy 50 – 600 négyzetméter alapterületű családi ház hálózatát. Ez azt jelenti, hogy 8 hónapon át tudna a 4 tagú család minimális áramfelhasználással vagy anélkül élni és a maradék 4 hónapot kellene csak áthidalni, amikor télen nem süt annyit a nap. “A napelem beruházások az eddigi 20 év helyett, most már 8 év alatt megtérülnek”
“Jelenleg közel 300-400 Ft / kW-ba kerül a tiszta áram. A versenypiaci szegmens, akik ezen a díjon vásárolják az áramot olyan magas árakat fizetnek, hogy egy napelem beruházás az eddigi 20 év helyett kb. 5-8 év alatt térülne meg nekik. Ha időben észbe kapnak, minden évben 3-4 év díját megtakaríthatták volna, persze amíg 36 Ft-ért vették az áramot, addig nem foglalkoztak vele, mivel nagyon magas a megtérülési idő.” – jegyezte meg a szakember.
Mit tehet a lakosság, akik nem tudnak átállni alternatív fűtési rendszerre?
Egy átlagos családnál központi helyen van a termosztát, ami csupán az adott helyiség hőmérsékletét érzékeli. Náhol Krisztián elmondta, hogy a gázkazánok esetében ma már nagyjából 200.000 Ft-ért beszerezhető az automata termosz, így ha elmegyünk otthonról és beállítjuk 19 fokra a hőmérsékletet, szobánkénti vezérléssel 10-15% gázt tudnánk megtakarítani havonta. Ezen kívül a kazáncsere is sokat tud javítani a felhasználáson. Ha a régi atmoszférikus gázkazánt lecseréljük (ami kb. 75-79% hatásfokkal működik) egy kondenzációs gázkazánra, mely 105-112% hatásfokkal bír, szintén spórolhatunk a gázfelhasználáson.
“Már azzal nyerünk, ha változtatunk a gondolkodásunkon. Még mindig azt látom, hogy sokan feleslegesen égetik a folyosókon a villanyokat és éjjel-nappal járatják a klímát. Nem mindenkinek van költségvetése napelemre, de addig el kellene jutni hogy ahol égve szokott maradni a villany oda legalább teszünk egy mozgásérzékelőt, vagy egy idő kapcsolót. Sok múlik a hozzáállásunkon, és ha most még sötéten látjuk is a dolgokat, remélhetőleg ez az időszak segít abban, hogy a jövőben tudatosabban tervezzünk.”
Kép: NN Power

Zöldinfó
A fiatalok a fenntarthatóság élharcosai lettek
A Közös jövőnk – Kárpát-medencei környezetvédelmi versenyt 2002. óta rendezi meg a Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány és Népfőiskola. Kezdetben körzeti szinten szervezték, 2014. óta pedig országos egmérettetéssé vált.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az általános iskola felső tagozatosai, középiskolások és egyetemisták számára márciusban lett meghirdetve a kiírás, amire március 21-ig lehetett jelentkezni – írja az alternativenergia.hu. A választható több témakör mindegyikének központi témája a klímaváltozás, ezen belül is a víz volt. Majdnem ezren jelentkeztek a versenyre. Az alapfokú intézményben tanulók a tudásuknak megfelelő tesztet töltöttek ki az első fordulóban. Ezen kívül egy „zöld cselekedet” is a munkájuk része volt. Ez lehetett szemétgyűjtéstől kezdve zöld sziget létrehozásán keresztül kortársaiknak vagy a kisebbeknek előadás tartása. Ugyanezt teljesíteni kellett a gimnazistáknak is, de a középiskolások és az egyetemisták esszét, illetve tudományos értekezéseket is írtak. Azok, akik sikeresen vették a második fordulót, a június 13-ai döntőben szóbeli előadást tartottak a mezőörsi Magyar Műhely Népfőiskolán. A díjátadón a verseny fővédnöke, Áder János volt köztársasági elnök kiemelte, hogy a Föld lakossága nemsokára eléri a 10 milliárdot, miközben a hozzáférhető víz mennyisége nem változik. Megoldandó feladatnak nevezte, hogy miként lehet egyre több embernek ugyanannyi vízből egészséges élelmiszert előállítani, és biztosítani az életet adó ivóvíz minőségét. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt kívánta a versenyzőknek, hogy a klímaváltozás iránti érdeklődésük maradjon fenn, a tudásuk gyarapodjon, amit minél több emberhez közérthető formában juttassanak el.
Áder János végezetül meghívta a diákokat a 2026 február végén immáron harmadik alkalommal megrendezendő Planet Budapestre, ami ezúttal a Vasúttörténeti Parkban egy hónapon keresztül várja a látogatókat. Az innovatív fenntarthatósági kiállításokon kívül élményprogrammal készül a szervező Kék Bolygó Alapítvány. Az egyetemisták közül az első helyezett Horváthné Dani Brigitta lett. Témája: Körforgásos gazdaság és hulladék mentesség – A világban jelenlévő hulladék hatása élő vizeinkre. Munkájában két nagy problémát mutatott be, amire megoldási lehetőséget kínált. Európában több, mint 9 millió tonna mosó- és tisztítószert használnak fel, amelyek összetevői a mosás után hulladékként jelennek meg a szennyvízben. Mint írta, egyik hagyományos szennyvíztisztítási módszer sem tudja tökéletesen eltávolítani őket a szennyvízből. Így az élővizekből kimutathatóak a maradványaik és az élővizek fontos paramétereinek változását – mint például a pH, vezetőképesség – okozzák. Mindez pedig az ökológiai egyensúly felbomlásához vezet. A másik nagy probléma, hogy Magyarországon évente 40-80 ezer tonna használt élelmi olaj keletkezik, amelyből mindössze 25 ezer tonna sütőolaj kezelése valósul meg. A kezeletlen hulladékolaj azonban veszélyes hulladéknak minősül, és nagy problémákat okozhat, ha kikerül a természetbe, hiszen eltömíti a talaj pórusait, az élővizek felületén szétterülve elzárja az oxigéntől a vízi élőlényeket, vagy egyszerűen dugulást és komoly károkat okoz a csatornarendszerekben. A használt élelmi olaj felhasználásának egyik lehetséges módja a szappan- vagy mosószergyártás. Kutatásában a használt élelmi olajból készít „mosószert” és ennek a veszélyes hulladék újrahasznosításával készült folyékony szappan-mosószernek és a kereskedelmi forgalomban kapható mosószereknek az ökotoxikus hatását hasonlítja össze a szürke szennyvízzel való öntözést, illetve az élővizekből kimutatható mosószermaradványok hatásait modellezve.
A második helyezést Soós Virág érte el. Tanulmányának címe: Víz=Élet – A víz mint a világot mozgató életerő szállító közege. E tanulmány célja, hogy feltárja a vízkörforgás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásokat, különös tekintettel a felhőzet, a csapadék, a párolgás és a talajnedvesség közötti összefüggésekre. A Közös jövőnk környezetvédelmi versenyen az egyetemisták közül Végh Péter esszéje lett a harmadik. Az ő témája is a „Víz=Élet” – A víz, mint a világot mozgató életerő szállító közege. Bevezetésként az olvasó figyelmét szeretné felkelteni az erdő és a víz kapcsolatának fontosságára. Betekintést szeretne adni az erdő komplex vízforgalmának rendszerébe, ezen kívül víz és az erdő egymásra gyakorolt hatásait bemutatni a következők alapján: A klímaváltozás hatására a magyarországi erdők egyre inkább a szárazsági erdőhatár közelébe kerülnek, veszélyeztetve fennmaradásukat. Ezért a vízgazdálkodás és az erdők vízviszonyainak vizsgálata kiemelt jelentőséget kap. Az erdők hosszú távú fenntartása és megfelelő vízgazdálkodása nélkülözhetetlen a természetes vízháztartás egyensúlyának megőrzéséhez.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A Balaton már nem ugyanaz a tó – melegszik, algásodik, és szúrós hínárok lepik el