Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Más városok mintájára Budapestnek közel kell hoznia az embereket a vízparthoz

Létrehozva:

|

Legyen a pesti alsó rakpart a Margit hídtól a Közraktár utcáig végleg a gyalogosoké és a kerékpárosoké!

Ezt kérte korábban már a Levegő Munkacsoport számos civil szervezettel együtt, akik a világszerte végbemenő folyamatokat követve kezdeményezték a városok visszahódítását az ott lakók számára. Az elmúlt években a hétvégéken a gyalogosoknak és a bicikliseknek megnyitott rakpart sikere és a közvélemény-kutatások is alátámasztották: a budapestieknek szükségük van több szabad közterületre. A megnyitott rakpart rövid időn belül Budapest egyik legnépszerűbb közterévé vált. Ez nem meglepő, hiszen a városban a parkoló és áthaladó autókkal terhelt, szennyezett levegőjű utcákon nincs lehetőség kellemes időtöltésre. Különösen súlyos a helyzet a belső kerületekben, ahol a keskeny utcákba alig süt be a nap, és csak 1-4 négyzetméter aktív közterületi zöldfelület jut egy főre, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott 9 négyzetmétert meg sem közelíti.

A kikapcsolódáshoz alkalmas közterületek hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen költöznek el Budapestről, tovább növelve az autóforgalmat. A járványhelyzet óta sokan dolgoznak távmunkában, akiknek így felszabadul a munkába járással töltött idejük. A szabadidő társas és kellemes eltöltésének alkalmas színtere lehet a közösségi tér. Ezt is tudja biztosítani a megnyitott rakpart, ami ráadásul a belső kerületekből gyalog vagy kerékpárral, esetleg közösségi közlekedéssel gyorsan megközelíthető. A víz közelsége és a dunai panoráma pedig egyedi élményt ad a rakparton időzőknek. A pesti alsó rakpartnak – a vízcsőcsere miatti – hónapokig tartó lezárása az autóforgalom elől azt is bebizonyította, hogy emiatt nem lesz rosszabb a város közlekedése.

„Általános tapasztalat, hogy az autóforgalom előli útlezárások, útszűkítések idején a közlekedés igazodik a megváltozott feltételekhez: a korábban a lezárt útszakaszokon közlekedő autók nagy része a lezárás után eltűnt az egész térségből, azaz az autósoknak csak egy része választott más útvonalat. Mások a környezetbarátabb közlekedési módra tértek át vagy otthon maradtak. Ezt a jelenséget nevezik a közlekedési szakértők a forgalom elpárolgásának. Az Európai Bizottság külön kiadványt jelentett meg a témáról, ami a közlekedési tárcának köszönhetően magyarul is olvasható” – mondta el Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

„A világ számos városában adtak át korábban az autók által használt folyópartot a gyalogosoknak, és ez mindenütt nagy népszerűségnek örvendett. Csak nyerhetünk azzal, ha követjük ezt a világtendenciát” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Advertisement

Zöldinfó

Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal Budapesten a Főkert

Budapest tiszta levegőjéhez a Főkert idén eddig csaknem ezerötszáz új fa ültetésével is hozzájárult, így több mint hatszáz új fasori és parkfával bővült az állomány, tíz idős fát telepítettek át, emellett kilencszáz erdészeti facsemetével gazdagodtak a fővárosi erdők – közölte a Budapesti Közművek (BKM) Főkert Kertészeti Divíziója hétfőn az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Szerző:

Budapest fennállásának 150. évfordulója alkalmából a szakemberek nagy mennyiségben telepítettek facsemetéket a Hungária körúton és a Könyves Kálmán körúton, ahol a Főkert százötven oszlopos szillel pótolta a fasor kiszáradt és a balesetveszély miatt kivágott oszlopos juharfáit. A szil várhatóan jobban fogja tolerálni a kedvezőtlen városi körülményeket, és a betegségekkel szemben is ellenállóbb. Budán, a XII. kerületben a Fodor utcában ötvennyolc közönséges pagodafa zöldíti újra a fasort, a Németvölgyi úton pedig negyvennégy korai juhart ültettek el. A Fiumei útra lepényfák, a Kőbányai útra hazai nemesítésű, gömb koronájú virágos kőrisek, illetve fatermetű, szárazságtűrő galagonyák kerültek.

A Népligetben, a Feneketlen-tónál, valamint a Pünkösdfürdő parkban és a Gesztenyéskertben a Főkert szakemberei nemcsak fiatal csemetéket ültettek, hanem egy speciális géppel huszonöt évesnél idősebb fákat – törökmogyorót, kőrist, szivarfát, páfrányfenyőt és vörös tölgyet – is. Ezek a koros fák már jóval nagyobb zöldtömeggel rendelkeznek, mint a díszfaiskolából frissen kikerült fiatal fák, ezért hatékonyabban növelik meg az adott területen a fotoszintetizáló zöldfelület nagyságát. A szakemberek az idén is folytatták az erdősítést, a Felsőrákosi-réteken csaknem ötszáz,a Szépvölgyi-erdőben pedig négyszáz erdészeti facsemete kezdheti meg a növekedést. A májusi erdőtelepítésen a világhírű környezetvédő és tudós, Jane Goodall személyesen vett részt, és egy gyertyán elültetésével maga is hozzájárult Budapest zöldfelületeinek növeléséhez. A Főkert felhívta a figyelmet, hogy a frissen ültetett fák sérülékenyek, még meg kell szokniuk új környezetüket, ezért arra kérnek mindenkit, hogy vigyázzanak a növényekre, és a kutyáikat se engedjék a közelükbe, mert az ebek kárt tehetnek a csemetékben.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!