Zöld Energia
Rezsicsökkentés: kinek érdemes H tarifát használni?
Az E.ON még 2019-ben a blogján szedte össze a lakossági áramszolgáltatás különböző lehetőségeit, külön kiemelve az úgynevezett H tarifát, amely mostanában sokak érdeklődését felkeltette.
Ez egyike a jelenleg is igénybe vehető áramdíjszabásoknak. A tarifát azért hozták létre 2010-ben, hogy kedvezményesen lehessen működtetni a hőszivattyúkat és a megújuló energiforrásokból, így a napenergiából kiépített fűtési rendszereket. A H tarifa az utóbbi időkben gyakran kerül elő a hírekben, hiszen a módosított rezsicsökkentés rendszerének átalakítása a hőszivattyús, H tarifát használó háztartások nem érinti.
Az E.ON szerint a legismertebb és leggyakrabban használt tarifa az A1, amely zónaidős, tehát használatával éjjel-nappal ugyanazon az áron lehet hozzájutni az energiához. Átlagos esetben ezt veszik igénybe a készülékek működtetéséhez. A tarifában 1320 kilowattóra mennyiségig korábban 35,31 forint per kilowattóra kedvezményes áron volt elérhető az energia, nagyobb mennyiség esetén az ár 37,75 forint per kilowattóra volt. Az új rezsicsökkentési rendszerben havi 210 kilowattóra felett már 70,1 forint per kilowattóra lesz az ár.
Az A2 tarifa már két zónaidős, ez akkor lehet előnyös, ha a fogyasztás fele éjszakára vagy hétvégére korlátozódik. A csúcsidőszak hétköznaponként 7:00 és 23:00 közé esik, a kedvezményesebb völgyidőszak pedig a hétvégékre és hétköznapokon 23:00 és 7:00 közé. A csúcsidőszak áramdíja eddig 43,43 forint per kilowattóra volt, a völgyidőszaké pedig 32,79, az új rendszerben viszont az A1-ével megegyező árat vezettek be a fogyasztási határ felett.
A harmadik jól ismert tarifa a korábban éjszakai tarifaként, ma már vezérelt áram néven emlegetett B díjszabás. Ez a tarifa csak olyan eszközökhöz használható, amelyek vezérelt csatlakozási ponttal rendelkeznek, azaz külön mérőre vannak kötve, és nem a konnektorba kell őket csatlakoztatni, hanem fixen a hálózatra. A B tarifa többek között bojlerek üzemeltetéséhez lehet hasznos. Ebben a díjszabásban csúcsidőszakon kívüli időszakra esik az áram elérhetősége, naponta nyolc órán keresztül. A B tarifa ára korábban 23,54 forint per kilowattóra volt, a tarifa az A1 vagy A2 mellé kiegészítő lehetőségként is választható. Az új ár havi 210 kilowattóra felett 62,884 forint per kilowattóra.
Speciális, kevésbé elterjedt tarifának számít a Geo, amelyet kifejezetten hőszivattyús épületek számára dolgoztak ki. Ezzel a díjszabással a B-hez hasonlóan vezérelt csatlakozási ponttal rendelkező készülék működtethető. Az áram egész évben igénybe vehető, de naponta két alkalommal, két órára szünetel a szolgáltatás. Az árszabás itt 24,3 forint per kilowattóra, és mivel ezt a tarifát kivették a rezsicsökkentéses rendelet hatálya alól, nincs új ár. Azzal ugyanakkor érdemes tisztában lenni, hogy 2021. szeptember 1-től új szerződés nem köthető ezzel a díjszabással.
A H tarifa szintén egyedi, a díjszabást hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz, jellemzően napelemekhez kiépített rendszereknél vehető igénybe. A Geóval szemben ez nem érhető el egész évben, csak október 15-től április 15-ig, viszont az érintett időszakban egész nap, 24 órában a rendelkezésre áll. A legalacsonyabb díja 23,54 forint, a Geo tarifához hasonlóan ezen díjszabás ára is változatlan maradt.
Az E.ON szerint a keringető szivattyúk, kompresszorok vagy hőszivattyúk üzemeltetése a H tarifában a leggazdaságosabb. A tarifa további előnye, hogy a Geóval szemben nemcsak hőszivattyúhoz, hanem más megújuló energiára alapuló rendszerhez is igénybe vehető. Mivel a Geóval új szerződés már nem köthető, a H tarifa jelenti a legjobb megoldást az érintett háztartások számára.
A H tarifa beköttetéséhez az illetékes áramszolgáltatóval kell felvenni a kapcsolatot, mivel a díjszabás rendeletben szabályozott, az ország egész területén elérhető. Az igénylőlap a szolgáltatónál szerezhető be, a csatlakoztatni tervezett készülékek, berendezések adatlapját be kell nyújtani. Ez a díjszabás akár B tarifa mellé is igényelhető. A bekötést csak regisztrált szerelő végezheti el, a bekötéskor pedig külön mérőt kell felszerelni.
Kép: Daikin
Zöld Energia
Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált
Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.
Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.
A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.
A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.
Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.
A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
