

Zöldinfó
Pénteken kezdődik az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése
Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A szervezők az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számítanak – olvasható az MME közleményében. Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Túrkevén, valamint a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja. Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat, például egér- és pocokfajok kínálata áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. Emellett a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak is, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.
Ezeknek a madaraknak a jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra, a fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás pedig az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. Ezek a madarak mindegyike napi legalább két-három kisrágcsálót is elfogyaszt. Ha a baglyok és más ragadozó madarak nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán-egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével lehetne részben megoldani.
A telelő baglyok lakossági felmérése célja kettős. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztató és oktató jellegű lehet a résztvevők számára, valamint ösztönzi őket, hogy több időt töltsenek a szabadban természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve. Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, 2018 óta pedig az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervezi. A jelentőlapot az MME honlapjáról lehet letölteni.

Zöldinfó
Ez lehet a megoldás a lítiumhiányra
Egy új vizsgálat alapján komoly lehetőségek rejlenek a víz alapú akkumulátoros technológiában.

A Texas A&M Egyetem munkatársai fémmentes, víz alapú akkumulátor-elektródákkal dolgozva jutottak izgalmas felfedezésre – számol be az okodrive.hu Az adatok alapján az energiatárolási kapacitásban akár 1000 százalékos különbség is jelentkezhet ezzel a megközelítéssel.
A víz alapú akkumulátorok a hagyományos akkumulátorokhoz hasonlóan egy katódból, egy anódból és egy elektrolitból állnak. Ebben a rendszerben azonban a katódok és az anódok olyan polimerek, amelyek képesek energiát tárolni, az elektrolit pedig szerves sókkal kevert víz. Az elektrolit oda-vissza szállítja az ionokat a katód és az anód között, az elektródával való kölcsönhatása révén pedig az energiatárolás kulcsa is egyben.
Dr. Jodie Lutkenhaus vegyészmérnök és a csapat tagja szerint ha egy elektróda túlságosan megduzzad a ciklikusság során, akkor nem tudja jól elvezetni az elektronokat, ezzel pedig elveszítjük a teljes teljesítményt. A szakértő hozzátette, ezen hatások miatt az elektrolitválasztástól függően akár 1000 százalékos különbség is felléphet az energiatárolási kapacitásban. A kutatók szerint a redox-aktív, nem konjugált gyökös polimerek elektródaként igen ígéretesek, ugyanakkor a kutatók is megjegyezték: keveset tudunk ezen polimerek vizes környezetben történő energiatárolási mechanizmusáról.
A szakértők szerint a víz alapú akkumulátorok képesek lehetnek ellensúlyozni az olyan fémek, mint a kobalt és a lítium esetleges hiányát, valamint kiküszöbölhetik az akkumulátortüzek lehetőségét. Előbbi már csak azért is fontos lehet, mert a jövőbeli anyaghiány miatt jelentősen megdrágulhatnak a lítium-ion akkumulátorok. Az alternatív technológia segíthet az ellátás stabilabbá válásában.
Érdemes hozzátenni, hogy a szakértők nem építettek új eszközt, csupán számítógépes szimulációkat és elemzéseket végeztek. Ennek ellenére a friss eredmények hozzájárulhatnak az akkumulátorok fejlődéséhez, a kutatók szerint felfedezésük előrelépést jelent a lítiummentes tárolók irányába.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Elegáns napelemes cserepet mutattak be
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Itt az öngyógyító napelem
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon