

Zöldinfó
Rezsicsökkentés: megéri otthon raktározni az áramot?
A rezsicsökkentés részleges kivezetésének hallatára minden korábbinál többen fontolgatják az otthoni napelemek telepítését. Az ilyen típusú projektek megvalósítására ma már különböző támogatások érhetőek el, ilyen például az a kifejezetten napelemes és fűtéskorszerűsítési program, amelyben 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az alacsony jövedelmű háztartások. A program első üteme már lezárult, a következő szakasz régiótól függően idén szeptemberben vagy októberben kezdődhet. A támogatás óriási segítséget jelent a telepítésben, az üzembe helyezést követően ugyanakkor a felhasználók hamar szembesülhetnek a rendszer fő problémájával, a raktározás kérdésével – írja a HVG. A napelemek a legtöbb energiát nappal termelik, miközben a háztartásokban a fogyasztás jellemzően az esti órákban ugrik meg, ez pedig megoldást követel.
A napelemek alkalmazása önmagában még nem jelenti azt, hogy az adott ingatlanban ne használnák az áramszolgáltató hálózatát. Az otthoni kiserőmű által megtermelt energiát betáplálják, ha pedig a fogyasztás meghaladja az elérhető árammenyiséget, a hálózatból érkezik pótlás. Az energia áramlását külön mérőóra figyeli, éves szinten, szaldós rendszerben számolják el a használatot. A háztartásnak csak akkor kell fizetnie, ha több energiát vett fel, mint amennyit megtermelt.
Ez a rendszer 2023 végéig lesz elérhető, aki ezt követően köt szerződést, arra már a kevésbé előnyös bruttó elszámolás vonatkozik majd. Ebben a konstrukcióban már a kilowattok helyett a forintokat veszik figyelembe, így, ha a Technológiai és Innovációs Minisztérium az aktuális áramárnál alacsonyabban szabja meg a megtermelt áram átvételi árát, a napelem ellenére is fizetni kell a villanyszámláért. Van azonban egyéb megoldás is, mégpedig az otthoni akkumulátorok, amelyek képesek elraktározni az el nem fogyasztott energiát későbbi felhasználásra. Ezen eszközök egyik előnye, hogy áramszünet esetén is képesek energiát biztosítani. A napelemes háztartások évente az ott előállított áram 30-35 százalékát használják fel helyben, a maradékot pedig az elosztói hálózatba táplálják. Az arány akkumulátor alkalmazása mellett 70-75 százalékra nőhet. Probléma ugyanakkor, hogy a beruházás költséges, a megtérülés 18-20 év lenne, de az akkumulátorok üzemideje jellemzően csupán 5-10 év.
Szilágyi László, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnöke szerint jelenleg a hálózati visszatáplálás az elterjedt Magyarországon, mert sokkal egyszerűbb és olcsóbb, az egyre több csatlakozás miatt viszont a háztartások idővel kénytelenek lesznek saját tárolókba küldeni az áramot. Azt, hogy melyik módszer éri meg a legjobban, nehéz megmondani a háztartások és felhasználók sokasága miatt. Sok esetben éppen a közüzemi hálózatra csatlakozás és az akkumulátor kombinációja adhatja a megoldást.

Zöldinfó
A fenntarthatóság, és egyben a fenntartható tanárképzés kulcsa is lehet az egyetemi Z-szak
Az Európában egyedülálló osztatlan természettudomány-környezettan tanárképzésre a végzős diákok mellett gyakorló pedagógusok, természettudományos diplomával rendelkező szakemberek is jelentkezhetnek.

Az ötéves, kifejezetten a Z generációt megszólító Z-szak különlegessége, hogy átfogó képet nyújt a természettudományokról, így a hallgatók nem csupán egy-egy tantárgyi területen szereznek szilárd szakmai tudást, hanem a biológiai, kémiai, fizikai és földtudományi tananyagok közötti összefüggésekkel is megismerkednek.
Az Európában elsőként bevezetett képzésnek hat egyetem hét képzőhelye is helyet biztosít:
- Budapesten ELTE Természettudományi Kara,
- Debreceni Egyetem,
- az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem,
- a Nyíregyházi Egyetem,
- a Pécsi Tudományegyetem,
- a Szegedi Tudományegyetem,
- és az ELTE szombathelyi Savaria Egyetemi Központja.
A megoldáscentrikus, innovatív szemléletű képzés során a hallgatók a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság szempontjaival is megismerkednek. Nagy hangsúlyt kap a retorikai, művészeti, vizuális kommunikációs készségek fejlesztése is, ami növeli az itt szerzett diploma értékét.
A pedagógiai kompetenciák fejlesztése viszont nem csak a lexikális tudás mélyítésében, hanem a készségek elsajátításában is megmutatkozik. A hallgatók környezetközeli, gyakorlatorientált oktatásban részesülnek, emellett kutatásokban vehetnek részt, valamint nemzetközi tapasztalatokat is szerezhetnek. Így az inter- és multidiszciplináris Z-szak segít teljes egységében, átfogóan megérteni a megtapasztalható természetet, ezáltal a jövő pedagógusai könnyeben tudják majd átadni diákjaik számára a természettudományos területek közötti összefüggéseket, feléleszteni bennük a természet szeretetét és erősíteni bennük a tanulmányokhoz elengedhetetlen kíváncsiságot.
A képzésre az érettségizők és a felsőoktatáson belüli szakváltást kereső diákok mellett gyakorló pedagógusokat, illetve természettudományos területeken szerzett mesterfokú diplomával rendelkező, tanítani vágyó szakembereket is várnak. Ebben az esetben a képzés időtartama (1–3 év) az előképzettségtől függ, középpontjában pedig az összevont természettudomány órához kapcsolódó ismeretek állnak. Ezen rövid ciklusú képzések a január végéig megjelenő felvételi póttájékoztatóban fognak először szerepelni.
Átalakuló tudásközpont
A Z-szak osztatlan önálló (szakpárt nem igénylő) tanárképes képzésnek helyet adó hat egyetem összefogása 2022 szeptemberében indította először a gyakorlati oktatásra alapozott képzést. A szakról további információk a megújult zeeszak.hu weboldalon találhatók, a portál betekintést enged a képzésben már részt vevő hallgatók tapasztalataiba is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak, akik idén telepítenének napelemes rendszert
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ismét változhat a napelemes rendszerek elszámolása?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Engedélyezik az erkélyre szerelhető napelemeket Bécsben
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
A fenntarthatóság, és egyben a fenntartható tanárképzés kulcsa is lehet az egyetemi Z-szak