“Szlovénia kellően nagy potenciállal rendelkezik egy földgáztároló létesítésére, amely egyes becslések szerint a nyári földgázszükséglet 30-100 százalékát is fedezheti” – mondta a szakember. Szlovénia egyike annak a tíz uniós tagállamnak, amely nem rendelkezik saját tárolási kapacitással.  Bajuk rámutatott: az “Oroszországból érkező megbízható és mindenek előtt kedvező árú” földgáz elérhetősége miatt eddig nem volt rá szükség, bár korábban már készültek kutatások a Muravidéken a létrehozására. Hozzátette: a magas költségek és Horvátország, valamint Ausztria közelsége miatt – ahol Szlovénia földgáztárolókat bérel -, ez a téma eddig nem került komolyan szóba. Az energiaválság okán azonban most újra terítékre került – hangsúlyozta. Jelezte, hogy a gáztároló létrehozására egyebek között a Muravidéken látnak lehetőséget, ahol még hat aktív kútjuk van, és a jövőben a szerény gáztartalékok és a törvényi korlátozások miatt valószínűleg már egyáltalán nem fognak gázt szivattyúzni belőlük.

Két terület jöhet szóba, az egyik közelebb van a magyar határhoz, a másik nyugatabbra fekszik, a Lendvához közeli Petesházán, és mindkét mező képes a földgáz tárolására – jelezte. Ezek természetes tárolóhelyek, körülbelül 3000 méter mélyek, a legnagyobb költséget pedig éppen a kutak jelentik. Joze Bajuk szerint kialakításuk 100-150 millió euróba kerülne, és három-négy éven belül működőképesek lennének.  “Ha a tároló a magyar határon épülne fel,(..) akkor célszerű lenne megvizsgálni a határon átnyúló, ezen belül is a pénzügyi együttműködés lehetőségét” – húzta alá a szakember. Egy 2020-ban készült felmérés szerint Szlovénia a rendelkezésére álló energiahordozók 17,6 százalékát közvetlenül Oroszországból importálta, 80 százalékát pedig Ausztriából, amely közvetve szintén Oroszországból származott. Energiaforrásonként az összes rendelkezésre álló földgáz 81 százaléka és az olajtermékek 24,9 százaléka érkezik Oroszországból, ez pedig Szlovéniát is az orosz importra nagyban hagyatkozó országok közé sorolja.

mti