Kapcsolatfelvétel

Otthon

Rovarok lepik el Budapestet, de ez a cél

Létrehozva:

|

Folytatódik Idén is a Vadvirágos Budapest program, amelyben 38 “rovarbarát” zöldfelületet jelöltek ki majdnem harminc hektáron – hangzott el a Főpolgármesteri Hivatal háttérbeszélgetésén.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a tavaly indult, a biodiverzitás növelését célzó program eredményei már most megmutatkoznak: új, a területre jellemző növényfajok jelentek meg Budapesten. A tapasztalatok alapján néhány dolgon változtatnak, például javítani kívánnak az úgynevezett méhlegelőknél elhelyezett helyszíni tájékoztatáson – mondta. Kerpel-Fronius Gábor kijelentette: hisz abban, hogy ez egy jó program, amelyet az emberek szeretni fognak. Bardóczi Sándor főtájépítész elmondta, a Vadvirágos Budapest programhoz hasonlóak nyugat-európai nagyvárosokban és az Egyesült Államokban legalább tíz-tizenöt éves hagyományokra tekintenek vissza. A “túliparosított” mezőgazdaság a rendkívül sok vegyszerrel egyre hatékonyabban pusztítja a hasznos rovarokat, miközben felismerték, hogy ezen hasznos rovarok egyik ökológiai menedékét a nagyvárosok jelentik. A kijelölt területek a hatmillió négyzetméter fővárosi kaszált gyep 4,5 százalékát érintik. Ezeken a helyeken az évi nyolc-tíz helyett csak egy-két alkalommal kaszálnak, így a növényeknek van idejük virágozni, magot érlelni és terjeszteni.

A klímaváltozás elleni küzdelemról szólva elmondta, hogy az ilyen területeken alacsonyabb hőmérsékletet lehet mérni, mint a kaszáltgyeprészeken. Ha az előbbi területekből sok van a városban, az a helyi klímára, a hőszigetekre kedvező hatást gyakorol – mutatott rá Bardóczi Sándor. A területek átalakulása több évet vesz igénybe, és a természetes átalakulás “csúcsaként” esetenként megjelenhetnek védett növények is. Ugyanakkor már most több védett növényfaj – méhbangó, budai imola, Duna-völgyi csillagvirág – jelent meg több helyen – közölte a főtájépítész. A méhlegelőkön az intenzíven kaszált gyepekhez képest sokszínűbb az elővilág: 2-4-szer több növényfaj és 2,5-szer több és többféle beporzó rovar figyelhető meg.

Bardóczi Sándor kérdésre válaszolva elmondta, a parlagfű nem az olyan területeket szereti, mint amilyenek a kijelölt, regenerálódó helyek, ahol a természetes növényzet egy idő után kiszorítja a parlagfüvet. Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi és erdőkezelési osztályvezetője, a Vadvirágos Budapest program szakmai vetője arról beszélt, hogy az elmúlt 50-60 évben vált jellemzővé a nagyvárosokban az intenzív kaszálás, régebben erre nem volt ekkora igény. Ehhez hozzászoktunk, de rájöttünk, hogy az intenzívebben kezelt területek sokkal melegebbek – mondta, kiemelve: ha újra hozzá tudunk szokni az egyébként természetes állapotokhoz, akkor vissza lehet jutni a környezetnek sokkal jobb kezelési módhoz.

A háttérbeszélgetésen közreadott tájékoztató szerint kiderült az is, hogy például a kutyák számára veszélyes toklászok (az egérárpa nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalásza) nem szaporodtak a vadvirágos gyepeken, hiszen ez a gyomnövény éppen a sokszor zavart, rossz állapotú területeken található. Az egyetlen kijelölt terület, ahol kisebb mértékben megjelentek a toklászok – amelyet a Főkert le is kaszált – az Óbudai-sziget egyik korábban rendszeresen letaposott része volt – írták. Kiemelték, a szakemberek az észrevételek és egyeztetések alapján módosítottak több helyszínt vagy kezelési módot. Mint olvasható, a területek kijelölésénél a parkhasználati szempontból kevéssé frekventált, félreesőbb parkterületeket, ember által nem vagy alig járt rézsűket, útközöket, növénnyel beültetett elválasztósávokat kerestek.

Advertisement

Otthon

A lakosság egyre inkább korszerűsít

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.

Létrehozva:

|

Szerző:

A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. 

A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek. Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést.

Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek. A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

 

mti

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák