Zöldinfó
Minden idők legmelegebbje volt az idei március
Minden idők legmelegebbje volt az idei március és 2015 első negyedéve, az észak-sarki jégkiterjedés az eddigi legkisebb volt márciusban – közölte pénteken az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).
2015 márciusában a globális átlaghőmérséklet mind a szárazföld, mind az óceánok felszíne fölött 13,6 Celsius-fok volt, a legmagasabb az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta. A január-márciusi globális átlaghőmérséklet – 13,1 Celsius-fok – szintén rekord magas volt. A NOAA adatai szerint a globális átlaghőmérséklet 0,85 Celsius-fokkal volt magasabb márciusban a 20. század átlagánál. A globális szárazföldi felszín fölötti átlaghőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal, a globális tengerfelszín fölötti átlaghőmérséklet 0,55 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál.
Az Északi-sark jegének kiterjedése márciusban 1,07 millió négyzetkilométer volt, 7,2 százalékkal kevesebb az 1981-2010 közötti időszak átlagánál. A feljegyzések 1979-es kezdete óta ez a legkisebb márciusi kiterjedés. A Déli-sark jegének kiterjedése márciusban egymillió négyzetkilométer volt, 24,3 százalékkal több, mint az 1981-2010 közötti időszak átlaga. Ez a második legnagyobb antarktiszi jégkiterjedés március hónapban. (A legnagyobbat, 1,25 millió négyzetkilométert 2008-ban mérték.) Az északi féltekén a hófödte területek kiterjedése 2015 márciusában 1,6 millió négyzetkilométer volt, ami alatta marad az 1981-2010 közötti időszak átlagának. 2015 első három hónapjában a globális átlaghőmérséklet 0,82 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál. Az 1880-2015 közötti időszakban ez volt a legmelegebb első negyedév a Földön.
Zöldinfó
Nincs ok az aggodalomra: továbbra is tiszta a horvát tenger
Szakértők szerint nem romlott érdemben a horvát tengervíz minősége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Horvátország jelentősen visszaesett az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) fürdővízminőségi rangsorában, szakértők szerint azonban a helyezés romlása nem jelenti azt, hogy a horvát tengervíz minősége érdemben romlott volna – írja az alternativenergia.hu. Az idei jelentés szerint a horvátországi fürdővizek 86,2 százaléka kapott kiváló minősítést, miközben ez az arány az elmúlt években rendszerint meghaladta a 95 százalékot. Horvátország így a korábbi ötödik helyről a tizenkettedikre csúszott vissza az európai rangsorban, bár továbbra is az uniós átlag fölött teljesít. Horvát szakértők szerint a visszaesést részben az magyarázza, hogy az összesítés nem kizárólag a tengerparti strandok adatait tartalmazza, hanem az édesvízi fürdőhelyekét is. A két kategória között jelentős a különbség: Horvátország a tengerparti fürdővizek alapján a tizennegyedik, az édesvízi fürdőhelyek alapján viszont csak a huszonkettedik helyen áll a vizsgált országok között.
A spliti Oceanográfiai és Halászati Intézet (IOR) szakértői szerint a horvátországi tengervíz nagy arányban továbbra is kiváló minőségű, ezért a fürdőzőknek nincs okuk aggodalomra. A gyengébb összesített helyezés szerintük elsősorban a számítási módszertanból következik. A fürdési idény kezdetével a teljes horvát partvidéken rendszeres vízminőségi vizsgálatokat végeznek. Zára (Zadar) megyében például 192 strandnál vesznek mintát kéthetente. A mintavétel szigorú előírások alapján történik, figyelembe véve a strand típusát, a parttól mért távolságot és a mintavétel mélységét.
A laboratóriumi vizsgálatokban elsősorban a szennyvíz-szennyezésre utaló mikrobiológiai mutatókat, köztük az Escherichia coli és az enterococcus baktériumok jelenlétét ellenőrzik. A mintavételkor mérik a tenger hőmérsékletét és sótartalmát, valamint rögzítik az időjárási körülményeket és a víz látható állapotát is. Európai összesítésben a fürdőhelyek mintegy 85 százaléka felelt meg a legszigorúbb, kiváló kategória követelményeinek, 96 százalékuk pedig legalább a minimális minőségi előírásokat teljesítette. A rangsort Ciprus vezeti, ahol valamennyi vizsgált fürdővíz kiváló minősítést kapott, az utolsó helyen pedig Albánia áll.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés