

Zöldinfó
Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye
Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.
A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.
Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.

Zöld Energia
Cseresznyét és áramot egyszerre? Forradalmi napelempark épül Svájcban
A paneleket olyan magasságba helyezik el, hogy a mezőgazdasági gépek szabadon közlekedhessenek.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A svájci Insolight bejelentette, hogy 1300 darab, egyenként 600 W névleges teljesítményű napelemmodult telepít egy 12 ezer négyzetméteres mezőgazdasági területen az Aargau kantonban fekvő Leuggernben – számol be az alternativenergia.hu. A telephelyen két gazda, Rudolf Obrist és Hansjörg Erne gazdálkodók termesztenek cseresznyét, az üzem építése nyáron kezdődik. A kínai DAS Solar által gyártott modulokat Huawei SUN2000 150K inverterekhez csatlakoztatják, és közel 3 méter magasságban szerelik fel, hogy a mezőgazdasági gépek és traktorok szabadon közlekedhessenek. A parkban egyenletes távolságra elhelyezett panelek várhatóan évi 800 MWh energiát termelnek, ami közel 180 háztartás megújuló energiával történő ellátásához elegendő. Az erőmű által termelt teljes energiát egy nyertes kormányzati pályázást követően a svájci Energie360° közüzemi vállalat vásárolja fel, majd közcélú hálózatba táplálja.
A cég országos szinten szolgáltat fenntartható energiát. A projekt innovatív megoldása az Insolight saját fejlesztésű insolagrin rendszerében rejlik, amely védi a növényeket az extrém időjárási körülményektől, dinamikus árnyékoló rendszerrel szabályozza a fényt, a felesleges fényt pedig energiává alakítja. A rendszer egy tartós műanyag fóliát használ, amely egy rugalmasan nyitható és zárható ponyvaszerkezetben van elhelyezve. „A kulcs az, hogy mind a statikus, mind a dinamikus terheléseket megfelelően figyelembe vegyük” – mondta Laurent Coulot, az Insolight vezérigazgatója.
A cég szerint a szabadalmaztatott rendszert rozsdamentes acélszerkezettel készítik, amely adaptálható olyan növényekhez, mint az eper, a málna vagy az áfonya. A kialakítás erős védelmet nyújt a cseresznyének a heves esőzések, a jégeső, a hőhullámok és a tavaszi fagyok ellen.
Obrist és Erne gazdák szerint az agrofotovoltaikus rendszer javítja a gyümölcs védelmét a szélsőséges időjárási körülményekkel szemben, emellett mérsékli a növényvédő szerek használatának szükségességét.
Kép: Insolight
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre