Zöldinfó

Minden idők legmelegebbje volt az idei március

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-04-18

Szerző:

Hell

Minden idők legmelegebbje volt az idei március és 2015 első negyedéve, az észak-sarki jégkiterjedés az eddigi legkisebb volt márciusban – közölte pénteken az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).

2015 márciusában a globális átlaghőmérséklet mind a szárazföld, mind az óceánok felszíne fölött 13,6 Celsius-fok volt, a legmagasabb az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta. A január-márciusi globális átlaghőmérséklet – 13,1 Celsius-fok – szintén rekord magas volt. A NOAA adatai szerint a globális átlaghőmérséklet 0,85 Celsius-fokkal volt magasabb márciusban a 20. század átlagánál. A globális szárazföldi felszín fölötti átlaghőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal, a globális tengerfelszín fölötti átlaghőmérséklet 0,55 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál.

Az Északi-sark jegének kiterjedése márciusban 1,07 millió négyzetkilométer volt, 7,2 százalékkal kevesebb az 1981-2010 közötti időszak átlagánál. A feljegyzések 1979-es kezdete óta ez a legkisebb márciusi kiterjedés. A Déli-sark jegének kiterjedése márciusban egymillió négyzetkilométer volt, 24,3 százalékkal több, mint az 1981-2010 közötti időszak átlaga. Ez a második legnagyobb antarktiszi jégkiterjedés március hónapban. (A legnagyobbat, 1,25 millió négyzetkilométert 2008-ban mérték.) Az északi féltekén a hófödte területek kiterjedése 2015 márciusában 1,6 millió négyzetkilométer volt, ami alatta marad az 1981-2010 közötti időszak átlagának. 2015 első három hónapjában a globális átlaghőmérséklet 0,82 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál. Az 1880-2015 közötti időszakban ez volt a legmelegebb első negyedév a Földön.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Tovább olvasom