Zöldinfó
Minden idők legmelegebbje volt az idei március
Minden idők legmelegebbje volt az idei március és 2015 első negyedéve, az észak-sarki jégkiterjedés az eddigi legkisebb volt márciusban – közölte pénteken az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).
2015 márciusában a globális átlaghőmérséklet mind a szárazföld, mind az óceánok felszíne fölött 13,6 Celsius-fok volt, a legmagasabb az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta. A január-márciusi globális átlaghőmérséklet – 13,1 Celsius-fok – szintén rekord magas volt. A NOAA adatai szerint a globális átlaghőmérséklet 0,85 Celsius-fokkal volt magasabb márciusban a 20. század átlagánál. A globális szárazföldi felszín fölötti átlaghőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal, a globális tengerfelszín fölötti átlaghőmérséklet 0,55 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál.
Az Északi-sark jegének kiterjedése márciusban 1,07 millió négyzetkilométer volt, 7,2 százalékkal kevesebb az 1981-2010 közötti időszak átlagánál. A feljegyzések 1979-es kezdete óta ez a legkisebb márciusi kiterjedés. A Déli-sark jegének kiterjedése márciusban egymillió négyzetkilométer volt, 24,3 százalékkal több, mint az 1981-2010 közötti időszak átlaga. Ez a második legnagyobb antarktiszi jégkiterjedés március hónapban. (A legnagyobbat, 1,25 millió négyzetkilométert 2008-ban mérték.) Az északi féltekén a hófödte területek kiterjedése 2015 márciusában 1,6 millió négyzetkilométer volt, ami alatta marad az 1981-2010 közötti időszak átlagának. 2015 első három hónapjában a globális átlaghőmérséklet 0,82 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál. Az 1880-2015 közötti időszakban ez volt a legmelegebb első negyedév a Földön.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés: így ösztönzik az energiaspórolást

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés