Zöldinfó
Minden idők legmelegebbje volt az idei március
Minden idők legmelegebbje volt az idei március és 2015 első negyedéve, az észak-sarki jégkiterjedés az eddigi legkisebb volt márciusban – közölte pénteken az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).
2015 márciusában a globális átlaghőmérséklet mind a szárazföld, mind az óceánok felszíne fölött 13,6 Celsius-fok volt, a legmagasabb az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta. A január-márciusi globális átlaghőmérséklet – 13,1 Celsius-fok – szintén rekord magas volt. A NOAA adatai szerint a globális átlaghőmérséklet 0,85 Celsius-fokkal volt magasabb márciusban a 20. század átlagánál. A globális szárazföldi felszín fölötti átlaghőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal, a globális tengerfelszín fölötti átlaghőmérséklet 0,55 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál.
Az Északi-sark jegének kiterjedése márciusban 1,07 millió négyzetkilométer volt, 7,2 százalékkal kevesebb az 1981-2010 közötti időszak átlagánál. A feljegyzések 1979-es kezdete óta ez a legkisebb márciusi kiterjedés. A Déli-sark jegének kiterjedése márciusban egymillió négyzetkilométer volt, 24,3 százalékkal több, mint az 1981-2010 közötti időszak átlaga. Ez a második legnagyobb antarktiszi jégkiterjedés március hónapban. (A legnagyobbat, 1,25 millió négyzetkilométert 2008-ban mérték.) Az északi féltekén a hófödte területek kiterjedése 2015 márciusában 1,6 millió négyzetkilométer volt, ami alatta marad az 1981-2010 közötti időszak átlagának. 2015 első három hónapjában a globális átlaghőmérséklet 0,82 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál. Az 1880-2015 közötti időszakban ez volt a legmelegebb első negyedév a Földön.
Zöldinfó
Nem csak energiaigényes: az AI a zöld átállás motorja lehet
Mesterséges intelligenciával mérsékelhető a globális felmelegedés.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A mesterséges intelligencia (AI), hosszú távon hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez, akár a globális felmelegedés megállításához is, megfelelő felhasználásával ugyanis sokkal több energiát lehet megtakarítani, mint amennyit igényel – írja az alternativenergia.hu. A tanácsadó cég rámutat: az AI optimalizálhatja az épületek, a vállalatok, a cégek energiafelhasználását és -igényét, forradalmat hozhat a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az orvoslásban. Az elemzők számításai szerint a mesterséges intelligencia évente 3,2-5,4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg 2035-re, mindez pedig jelentősen meghaladja az AI és az adatközpontok becsült, 0,4-1,6 gigatonna szén-dioxid nagyságrendű többletkibocsátását – írták. A közleményben Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója kifejtette: az AI energiaigényes, de a kibocsátáscsökkentési potenciálja messze meghaladhatja a saját lábnyomát, különösen akkor, ha megújuló energiával működik, és kifejezetten a klímacélok elérését szolgálja.
Bár az AI-iparág a tiszta, zöld, megújuló energiapiac legnagyobb katalizátoraként funkcionál, potenciális pozitív hatása azon is múlik, hogyan használják ezt a technológiát, és milyen szabályozási környezet veszi körül – hívja fel figyelmet a KPMG. A tapasztalatok szerint azok a vállalatok tudják sikeresen integrálni az AI-megoldásokat, amelyek egyszerű, jól skálázható technológiákra építenek, megbízható partnerekkel dolgoznak együtt, folyamatosan fejlesztik munkavállalóik digitális kompetenciáit, és rendszeresen felülvizsgálják folyamataikat az irodáktól a gyártósorokon át a beszállítói láncig. A tanácsadó cég szerint torz képet adhat, ha csak az energiaigényen van a fókusz, és csak a mesterséges intelligencia árnyoldalait emelik ki. Ugyanis a technológia akkora potenciált rejt magában, amelynek kiaknázásával akár a globális felmelegedés is mérsékelhető lesz. Ehhez azonban a technológiai döntéshozóknak, a finanszírozási oldalnak és a vállalatoknak is együtt kell működnie – hangsúlyozta közleményében a KPMG.
A KPMG A mesterséges intelligencia kettős ígérete (AI’s Dual Promise) című globális tanulmányában több mint 1200 cégvezető tapasztalatait elemzi húsz piacon, beleértve az energiatermelőket (közművek, megújuló energiaforrások, infrastruktúra-fejlesztők) és a nagy energiafogyasztókat (hiperskálázók, adatközpont-üzemeltetők és technológiai cégek), amelyek kulcsszerepet játszanak a globális energiamegoldások kialakításában. A tanulmányt bemutatták a davosi világgazdasági fórumon is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöldinfó3 óra telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHidrogéntechnológia forradalmasíthatja az épületek energiaellátását

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés