

Zöld Energia
Öt lépésben csökkenthető a rezsiszámla
Már azzal is rengeteg pénzt spórolhatunk, ha okosan használjuk a rendelkezésre álló teret.
A téli hónapokban a gáz- és villanyszámlákon igen magas érték szerepelhet, különösen akkor, ha az ember a koronavírus-járvány miatt otthonról dolgozik, és többet fűt. Sharon George, a Keele-i Egyetem szakembere a The Conversationön öt lépést mutat be, amellyel nemcsak a pénztárcánknak, hanem a környezetünknek is kedvezhetünk.
Az első és egyik legegyszerűbb megoldás a hőszigetelés. Egy épületben a hőveszteség mintegy harmada a falakhoz, negyede pedig a tetőhöz köthető. Utóbbi szigetelése viszonylag olcsón és egyszerűen kivitelezhető, de a bonyolultabb beruházásokhoz is van elérhető támogatás – ilyen többek között az otthonfelújítási program, amely keretében 2022. december 31-éig nyújtható be kérelem.
Tovább spórolhatunk, ha kicsit mérsékeljük a hőmérsékletet – az adatok alapján már 1 Celsius-fokos csökkentéssel is jelentős összeg takarítható meg. A kellemes hőérzethez nem feltétlenül van szükség magas szobahőmérsékletre, sokkal pénztárca- és környezetbarátabb, ha az ember inkább hidegebb környezetben van, és jobban felöltözik. Infravörös melegítőkkel az is elérhető, hogy ne az egész teret melegítsük fel, és ott legyen kellemes a hőmérséklet, ahol arra igazán szükségünk van.
Meglepően sok pénzt spórolhatunk meg, ha egyszerre nagy mennyiségben, több napra főzünk. Egyes háztartásokban a főzés akár a teljes energiaigény 30 százalékát is adhatja, a jól megválasztott főzési szokásokkal, például több étel elkészítésével azonban mérsékelhető az energiahasználat.
A terek használatának újragondolása szintén csökkenheti a rezsit. Amennyiben például valaki több családtagjával, lakótársával együtt otthonról dolgozik, energiatakarékosabb, ha közös helyiséget használnak a munkához, így elég csak az érintett szobát megvilágítani és felfűteni.
Végezetül az alternatív energiahordozók, így a napelemek alkalmazása, valamint a fűtéskorszerűsítés is jelentős spórolást eredményezhet közép vagy hosszú távon. Noha az ilyen beruházások pénzigényesek, már néhány év alatt megtérülhetnek, Magyarországon ráadásul több olyan program is elérhető, amely a hasonló projektek megvalósításában segíti a lakosságot.

Zöld Energia
Kötelezővé tehetik a napelemek telepítését az új épületekre

Az Európai Unió olyan tervvel állt elő, amelynek megvalósításához a tetőre telepített napelemek számának növelésére is szükség lesz.
Az Európai Unióban a globális felmelegedés elleni harc jegyében régóta törekednek a megújuló energiaforrások használatának támogatására. Az irány az ukrajnai háború kitörése óta még hangsúlyosabbá vált, a cél az, hogy minél előbb függetlenedni tudjanak az EU-s tagállamok az orosz fosszilis energiától, amely gazdasági és politikai nyomást helyez az országokra. Az unió RepowerEU nevű terve alapján 2030-ra az EU energiájának felét megújuló forrásokból kellene előállítani – számol be az alternativenergia.hu. Ez a jelenlegi mennyiség több mint kétszerese. A cél megvalósítása több száz milliárd euróba kerülne, melynek nagy részét az import csökkentésével fedezhetnénk. A tervhez több részlépés is tartozik, az Európai Bizottság például bevezetett egy, a napelemes tetőkre vonatkozó kezdeményezést. Ennek lényege, hogy 2029-ig kötelezővé tennék a napelemek telepítését az új középületekre és kereskedelmi épületekre, illetve az új otthonokra.
A RepowerEU keretében 2025-ig több mint 320 gigawatt napenergia alapú energiatermelést vezessenek be, ez a 2020-as szint több mint kétszerese. 2030-ig már közel 600 gigawattos növekedést akarnak. A napenergia 2020-ban csupán az uniós villamosenergia-termelés mintegy 5 százalékát adta, a 2030-as cél eléréséhez évente átlagosan 45 gigawattot kellene telepítenie.
A terv kulcsa azon kezdeményezések támogatása lehet, amelyek a háztetőre szerelhető napelemes projekteket segítik. Egyes számítások alapján az ilyen rendszerek az Európai Unió áramfogyasztásának közel 25 százalékát biztosíthatnák. A tetőre telepített napelemek előnye, hogy gyorsan kiépíthetőek, megvédik a fogyasztókat a magas energiaáraktól, és akár olcsóbbá is tehetik az áramot.
A terv részeként arra köteleznék a kormányokat, hogy legfeljebb három hónapra rövidítsék le a telepítések engedélyeztetését. Az új középületeken és kereskedelmi épületeken 2027-től lenne kötelező a napelemek használata, az otthonokon pedig 2029-től. Ennek eléréséhez az EU támogatási kereteket is kialakítana. Az Európai Bizottság arra is ösztönzi a kormányokat, hogy támogassák az energiatakarékosságot, például csökkentsék az energiahatékony fűtési rendszerekre és a szigetelésére vonatkozó adókat.
Zöld Energia
Új napelemes rekord született

Az amerikai Energiaügyi Minisztérium Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriumának (NREL) csapata rekorder napelemes cellát hozott létre – számol be a TechXplore.
Az eszköz standard, 1 napos megvilágítási körülmények között 39,5 százalékos teljesítményt ért el, ez minden cellatípus között csúcsnak számít. Myles Steiner, a NREL munkatársa szerint fejlesztésük hatékonyabb és egyszerűbb kialakítású, ráadásul számos új alkalmazási móddal kecsegtet, a cellát például felhasználhatják erősen területkorlátozott helyeken. A kísérletben földi körülmények között 39,5, az űrbeli alkalmazás modellezése mellett pedig 34,2 százalékos hatékonyságot értek el. Az előző rekord is az NREL-hez köthető, azt 2020-ban állították fel 39,2 százalékkal. A legújabb napelemes cellák közül több az IMM (inverted metamorphic multijunction, fordított metamorf többátmenetes) technológián alapul, amelyet az NREL fejlesztett ki. Az új, hármas átmenetű IMM eszköz abba a hivatalos táblázatba is bekerült, ahol a legjobban teljesítő kísérleti napelemes eszközöket mutatják be.
Az utóbbi időkben a szakértők sokat vizsgálták az úgynevezett kvantumkút cellákat, amelyek sok nagyon vékony réteget használnak a rendszer tulajdonságainak módosításához. A csapat most egy ilyen eszközt hozott létre, amelyet egy három átmenetből álló szerkezetbe illesztettek. Minden egyes átmenet a napsugárzás más-más spektrumát képes befogni és hasznosítani, a különböző átmenetek alapanyagát több évtizednyi kutatás eredményeinek tükrében határozták meg. A csapat III-V anyagokat használt fel, a megnevezés a periódusos rendszerben elfoglalt helyre utal. A kvantumkutakat a középső, gallium-arzenidből álló átmenetben helyezték el, így szabályozva a tiltott sávot, azaz a sávszerkezet azon tartományát, amelyben az elektronok tiltottak. Ennek köszönhetően nőtt az elnyelhető sugárzás mennyisége.
A III-V cellákról már korábban kiderült, hogy igen hatékonyak, gyártásuk azonban meglehetősen drága. A technológiát eddig többek között műholdaknál, drónoknál és más szűk piaccal rendelkező termékeknél használták. Az NREL-nél azon fáradoznak, hogy az előállítási költség mérséklésével szélesíthessék az alkalmazás területét.
Zöld Energia
Tengervízből készít ihatót napelemek segítségével egy új fejlesztés

Az MIT csapata olyan sótalanító eszközt hozott létre, amely áramhálózat nélkül is képes működni.
A tiszta ivóvíz a világ számos pontján nehezen hozzáférhető, tengerből viszont van bőven. Amerikai szakértők most olyan sótalanító eszközt hoztak létre, amely szűrők vagy magas nyomású szivattyúk nélkül képes tiszta vizet létrehozni – számol be a PV Magazine. A berendezés energiaigényét napenergia biztosítja, és literenként csupán 20 wattra van szüksége. A hordozható rendszert a Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT) csapata építette. Az eszköz segítségével nehezen megközelíthető helyeken, az elektromos hálózatoktól távol is elő lehet állítani ivóvizet a tengerből. A gép egy vezérlőből, szivattyúkból és egy akkumulátorból áll, melyeket együtt egy 9,25 kilogrammos, 42-szer 33,5-szer 19 centiméteres egységbe helyeznek. Az akár okostelefonnal is irányítható szerkezet óránként 0,33 liter vizet tud termelni.
A kutatók mesterséges intelligenciával javították fel a berendezés ionkoncentráció-polarizációs (ICP) technikáját. A módszer lényege, hogy elektromos mező keletkezik a vízcsatorna alatt, illetve felett található membránokban. A membránok taszítják az előttük elhaladó pozitív vagy negatív töltésű részecskéket, így a sómolekulákat, baktériumokat és vírusokat. A részecskék aztán egy másik vízáramba kerülnek át, ahonnan végül kiürítik őket. A rendszer eltávolítja az oldott és lebegő szilárd anyagokat, az alacsony nyomású szivattyúknak köszönhetően pedig az energiaigény sem jelentős. Az eszközben elektrodialízist is alkalmaznak – ez egy eljárás az ionok sóoldatokban való szétválasztására, valamint a fennmaradó sóionok kivonására. A fejlesztők szerint ideális esetben a víz előbb két ICP eljáráson, majd egy elektrodialízises tisztításon esik át, hogy minél jobb minőségű legyen.
A csapat egy bostoni parton tesztelte a 20 wattos szerkezetét különböző sótartalmú és zavarosságú vizekkel. Az eszköz jól szerepelt a vizsgálatokon. Érdemes kiemelni, hogy egyelőre csak egy prototípust hoztak létre, és további finomításokra lesz szükség, mire a technológiát széles körben is alkalmazhatják.
-
Zöldinfó1 hónap telt el a létrehozás óta
Magyar tudósok: ebbe az irányba kell fordítani a napelemeket, a jobb teljesítményhez
-
Zöld Közlekedés3 hét telt el a létrehozás óta
Júliustól ilyenek lesznek az új rendszámok
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Kötelezővé tehetik a napelemek telepítését az új épületekre
-
Zöld Közlekedés1 hónap telt el a létrehozás óta
Háromnapos munkahetet vezetnek be ebben az autógyárban
-
Zöldinfó1 hónap telt el a létrehozás óta
Szuperfákkal küzdene egy cég a klímaváltozás ellen