Zöld Energia

Németország szalmabálákból szolgáltatna energiát

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2013-10-24

Szerző:

Hell

Németországban azt vizsgálták a tudósok, milyen módon lehetne energiaszolgáltatásra felhasználni az évente keletkező nagy mennyiségű szalmabálákat.

A Thueringiai Regionális Mezőgazdasági Intézet tudósai és a Német Biomassza Kutató Center dolgozói közös munkájuk során arra a következtetésre jutottak, hogy a szalmabálák felhasználásából németországi otthonok millióiban lehetne energiát és hőt szolgáltatni. A csapat becslése szerint évente közel 30 millió tonna szalma keletkezik az országban, melyből 8-13 tonnányit minden további nélkül fel lehetne használni energia és üzemanyag szolgáltatására. Ez 1.7-2.8 millió háztartás áram- és 2.8-4.5 millió háztartás fűtésére elegendő energiát biztosítana.

„Tudomásunk szerint ez az első alkalom az EU-tagállamain belül, hogy ilyen tanulmányt végeztek, mely egy olyan fenntartható energiafelhasználás lehetőségeit vizsgálja, ami a humusz egyensúlyt is figyelembe veszi.” hangsúlyozta Prof. Daniela Thraen, a kutatásban résztvevő egyik vezető tudós.

Természetesen az elégetett növények is termelnek bizonyos mennyiségű szén-dioxidot, de a kutatók úgy vélik, hogy ennek mennyisége attól is függ, milyen módon termelt szalmát használnak fel. Ennek ellenére, a számítások szerint biomassza alkalmazásával a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest 73-92%-al lehetne csökkenteni a kibocsátást, írja a tisztajovo.hu.

Kapcsolódó tartalom:bioenergia biomassza németország szalmabálák

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

12 óra telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom