Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

MNB: az amerikai közgazdász szerint nincs zöld átmenet együttműködés nélkül

A nemzetközi kooperációt és párbeszédet kell előtérbe helyezni az olyan globális kérdések megoldásában, mint a fenntartható, zöld átmenet – mondta Jeffrey D. Sachs közgazdász professzor, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) tartott előadásában az MNB közleménye szerint, amelyet az MTI-nek pénteken juttattak el.

Létrehozva:

|

A jegybank dolgozói és meghívott vendégek előtt tartott előadásában a professzor kiemelte: a központi bankok feladata is, hogy a világgazdaság fenntarthatósági fordulata megvalósulhasson. Rávilágított, hogy a 2020 eleje óta a reálgazdaságban jelentkező kínálati sokkokat a jegybakok nem tudják kezelni, hanem a likviditás és a pénzügyi stabilitás fenntartására képesek hatni. A klímaváltozás a nemzetközi színtéren elsöprő gazdasági sokkot okozhat a jövőben, aminek a megoldásában ugyanakkor a központi bankok segíteni tudnak – tette hozzá.

A jegybankoknak kell megteremteni a fenntartható gazdaságra történő átállás alapjait, és felkészíteni a nemzetek pénzügyi rendszereit a zöld fordulatra és a fenntartható gazdaság finanszírozására – fejtette ki. Példaként elmondta, hogy a karbonmentesítést a nemzetek nem tudják külön-külön elérni, ebben az esetben is nemzetközi összefogásra van szükség. Ezért nem a bezárkózás és a gazdasági szeparáció jelenti a megoldást, hanem a zöldenergia-hálózatok kiépítése és a kölcsönösen előnyös kereskedelem – összegezte. Patai Mihály, az MNB alelnöke köszöntőjében a professzort a közlemény szerint a globális ügyekre jelentős befolyással bíró személyként mutatta be, aki segíti a döntéshozók munkáját a nemzetközi színtéren.

Jeffrey D. Sachs számos kutatási területen aktív, beleértve a klímaváltozást és a fentarthatóságot, a mélyszegénység elleni küzdelmet, a gazdaságpolitikai reformokat, valamint a pandémia miatt kialakult válság kezelését. A Time Magazine 2005-ben a világ legbefolyásosabb emberei közé sorolta. A professzor szeptemberben részt vett az MNB által szervezett Budapest Eurasia Forum 2022 rendezvényen is – emlékeztetett az MNB anyagában.

Advertisement

Zöld Energia

Napfény és szél hajtja Szlovéniát a klímasemlegesség felé

Új lendületet kap Szlovénia megújulóenergia-programja: az ország nap- és szélenergia-projektekre fordítja az uniós támogatás zömét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megújuló energiával kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében Szlovénia 64,5 millió euró (26 milliárd forint) értékben nyújt támogatást új szolár áramtermelő berendezések és szélerőművek bővítésére – közölte az alternativenergia.hu. A finanszírozás – amelyből 63,5 millió euró uniós forrásból származik – Szlovénia megújulóenergia-programjának legújabb része, célja pedig, hogy növelje a megújuló alapú villamosenergia termelését, miközben csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. A minisztérium közlése szerint a program az energiatárolási infrastruktúrára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. “Ezzel a felhívással Szlovénia folytatja a zöld átmenet céljainak megvalósítását és az európai kohéziós politika által támogatott klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalását” – olvasható a sajtóközleményben.

A források akkor érkeznek, ha Szlovénia végrehajtja a 2024 decemberében elfogadott, aktualizált nemzeti energia- és éghajlatvédelmi tervét, amely ambíciózus célokat tűz ki, többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését 2030-ig. A terv mintegy 3,8 milliárd eurót irányoz elő a megújuló energiaforrásokból történő elosztott villamosenergia-termelésre, egy szélesebb, 2030-ig tartó, 22 milliárd eurós energia- és éghajlatvédelmi beruházási program részeként. Szlovénia 2020-ban hosszú távú klímastratégiát fogadott el, amely szerint az ország 2050-re érheti el a szén-dioxid-semlegességet, 2030-ra pedig a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes bruttó energiafogyasztáson belül legalább 27 százalékra emeli. A kormány becslései szerint évente mintegy 1 milliárd euróra lesz szüksége az éghajlati célok eléréséhez. Tisztviselők szerint elegendő nemzeti és EU-források állnak rendelkezésre a finanszírozási hiányok áthidalására.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák