Zöldinfó
Más városok mintájára Budapestnek közel kell hoznia az embereket a vízparthoz
Legyen a pesti alsó rakpart a Margit hídtól a Közraktár utcáig végleg a gyalogosoké és a kerékpárosoké!
Ezt kérte korábban már a Levegő Munkacsoport számos civil szervezettel együtt, akik a világszerte végbemenő folyamatokat követve kezdeményezték a városok visszahódítását az ott lakók számára. Az elmúlt években a hétvégéken a gyalogosoknak és a bicikliseknek megnyitott rakpart sikere és a közvélemény-kutatások is alátámasztották: a budapestieknek szükségük van több szabad közterületre. A megnyitott rakpart rövid időn belül Budapest egyik legnépszerűbb közterévé vált. Ez nem meglepő, hiszen a városban a parkoló és áthaladó autókkal terhelt, szennyezett levegőjű utcákon nincs lehetőség kellemes időtöltésre. Különösen súlyos a helyzet a belső kerületekben, ahol a keskeny utcákba alig süt be a nap, és csak 1-4 négyzetméter aktív közterületi zöldfelület jut egy főre, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott 9 négyzetmétert meg sem közelíti.
A kikapcsolódáshoz alkalmas közterületek hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen költöznek el Budapestről, tovább növelve az autóforgalmat. A járványhelyzet óta sokan dolgoznak távmunkában, akiknek így felszabadul a munkába járással töltött idejük. A szabadidő társas és kellemes eltöltésének alkalmas színtere lehet a közösségi tér. Ezt is tudja biztosítani a megnyitott rakpart, ami ráadásul a belső kerületekből gyalog vagy kerékpárral, esetleg közösségi közlekedéssel gyorsan megközelíthető. A víz közelsége és a dunai panoráma pedig egyedi élményt ad a rakparton időzőknek. A pesti alsó rakpartnak – a vízcsőcsere miatti – hónapokig tartó lezárása az autóforgalom elől azt is bebizonyította, hogy emiatt nem lesz rosszabb a város közlekedése.
„Általános tapasztalat, hogy az autóforgalom előli útlezárások, útszűkítések idején a közlekedés igazodik a megváltozott feltételekhez: a korábban a lezárt útszakaszokon közlekedő autók nagy része a lezárás után eltűnt az egész térségből, azaz az autósoknak csak egy része választott más útvonalat. Mások a környezetbarátabb közlekedési módra tértek át vagy otthon maradtak. Ezt a jelenséget nevezik a közlekedési szakértők a forgalom elpárolgásának. Az Európai Bizottság külön kiadványt jelentett meg a témáról, ami a közlekedési tárcának köszönhetően magyarul is olvasható” – mondta el Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.
„A világ számos városában adtak át korábban az autók által használt folyópartot a gyalogosoknak, és ez mindenütt nagy népszerűségnek örvendett. Csak nyerhetünk azzal, ha követjük ezt a világtendenciát” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
Zöldinfó
Az újrahasznosítható műanyag raklapok előnyei a fa változatokkal szemben
A logisztikai és anyagmozgatási iparágakban az árucikkek és termékek hatékony mozgatása és tárolása kulcsfontosságú. A raklapok az egyik alapvető eszközei ennek a folyamatnak, amelyek segítségével az árukat könnyedén szállíthatjuk, tárolhatjuk és kezelhetjük. Azonban az iparág gyors fejlődése és a fenntarthatóság iránti növekvő igények miatt egyre nagyobb figyelmet szentelnek az alternatív megoldásoknak, mint például az újrahasznosítható műanyag raklapok.
Ezeknek az új generációs raklapoknak számos előnye van a hagyományos fa változatokkal szemben, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a logisztikai folyamatokat:
Az egyik fő előnye az újrahasznosítható műanyag raklap termékeknek az, hogy sokkal tartósabbak és strapabíróbbak, mint a fa raklapok. Utóbbiak ugyanis könnyen sérülhetnek, repedhetnek vagy rothadhatnak, különösen nedves vagy korrozív környezetben. Ezzel szemben az újrahasznosítható műanyag raklapok ellenállnak a külső károsító hatásoknak, így jóval nagyobb élettartammal rendelkeznek a fa változatoknál. Ezáltal csökkentik a raklapok cseréjéből és karbantartásából fakadó extra költségeket, valamint minimalizálják az áruk károsodásának kockázatát.
A műanyag raklapok könnyűsúlyúak és egységesek, ami könnyebbé teszi a kezelésüket és a mozgatásukat. A fa raklapok gyakran változatos méretekben és súlyokban érkeznek, ami nehezítheti azok mobilizálását és összehangolását a logisztikai folyamatok során. Az egységes méretekkel rendelkező műanyag raklapok azonban egyszerűbbé teszik a raktározási és szállítási műveletek tervezését és optimalizálását.
A fenntarthatóság szempontjából is kedvezőbbek az újrahasznosítható műanyag raklapok. Mivel visszaforgatható műanyagból készülnek, hozzájárulnak a faforrások megőrzéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez. A fa raklapok gyakran fakitermelésből származnak, ami erdőírtáshoz és biodiverzitás-vesztéshez vezethet. Az újrahasznosítható műanyag raklapok gyártása és felhasználása kevesebb káros anyag kibocsátással jár, így csökkenthető az iparág ökológiai lábnyomát.
A Schoeller Allibert plasztik raklapok például teljes mértékben újrahasznosíthatók – a használt raklapokat begyűjtik a gyártóközpontjaikban, majd egy alapos tisztítást, csiszolást, mosást és szárítást követően új formába öntik őket, és máris újra felhasználhatók anélkül, hogy hozzájárultak volna a világ szeméthalmainak növeléséhez.
A műanyag raklapok könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők – ez különösen fontos az élelmiszere és egészségügyi iparágban. A fa raklapok sokszor nehezebben tisztíthatók, és a nedvesség hatására könnyen baktériumokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazhatnak. A plasztik változatoknak azonban az agresszívabb, invazív mosási metódusok sem okoznak kárt, így kiválóan sterilizálhatók és újra felhasználhatók a kényes árucikkek szállításához/tárolásához.