Zöld Energia
Rezsicsökkentés: kinek érdemes H tarifát használni?
Az E.ON még 2019-ben a blogján szedte össze a lakossági áramszolgáltatás különböző lehetőségeit, külön kiemelve az úgynevezett H tarifát, amely mostanában sokak érdeklődését felkeltette.
Ez egyike a jelenleg is igénybe vehető áramdíjszabásoknak. A tarifát azért hozták létre 2010-ben, hogy kedvezményesen lehessen működtetni a hőszivattyúkat és a megújuló energiforrásokból, így a napenergiából kiépített fűtési rendszereket. A H tarifa az utóbbi időkben gyakran kerül elő a hírekben, hiszen a módosított rezsicsökkentés rendszerének átalakítása a hőszivattyús, H tarifát használó háztartások nem érinti.
Az E.ON szerint a legismertebb és leggyakrabban használt tarifa az A1, amely zónaidős, tehát használatával éjjel-nappal ugyanazon az áron lehet hozzájutni az energiához. Átlagos esetben ezt veszik igénybe a készülékek működtetéséhez. A tarifában 1320 kilowattóra mennyiségig korábban 35,31 forint per kilowattóra kedvezményes áron volt elérhető az energia, nagyobb mennyiség esetén az ár 37,75 forint per kilowattóra volt. Az új rezsicsökkentési rendszerben havi 210 kilowattóra felett már 70,1 forint per kilowattóra lesz az ár.
Az A2 tarifa már két zónaidős, ez akkor lehet előnyös, ha a fogyasztás fele éjszakára vagy hétvégére korlátozódik. A csúcsidőszak hétköznaponként 7:00 és 23:00 közé esik, a kedvezményesebb völgyidőszak pedig a hétvégékre és hétköznapokon 23:00 és 7:00 közé. A csúcsidőszak áramdíja eddig 43,43 forint per kilowattóra volt, a völgyidőszaké pedig 32,79, az új rendszerben viszont az A1-ével megegyező árat vezettek be a fogyasztási határ felett.
A harmadik jól ismert tarifa a korábban éjszakai tarifaként, ma már vezérelt áram néven emlegetett B díjszabás. Ez a tarifa csak olyan eszközökhöz használható, amelyek vezérelt csatlakozási ponttal rendelkeznek, azaz külön mérőre vannak kötve, és nem a konnektorba kell őket csatlakoztatni, hanem fixen a hálózatra. A B tarifa többek között bojlerek üzemeltetéséhez lehet hasznos. Ebben a díjszabásban csúcsidőszakon kívüli időszakra esik az áram elérhetősége, naponta nyolc órán keresztül. A B tarifa ára korábban 23,54 forint per kilowattóra volt, a tarifa az A1 vagy A2 mellé kiegészítő lehetőségként is választható. Az új ár havi 210 kilowattóra felett 62,884 forint per kilowattóra.
Speciális, kevésbé elterjedt tarifának számít a Geo, amelyet kifejezetten hőszivattyús épületek számára dolgoztak ki. Ezzel a díjszabással a B-hez hasonlóan vezérelt csatlakozási ponttal rendelkező készülék működtethető. Az áram egész évben igénybe vehető, de naponta két alkalommal, két órára szünetel a szolgáltatás. Az árszabás itt 24,3 forint per kilowattóra, és mivel ezt a tarifát kivették a rezsicsökkentéses rendelet hatálya alól, nincs új ár. Azzal ugyanakkor érdemes tisztában lenni, hogy 2021. szeptember 1-től új szerződés nem köthető ezzel a díjszabással.
A H tarifa szintén egyedi, a díjszabást hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz, jellemzően napelemekhez kiépített rendszereknél vehető igénybe. A Geóval szemben ez nem érhető el egész évben, csak október 15-től április 15-ig, viszont az érintett időszakban egész nap, 24 órában a rendelkezésre áll. A legalacsonyabb díja 23,54 forint, a Geo tarifához hasonlóan ezen díjszabás ára is változatlan maradt.
Az E.ON szerint a keringető szivattyúk, kompresszorok vagy hőszivattyúk üzemeltetése a H tarifában a leggazdaságosabb. A tarifa további előnye, hogy a Geóval szemben nemcsak hőszivattyúhoz, hanem más megújuló energiára alapuló rendszerhez is igénybe vehető. Mivel a Geóval új szerződés már nem köthető, a H tarifa jelenti a legjobb megoldást az érintett háztartások számára.
A H tarifa beköttetéséhez az illetékes áramszolgáltatóval kell felvenni a kapcsolatot, mivel a díjszabás rendeletben szabályozott, az ország egész területén elérhető. Az igénylőlap a szolgáltatónál szerezhető be, a csatlakoztatni tervezett készülékek, berendezések adatlapját be kell nyújtani. Ez a díjszabás akár B tarifa mellé is igényelhető. A bekötést csak regisztrált szerelő végezheti el, a bekötéskor pedig külön mérőt kell felszerelni.
Kép: Daikin
Zöld Energia
Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály
Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.
Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.
Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.
A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.
-
Zöld Közlekedés12 óra telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Otthon4 nap telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
