Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Minden idők legmelegebbje volt az idei március

Létrehozva:

|

Minden idők legmelegebbje volt az idei március és 2015 első negyedéve, az észak-sarki jégkiterjedés az eddigi legkisebb volt márciusban – közölte pénteken az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).

2015 márciusában a globális átlaghőmérséklet mind a szárazföld, mind az óceánok felszíne fölött 13,6 Celsius-fok volt, a legmagasabb az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta. A január-márciusi globális átlaghőmérséklet – 13,1 Celsius-fok – szintén rekord magas volt. A NOAA adatai szerint a globális átlaghőmérséklet 0,85 Celsius-fokkal volt magasabb márciusban a 20. század átlagánál. A globális szárazföldi felszín fölötti átlaghőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal, a globális tengerfelszín fölötti átlaghőmérséklet 0,55 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál.

Az Északi-sark jegének kiterjedése márciusban 1,07 millió négyzetkilométer volt, 7,2 százalékkal kevesebb az 1981-2010 közötti időszak átlagánál. A feljegyzések 1979-es kezdete óta ez a legkisebb márciusi kiterjedés. A Déli-sark jegének kiterjedése márciusban egymillió négyzetkilométer volt, 24,3 százalékkal több, mint az 1981-2010 közötti időszak átlaga. Ez a második legnagyobb antarktiszi jégkiterjedés március hónapban. (A legnagyobbat, 1,25 millió négyzetkilométert 2008-ban mérték.) Az északi féltekén a hófödte területek kiterjedése 2015 márciusában 1,6 millió négyzetkilométer volt, ami alatta marad az 1981-2010 közötti időszak átlagának. 2015 első három hónapjában a globális átlaghőmérséklet 0,82 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál. Az 1880-2015 közötti időszakban ez volt a legmelegebb első negyedév a Földön.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat

Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.

A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák