

Zöld Energia
Nem várt eredményre jutottak a napelemes homlokzatokat vizsgálva
Holland kutatók vizsgálták, miként teljesítenek a homlokzatba telepített napelemek.
Holland kutatók a 2018-2023 közötti időszakban elemezték fotovoltaikus homlokzatok teljesítményét, és megállapították, hogy a rendszerek nagyobb gazdasági értéket teremthetnek, mint a hagyományos tetőtéri napelemes rendszerek – számol be a PV Magazine. A vizsgálat pénzügyi, műszaki és környezetvédelmi mérőszámok alapján készült. A Twente Egyetem és a Tennet átviteli rendszerüzemeltető kutatói ötéves értékelést folytattak az épületekbe integrált fotovoltaikus homlokzatokról (BIPV), és megállapították, hogy ezek a rendszerek a vártnál jobban teljesítenek. A kutatócsoport déli, keleti és nyugati irányba néző függőleges BIPV-ket tanulmányozott, a teljesítményértékeket pedig hagyományos, optimálisan tájol napelemekével vetették össze.
Minden rendszert a Sandia PV Array Performance Model (SAPM) segítségével modelleztek, a vizsgálathoz a közép-hollandiai De Bilt település meteorológiai adatait használták fel. Minden esetben Silevo Triex-U300 Black 300 W-os paneleket használtak, a számításokhoz pedig a holland villamosenergia-piac napközbeni árait vették alapul. A csapat különösen nagy figyelmet fordított a rendszerek által elért gazdasági, környezeti és műszaki értékekre. Az első faktor azt méri, hogy a napelemmel előállított energia mekkora értéket képvisel az átlagos piaci árakhoz viszonyítva, a második azt, hogy a rendszer a tiszta energia révén mennyi környezetszennyezést előz meg, míg a harmadik a rendszer villamosenergia-hálózatba való integrálódását és a helyi energiaszükségletek kielégítését tárja fel.
Az eredmények alapján a déli, keleti és nyugati homlokzatok 1725, 1492 és 1335 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást spóroltak meg kW-onként, az optimálisan tájolt referenciarendszerek esetében az érték ezzel szemben 2434 kilogramm volt. Utóbbi napelemek gazdasági tényezője a 2018-as szinthez képest 2023-ra 0,73-ra csökkent, míg a keleti és a nyugati homlokzatoknál 0,87-ről csupán 0,84-re zuhant.
A kutatók szerint az értéktényező csökkenése kisebb volt, mint amit a szakirodalom előre jelzett. Érdekes módon a keleti és a nyugati homlokzatokra telepített napelemek még jobban is teljesítettek, mint a hagyományos rendszerek. A szakértők úgy vélik, az állami ösztönzőket érdemes lenne úgy alakítani, hogy a BIPV-k és a tetőre telepített rendszerek optimális keverékét segítsék.
Kép: Wikimedia Commons, Hanjin

Zöld Energia
2030-ra duplájára emelkedhet a geotermikus energia felhasználása Magyarországon
A tavaly kidolgozott Nemzeti Földhő Stratégia céljaival összhangban a geotermikus energia felhasználása a jelenlegi kétszeresére emelkedhet Magyarországon 2030-ig – mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért felelős államtitkára Bólyban.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Steiner Attila egy, a helyi geotermikus rendszer bővítését szolgáló projekt nyitórendezvényén kiemelte: e cél elérése érdekében a magyar kormány több támogatási lehetőséget is kínál a következő időszakban. A Jedlik Ányos energetikai programban több más energiaforrás mellett a geotermikus energia alkalmazását, előállítását is támogatják az ország földgázkitettségének csökkentése érdekében – mondta, kiemelve, hogy a 440 milliárd forintos támogatási programból több mint 70 milliárd forint jut geotermikus projektekre, azon belül fúrásokra és felszíni beruházásokra.
Az államtitkár a Pécs és Mohács között fekvő, közel négyezer lelkes kisváros közintézményeinek, ipari létesítményeinek hőenergia-ellátását szolgáló rendszerről szólva kiemelte, hogy az példaértékű nemcsak országos, de európai szinten is. Külön érdekessége, hogy egyfajta mintaprojektként megmutatja: egy kisebb település esetében is megéri a geotermiára támaszkodni, hiszen Bóly esetében közintézmények és ipari fogyasztók a felhasználók – monda.
Steiner Attila közölte: a geotermikus energia Magyarország számos pontján jól hasznosítható, továbbá biztonságos, olcsó, kiszámítható módon kinyerhető, így a napenergia és az atomenergia mellett a következő időszakban fontos szerepet tölthet be az ország energiaellátásában. Jean-François Paroz, Svájc magyarországi nagykövete emlékeztetett, hogy a Svájci-Magyar Együttműködési Program (Svájci Alap) támogatását is élvezi a bólyi fejlesztés. Közölte: az alpesi ország egy olyan átfogó program keretéből biztosítja a támogatást, amely Magyarország geotermikus potenciáljának magasabb fokú kihasználását és a jelenlegi geotermikus energiatermelési lehetőségek fejlesztését tűzte ki célul.
Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt mondta: Bóly mindig is sikeres volt gazdasági értelemben, de ugrásszerű fejlődésen ment keresztül a közeli M6-os és M60-as autópályák megépítése óta. Úgy vélte, további gazdasági fellendülést hoz majd a kisváros számára a magyar és a horvát sztrádák közeljövőben megvalósuló összeköttetése, valamint az, hogy néhány éven belül átadják a mohácsi Duna-hidat és a hozzá kapcsolódó utakat. Fehérvári Dávid, Bóly független polgármestere emlékeztetett: Bólyban több mint két évtizedes múltra tekint vissza a geotermikus energia hasznosítását szolgáló törekvés, hiszen 2004-ben fúrták az első termálkutat a város központjában. A kedvező tapasztalatok után a geotermikus energiaforrások kiaknázása érdekében ezután további kutakat nyitottak, 2008 óta pedig közintézményeket, később már ipari létesítményeket is fűtenek a feltörő melegvízzel – mondta.
Mivel az egy évben értékesített geotermikus energia mennyisége a 2008-as 13-ról mintegy 20 terajoule-ra, ezzel párhuzamosan a vízforgalom évi 125 köbméterről csaknem 200-ra nőtt, a bólyi geotermikus rendszer elérte felső korlátját: a termelő kutak hozama a beépített technológiával nem emelhető tovább – indokolta az elmúlt évek a fejlesztéseit. A projekt ismertetője szerint a beruházás keretében hatékonyabbá teszik a jelenlegi technológiát, új hőközpontokat létesítenek, és további öt kilométernyi vezetéket építenek a – jelenleg 60 hektáros, és további 30 hektáros bővítés előtt álló – helyi ipari parkban működő vállalkozások nagyobb volumenű kiszolgálása érdekében. Az új vezeték lehetőséget teremt a mezőgazdaság hőenergiával történő ellátására, így üvegházas növénytermesztésre és mezőgazdasági termények szárítására egyaránt.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Komplett napelemes szettet dobtak piacra, magunk is telepíthetjük!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Az energiatárolás jövőjét hozza el egy brit fejlesztés
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Nem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Új olajmezőt fedezett fel a Mol a Dunántúlon
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Energiatárolás lehetőségeit vizsgálták, megoldást találtak?