Zöld Energia
Rezsicsökkentés: kinek érdemes H tarifát használni?
Az E.ON még 2019-ben a blogján szedte össze a lakossági áramszolgáltatás különböző lehetőségeit, külön kiemelve az úgynevezett H tarifát, amely mostanában sokak érdeklődését felkeltette.
Ez egyike a jelenleg is igénybe vehető áramdíjszabásoknak. A tarifát azért hozták létre 2010-ben, hogy kedvezményesen lehessen működtetni a hőszivattyúkat és a megújuló energiforrásokból, így a napenergiából kiépített fűtési rendszereket. A H tarifa az utóbbi időkben gyakran kerül elő a hírekben, hiszen a módosított rezsicsökkentés rendszerének átalakítása a hőszivattyús, H tarifát használó háztartások nem érinti.
Az E.ON szerint a legismertebb és leggyakrabban használt tarifa az A1, amely zónaidős, tehát használatával éjjel-nappal ugyanazon az áron lehet hozzájutni az energiához. Átlagos esetben ezt veszik igénybe a készülékek működtetéséhez. A tarifában 1320 kilowattóra mennyiségig korábban 35,31 forint per kilowattóra kedvezményes áron volt elérhető az energia, nagyobb mennyiség esetén az ár 37,75 forint per kilowattóra volt. Az új rezsicsökkentési rendszerben havi 210 kilowattóra felett már 70,1 forint per kilowattóra lesz az ár.
Az A2 tarifa már két zónaidős, ez akkor lehet előnyös, ha a fogyasztás fele éjszakára vagy hétvégére korlátozódik. A csúcsidőszak hétköznaponként 7:00 és 23:00 közé esik, a kedvezményesebb völgyidőszak pedig a hétvégékre és hétköznapokon 23:00 és 7:00 közé. A csúcsidőszak áramdíja eddig 43,43 forint per kilowattóra volt, a völgyidőszaké pedig 32,79, az új rendszerben viszont az A1-ével megegyező árat vezettek be a fogyasztási határ felett.
A harmadik jól ismert tarifa a korábban éjszakai tarifaként, ma már vezérelt áram néven emlegetett B díjszabás. Ez a tarifa csak olyan eszközökhöz használható, amelyek vezérelt csatlakozási ponttal rendelkeznek, azaz külön mérőre vannak kötve, és nem a konnektorba kell őket csatlakoztatni, hanem fixen a hálózatra. A B tarifa többek között bojlerek üzemeltetéséhez lehet hasznos. Ebben a díjszabásban csúcsidőszakon kívüli időszakra esik az áram elérhetősége, naponta nyolc órán keresztül. A B tarifa ára korábban 23,54 forint per kilowattóra volt, a tarifa az A1 vagy A2 mellé kiegészítő lehetőségként is választható. Az új ár havi 210 kilowattóra felett 62,884 forint per kilowattóra.
Speciális, kevésbé elterjedt tarifának számít a Geo, amelyet kifejezetten hőszivattyús épületek számára dolgoztak ki. Ezzel a díjszabással a B-hez hasonlóan vezérelt csatlakozási ponttal rendelkező készülék működtethető. Az áram egész évben igénybe vehető, de naponta két alkalommal, két órára szünetel a szolgáltatás. Az árszabás itt 24,3 forint per kilowattóra, és mivel ezt a tarifát kivették a rezsicsökkentéses rendelet hatálya alól, nincs új ár. Azzal ugyanakkor érdemes tisztában lenni, hogy 2021. szeptember 1-től új szerződés nem köthető ezzel a díjszabással.
A H tarifa szintén egyedi, a díjszabást hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz, jellemzően napelemekhez kiépített rendszereknél vehető igénybe. A Geóval szemben ez nem érhető el egész évben, csak október 15-től április 15-ig, viszont az érintett időszakban egész nap, 24 órában a rendelkezésre áll. A legalacsonyabb díja 23,54 forint, a Geo tarifához hasonlóan ezen díjszabás ára is változatlan maradt.
Az E.ON szerint a keringető szivattyúk, kompresszorok vagy hőszivattyúk üzemeltetése a H tarifában a leggazdaságosabb. A tarifa további előnye, hogy a Geóval szemben nemcsak hőszivattyúhoz, hanem más megújuló energiára alapuló rendszerhez is igénybe vehető. Mivel a Geóval új szerződés már nem köthető, a H tarifa jelenti a legjobb megoldást az érintett háztartások számára.
A H tarifa beköttetéséhez az illetékes áramszolgáltatóval kell felvenni a kapcsolatot, mivel a díjszabás rendeletben szabályozott, az ország egész területén elérhető. Az igénylőlap a szolgáltatónál szerezhető be, a csatlakoztatni tervezett készülékek, berendezések adatlapját be kell nyújtani. Ez a díjszabás akár B tarifa mellé is igényelhető. A bekötést csak regisztrált szerelő végezheti el, a bekötéskor pedig külön mérőt kell felszerelni.
Kép: Daikin
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
