Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Országos Vízügyi Főigazgatóság: a balatoni nádaratást technológiai váltásra kényszeríti a klímaváltozás

A klímaváltozás miatt technológiai váltásra van szükség a balatoni nád aratásánál – állítja az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) amely az idei télen kísérleti nádaratást végzett másfél hektáron a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A főigazgatóság az MTI megkeresésére közölte: az idén az 1200 hektárnyi balatoni nádasból mindössze 66 hektárt arattak le, háromféle kísérleti nádaratás keretében. Tájékoztatásuk szerint a februárban zárult balatoni nádvágási szezonban az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 67 mederkezelői hozzájárulást adott ki – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hozzájárulásával -, a korábbi évekéhez hasonló nagyságrendű, 66 hektárnyi területre. Ennek kevesebb mint felén haszonnád vágása zajlott, míg a többi részen többségükben önkormányzatok, szervezeteknek, magánszemélyek kérésére adták ki az engedélyt, akik saját ingatlanjaik előtti mederterületen kívánták a nádast megújítani, saját költségükön. Szakértők szerint a vízminőségvédelmi szerepet is betöltő balatoni nádast a kellő megújulása érdekében 3-4 évente aratni kellene, de évek óta a kívánatos területnek csak a töredékéről sikerül levágni a nádat. Az OVF rámutatott: a klímaváltozás miatt már nem nagyon van lehetőség a hatékony nehézgépes, jégről történő nádaratásra. Ezen kívül – a balatoni nádgazdálkodásra vonatkozó természetvédelmi szabályok szerint – csak kézi munkagéppel lehet nádat vágni, azt is csak 20 centiméternél kisebb vízborítottságú területeken. Ez viszont nem hatékony, ha pedig csónakból végzik, balesetveszélyes is – jegyezték meg.

A vízügy a helyzet megoldására saját forrásból indított az elmúlt télen másfél hektáron kísérleti nádaratást a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve, háromféle technológiát alkalmazva. Siófok, Zamárdi, és Balatongyörök partszakaszain három mintaterületen végeztek motoros kézi kaszákkal, gumihevederes munkagéppel, illetve egy megbízott vállalkozó közreműködésével Truxor munkagéppel nádaratást a vízügy munkatársai. A kipróbált technológiák alkalmasságát legalább egy éves monitoringot követően lehet csak megállapítani – jelezte a főigazgatóság. Főként abból, hogy mennyire sérültek a rizómák, azaz a nád gyökerei, és mennyire fog megújulni a nádas az aratást követően. Az OVF tájékoztatása szerint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a legutóbbi nádvágási szezonban balatoni vízminőségvédelmi nádaratási célra mintegy 6 millió forintot fordíthatott. A jövőben klasszikus nádarató gép beszerzését nem tervezik, viszont az igazgatóság eszközparkjának bővítését egy könnyű, kétéltű, önjáró Truxor munkagéppel igen – jelezték.

A főigazgatóság válaszában kitért arra, hogy a nádaratást akadályozzák a nádasban megbújó, illegális víziállások és bejárók, amiket a legtöbb esetben csak levegőből, drón segítségével lehet észrevenni. A kísérleti nádaratásra kijelölt területen 3 stég eltávolítására került sor. Az engedély nélküli létesítmények felkutatása és eltávolítása nem csak költség-, de időigényes feladat is – hangsúlyozták. Az illegális víziállások felszámolása a rendelkezésre álló kapacitás függvényében folyamatosan zajlik a tó teljes partszakasza mentén – tették hozzá. A főigazgatóság kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy a fokozott és folyamatos ellenőrzésnek, valamint a természetvédelmi hatósággal való szoros együttműködésnek köszönhetően a nádirtások száma visszaszorulóban van.

Advertisement

Zöldinfó

A vízbiztonság, az energetika és a mesterséges intelligencia kerül a középpontba

A víz, az energiabiztonság és a fenntarthatóság jövőjéről tanácskoznak a budapesti Strategic Innovation Forum résztvevői.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A víz, az energiabiztonság és a fenntarthatóság jövőjéről tanácskoznak Budapesten november 24-25-én a magyar-izraeli Strategic Innovation Forum 2026 (Stratégiai Innovációs Fórum) nemzetközi résztvevői – közölte az alternativenergia.hu. A tanácskozás szakpolitikai, üzleti, tudományos és technológiai nézőpontokat kapcsol össze, a kihívások megvitatásától a gyakorlati megoldásokig és a jövő magyar-izraeli üzleti és intézményi partnerségig. A rendezvényt a Keren Kayemeth LeIsrael – Jewish National Fund (KKL-JNF) és Izrael Állam Magyarországi Nagykövetsége szervezi, az Institute of Directors Hungary (IoD Hungary) stratégiai partnerségével. A fórum a vízgazdálkodás, az átalakuló energiagazdaság és a mesterséges intelligencia kritikus infrastruktúrákban betöltött szerepét vizsgálja – közölték.

A rendezvénynek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budai központja ad otthont. A magyar és az izraeli kormányzat magas szintű képviselői mellett a terület vezető vállalatai, egyetemei és kutatóintézetei is képviseltetik magukat. A fórum fővédnöke Gajdos László élő környezetért felelős miniszter. A felszólalók között lesz Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete, Sam Eisenberg, a KKL-JNF magyarországi és közép-európai elnöke, Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója és helyettese, Máté-Tóth István, valamint Hajdu Márton, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Az első, november 24-i plenáris nap a víz- és energiabiztonság, valamint a gazdasági ellenálló képesség kérdéseivel indul.

A program kitér a vízhiány és a vízbiztonság városi, mezőgazdasági és ipari összefüggéseire, az energiagazdaság átalakulására, valamint a mesterséges intelligencia vízügyi, energetikai és infrastrukturális alkalmazásaira. Kiemelt téma lesz a magyar víz- és energiabiztonsági igények és az izraeli szakértelem találkozása, az innovációk piaci bevezetésének útja, valamint az infrastruktúra 2035-ig várható fejlesztése.

Advertisement

A programban vezető izraeli vállalatok rövid technológiai bemutatói és egyetértési megállapodás tervezett aláírása is szerepel a tájékoztató szerint. November 25-én a résztvevők érdeklődési köre alapján előre egyeztetett vállalatközi és vállalati-kormányzati találkozókat rendeznek. A KKL-JNF 1901-ben alapított, nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező izraeli közhasznú szervezet. A fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az innovatív mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területén megvalósított fejlesztéseivel, kutatásaival és nemzetközi együttműködéseivel járul hozzá Izrael természeti erőforrásainak megőrzéséhez és hosszú távú fejlődéséhez.

Az IoD Hungary felsővezetőket, cégtulajdonosokat és igazgatósági szakembereket összefogó, független szakmai szervezet. A felelős, átlátható és professzionális vállalatirányítás kultúrájának erősítését, a stratégiai vezetői tudás fejlesztését és a hosszú távú vállalati értékteremtést szolgálja.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák