Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Őslakosok is vannak az idei “zöld Nobel-díjasok” között

Létrehozva:

|

Őslakos ecuadori környezetvédelmi aktivisták is vannak a Goldman Környezetvédelmi Díj, hétköznapi nevén zöld Nobel-díj idei kitüntetettjei között – számolt be róla a The Guardian.

A két dél-amerikai díjazott a 29 éves Alex Lucitante és a 30 éves Alexandra Narváez, akik egy bennszülöttmozgalom élére álltak, hogy megvédjék a cofán nép ősi területét az aranybányászattól. 2018 októberében ennek eredményeként az ecuadori bíróságok 52 aranybányászati koncessziót töröltek, amelyeket a közösség beleegyezése nélkül, illegálisan adtak ki. A sikeres fellépésnek köszönhetően 32 ezer hektárnyi, a cofánok által szentnek tartott, érintetlen, nagy biodiverzitású esőerdő menekült meg. A győzelem precedenst teremtett Ecuadorban, ahol az alkotmánybíróság példaként használja az ügyet arra, hogyan kell tiszteletben tartani az őslakos népek jogait. A környezetvédelmi aktivisták szempontjából Dél-Amerika a legveszélyesebb helyszín a világon, mivel a kormányok rendszeresen megsértik az őslakosok konzultációhoz való jogát, amelyet az őslakos és törzsi népekről szóló egyezmény rögzít.

A környezetvédelmi díj további elnyerői között van az 55 éves holland Marjan Minnesma, aki beperelte a holland kormányt, amiért nem védte meg polgárait az éghajlati válságtól. A bíróság arra kötelezte Hollandiát, hogy kezdje meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A próbaper sikere nyomán világszerte hasonló perek indultak el. Az afrikai győztes, egy nigériai környezetvédelmi jogász, szintén holland kötődésű. Az 52 éves Chima Williams húsz év alatt harcolta ki Hágában, hogy a Royal Dutch Shell olajvállalatot felelősségre vonják a leányvállalata okozta olajszennyezés miatt, amely jelentős ökológiai, társadalmi és gazdasági károkat okozott a Niger deltájában. Goldman-díjas lett egy nyugdíjas thaiföldi tanár, Niwat Roykaew is, aki a halászok és a gazdák segítségével megakadályozott egy kínai csatornaprojektet, amely Ázsia legnagyobb biodiverzitású folyóját, a Mekongot fenyegette.

Advertisement

Egy amerikai diák, Nalleli Cobo kampánya pedig elérte, hogy Los Angeles betiltott minden új olajprojektet, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig fokozatosan megszünteti a meglévő olajkitermelő helyeket. Cobo kilencéves korában csatlakozott a közösség harcához egy olajkút bezárásáért, miután ő és más gyerekek is megbetegedtek. Édesanyjával együtt mozgósította a közösséget, panaszokat nyújtott be, gyűléseken vett részt, és tanúskodott a környezetszennyezés okozta egészségkárosodással kapcsolatban. Cobo, akinél 19 évesen rákot diagnosztizáltak, műtéten és kemoterápiás kezelésen is átesett. Ma már 21 éves, politológiát tanul az egyetemen, és azt tervezi, hogy 2036-ban indul az amerikai elnökválasztáson. Az 1989-ben alapított Goldman-díjat eddig 93 ország 213 környezetvédelmi aktivistája kapta meg.

Advertisement

Zöldinfó

Budapest új zöld szíve születik: természetközeli fejlesztés jön a Csobaj-tónál

A XVI. kerületi önkormányzat megvásárolja a cinkotai Csobaj-tó és környezete rekreációs besorolású, egykor kavics- és homokbányaként használt területét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“Aláírtuk a szerződést, amely alapján az önkormányzat megvásárolja ezt a 154 ezer négyzetméter méretű területet az eddigi tulajdonostól, és ezt a jövőben zöld felületként fogja hasznosítani” – mondta Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere a helyszínen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. Megjegyezte, a területet a hivatalos igazságügyi értékbecslő által megállapított és bírósági ítéletben is rögzített ár mintegy feléért sikerül megvásárolni, és ezt öt éven át, részletekben fogják kifizetni. Kovács Péter hozzátette: a terület 98 százalékát birtokló többségi tulajdonos vállalta, hogy a kisebbségi magántulajdonosokat kivásárolja. Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy egy csaknem két évtizede tartó bonyodalom végére tesz pontot az adásvételi szerződés, hiszen a civilekkel és az ott lakókkal közösen régóta küzdöttek azért, hogy a Csobaj-tó és környezete zöld terület maradjon, semmi ne épülhessen ott, ami ezt kedvezőtlenül érintené, írja az alternativenergia.hu.

“A Csobaj-bánya és területe új zöld tüdeje vagy szíve lesz nemcsak a XVI. kerületnek, hanem egész Budapestnek. Még csak az első lépést tettük meg, a területnek a következő öt-tíz évben találjuk meg a funkcióit” – mondta Szatmáry Kristóf.

Szász József önkormányzati képviselő szólt arról, hogy ez a több mint 15 hektáros terület kiemelten nagy ökocentrumnak számít a fővárosban, jelenleg azonban tájseb, amelyet helyre kell hozni, mégpedig a lehető legtöbb ott élő ember szándékával és igényével összhangban. Az MTI kérdésére Kovács Péter polgármester elmondta: vannak elképzelések arról, miként fogják megvalósítani a zöld fejlesztést a területen. “Szeretnénk majd kiírni egy ötletpályázatot az itt lakók, majd a szakma részére is arra vonatkozóan, mit lehetne itt csinálni. Mindenképpen zöld felületben gondolkodunk. A XVI. kerületi önkormányzat nem dúskál a pénzben, reméljük, hogy erre a célra is sikerülni fog kormányzati forrást is szerezni” – válaszolta Kovács Péter.

Advertisement

Szakértők szerint a tó környezete mára számos védett állatfaj élő-, pihenő- és szaporodóhelyévé vált, így a Cinkotai-bányatónak kiemelt ökológiai jelentősége van a helyi biodiverzitás megőrzése szempontjából. A tóban féltucat halfaj mellett több védett kétéltűfaj is él, például nagy tavibékák, erdei békák és barna varangyok. A tavat, a tóparti nádast, a közeli bozótosokat és az erdős részeket számos madárfaj keresi fel hosszabb-rövidebb időre, a tó körüli dombok között rendszeres vendégek a rókák és az őzek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák