Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Némelyik tóban több a mikroműanyag, mint az ócenánokban

Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak
műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott.

Létrehozva:

|

A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban. A kutatásban a Bécsi Egyetem limnológusa is részt vett, az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.

Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre
több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi
kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította. A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.

A vízmintákban lévő műanyagokat ezután forma, szín és nagyság alapján csoportosították. Kiderült, hogy a vízben lévő műanyag-részecskék csaknem 94 százaléka mikroműanyag, vagyis 5 milliméternél kisebb. A részecskék kémiai összetételét is elemezték és arra a nem meglepő eredményre jutottak, hogy nagy részük poliészter, polipropilén vagy polietilén. „A két utóbbi anyag a világ műanyagtermelésének több mint felét teszi ki, míg a poliészter a textilipar egyik fontos alapanyaga” – magyarázza Katrin Attermeyer.
A vízben előforduló műanyagok és azok mennyisége alapján minden tónak elkészítették a saját „névjegyét” és megvizsgálták, ez milyen összefüggésben áll a vízgyűjtő terület jellemzőivel valamint a lehetséges szennyezési forrásokkal. Kiderült, hogy két tó-típus veszélyeztetett különösen: azok, amelyek sűrűn lakott, urbanizált területeken helyezkednek el, illetve amelyeknek nagy a vízfelülete. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy míg a kis vízfelületű, sekély és rövid partvonallal rendelkező tavakban főleg kék vagy fekete poliészter szálak fordultak elő, addig a nagy kiterjedésű, mély tavakban, hosszú partvonallal az átlátszó vagy fehér polipropilén és polietilén szemcsék domináltak.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a Luganói-tó, a Lago Maggiore és a Tahoe-tó már most szennyezettebb, mint a világon a legszennyezettebbnek számító szubtrópusi óceáni áramlatok. Ráadásul a műanyag- szemcsék még az emberi tevékenységtől látszólag érintetlen vizekben is megtalálhatóak voltak. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a tavak is jó indikátorai lehetnek a globális műanyag- szennyezés mértékének és a mikroműanyag-szennyezés elleni harc során a folyókat, tavakat is figyelembe kell venni. A kutatás során Ausztriában egyedüliként a Lunzer Seeből vettek mintát. A viszonylag kicsi tó, amelynek partja gyéren lakott, a kevésbé szennyezett tavakhoz tartozik köbméterenként kevesebb mint 1 műanyagrécsecskével.

Zöldinfó

A bolygónkon minden mindennel összefügg, erről szólnak a Planet Lens fesztivál alkotásai

A bolygónkon minden mindennel összefügg és csak az együttélés teremthet harmóniát – erről szólnak a fesztivál alkotásai – hangsúlyozta Áder János.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Áder János volt köztársasági elnök elmondta, hogy az alkotók számára a természet, a környezet és a fenntarthatóság nemcsak egy téma a sok közül, hanem egy tudatosan vállalt küldetés, hitvallás az élet mellett. Mint mondta, a fesztiválra 45 országból érkeztek pályázatok,176 film és 1331 fotó közül választhatta ki a zsűri a versenyműveket.

A május 15. és 18. között zajló rendezvény eseményei ingyenesen látogathatók a város több intézményében és külső helyszínein. A programok a planetlens.hu oldalon is megtalálhatóak. Áder János emlékeztetett, hogy a világ talán legismertebb természetfilmese, David Attenborough egy héttel ezelőtt ünnepelte a kilencvenkilencedik születésnapját. Hozzátette: a jeles nap alkalmából egy angol napilap felkérésére éppen kilencvenkilencen, köztük írók, színészek, zenészek, politikusok, környezetvédelmi szakemberek, tudósok és tévés munkatársak mondták el a legendás alkotóval kapcsolatos élményeiket. A kuratóriumi elnök felidézte, Attenborough első sorozatai alatt az utcák kiürültek, valamint arról is beszélt, hogy a természetfilmes a mai napig tud áhítatot tud teremteni.

Áder János az egyik Attenborough-t köszöntő szavait idézve elmondta, hogy a természetfilmes újra és újra ugyanazzal a felszólítással kezdte a mondandóját: Look, azaz Nézzék! Bármilyen sokszor mondta, a felhívás szinte mágikus erővel hatott, David Attenborough azt mutatta, ami ott volt – fogalmazott Áder János. Hozzátette, hogy alkotót ünneplők szerint Attenborough mindig az igazat mondta, egy olyan korban, amikor nehéz megbízni bárkiben. Olyan korban élünk, amikor még a saját szemünknek hinni sem könnyű, hiszen a digitális felületek ontják a hamisított látványt, és lassanként leszoktatnak az elmélyült figyelemről – fogalmazott a volt köztársasági elnök.

A Planet Lens fesztivál most minden segítséget megad, hogy attenborough-i módon nézzünk és lássunk – fűzte hozzá. Szavai szerint Budapesttől Mongóliáig, az Ibériai-félszigettől Etiópiáig, Kanadától Szovátáig merülhetünk el az elénk táruló látványban. Ami lehet felemelő vagy megdöbbentő – hangsúlyozta.

Áder János kiemelte: a kor, amelyben élünk, az első olyan kihalási hullámot hozta el, amelyért egyértelműen az emberi tevékenység a felelős. A kihalás gyorsasága pedig minden képzeletet felülmúl – hangsúlyozta, hozzátéve: a kérdés az, hogy akarjuk-e a ma ismert és számunkra otthonos állat- és növényvilágot holnap a már kihalt kavicsfogú álteknős mellé tenni.

Advertisement

Az emberi kultúra csak akkor maradhat fenn, ha a biológiai sokféleség megmentésével önmagunkat mentjük meg – fogalmazott Áder János beszédében. Porga Gyula, Veszprém polgármestere (FIDESZ-KDNP) arról beszélt, hogy a 2023-as Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat három szakaszból állt, a felkészülésből, a programévből és a most “az örökség” szakaszaiból. Mint mondta, az EKF révén olyan feltételek jöttek létre Veszprémben, amelyek lehetőséget biztosítanak például a Planet Lens és más hasonló rendezvények lebonyolítására.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák