Zöldinfó

Szlovén olajvállalat: indokolt egy földgáztároló létrehozása

Egy földgáztároló létrehozásának észszerűségéhez és gazdasági indokoltságához már nem fér kétség – mondta Joze Bajuk, a Petrol szlovén olajipari vállalat igazgatóságának tagja a szlovén közszolgálati televíziónak (RT

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-25

Szerző:

Hell

“Szlovénia kellően nagy potenciállal rendelkezik egy földgáztároló létesítésére, amely egyes becslések szerint a nyári földgázszükséglet 30-100 százalékát is fedezheti” – mondta a szakember. Szlovénia egyike annak a tíz uniós tagállamnak, amely nem rendelkezik saját tárolási kapacitással. Bajuk rámutatott: az “Oroszországból érkező megbízható és mindenek előtt kedvező árú” földgáz elérhetősége miatt eddig nem volt rá szükség, bár korábban már készültek kutatások a Muravidéken a létrehozására. Hozzátette: a magas költségek és Horvátország, valamint Ausztria közelsége miatt – ahol Szlovénia földgáztárolókat bérel -, ez a téma eddig nem került komolyan szóba. Az energiaválság okán azonban most újra terítékre került – hangsúlyozta. Jelezte, hogy a gáztároló létrehozására egyebek között a Muravidéken látnak lehetőséget, ahol még hat aktív kútjuk van, és a jövőben a szerény gáztartalékok és a törvényi korlátozások miatt valószínűleg már egyáltalán nem fognak gázt szivattyúzni belőlük.

Két terület jöhet szóba, az egyik közelebb van a magyar határhoz, a másik nyugatabbra fekszik, a Lendvához közeli Petesházán, és mindkét mező képes a földgáz tárolására – jelezte. Ezek természetes tárolóhelyek, körülbelül 3000 méter mélyek, a legnagyobb költséget pedig éppen a kutak jelentik. Joze Bajuk szerint kialakításuk 100-150 millió euróba kerülne, és három-négy éven belül működőképesek lennének. “Ha a tároló a magyar határon épülne fel,(..) akkor célszerű lenne megvizsgálni a határon átnyúló, ezen belül is a pénzügyi együttműködés lehetőségét” – húzta alá a szakember. Egy 2020-ban készült felmérés szerint Szlovénia a rendelkezésére álló energiahordozók 17,6 százalékát közvetlenül Oroszországból importálta, 80 százalékát pedig Ausztriából, amely közvetve szintén Oroszországból származott. Energiaforrásonként az összes rendelkezésre álló földgáz 81 százaléka és az olajtermékek 24,9 százaléka érkezik Oroszországból, ez pedig Szlovéniát is az orosz importra nagyban hagyatkozó országok közé sorolja.

mti

Kapcsolódó tartalom:földgáztározó gáz Szlovénia

Zöldinfó

A tudomány élvonalában: három magyar kutatónő kiemelkedő eredményeit ismerték el

Baji Zsófia anyagtudós, Bálint Erika vegyészmérnök és Menyhart Otília bioinformatikus kapta A Nőkért és a Tudományért tudományos ösztöndíjat.

Létrehozva:

56 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Baji Zsófia anyagtudós a hatékonyabb mikrochipek fejlesztésében, Bálint Erika vegyészmérnök a fenntarthatóbb gyógyszergyártásban, Menyhart Otília bioinformatikus a személyre szabott rákterápiák fejlesztésében elért kiemelkedő kutatási eredményeiért nyerte el idén a L’Oréal és az UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű, magyar kutatónőknek meghirdetett ösztöndíját – közölték a szervezők az MTI-vel. Az elismerést 24. alkalommal adták át szerdán Budapesten. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján – emelte ki az alternativenergia.hu. A méltatás szerint Baji Zsófia, az EK Energiatudományi Kutatóközpont anyagtudósa és fizikusa olyan atomi pontosságú technológián dolgozik, amely a jövő kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipjeinek alapját adhatja. A kutató munkája során atomi rétegeleválasztással (ALD) foglalkozik, amely lehetővé teszi, hogy a mikrochipek rétegeit atomról atomra építsék fel. Ez a precizitás elengedhetetlen a mai, tíz-tizenöt atom vastagságú rétegek kialakításához.

Kutatása révén az anyagok tulajdonságai pontosan az adott eszközhöz szabhatók, a módszer pedig módszer alacsony hőmérsékleten is alkalmazható, így flexibilis elektronikai és biológiai – például biokompatibilis implantátumokban használt – eszközökhöz is használható – írták a közleményben. Szintén ösztöndíjban részesült Bálint Erika vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) munkatársa, aki a gyógyszergyártás energia-, oldószer- és időigényes, jelentős hulladékkal járó folyamataira keres fenntarthatóbb megoldásokat az áramlásos kémia eszközeivel.

Kutatócsoportjával több biológiailag aktív molekula zöld szintézisén dolgozik; egyik kiemelendő eredményük a kapszaicin – a csípős paprika hatóanyagának – fenntartható, folyamatos és környezetbarát szintetikus előállítása, amely a hagyományos, paprikából történő kivonásnál jóval kevesebb energiát igényel. A csapat emellett 3D nyomtatott áramlásos reaktorokat is fejleszt, amelyek a drága kereskedelmi berendezéseket válthatják ki, hozzájárulva egy fenntarthatóbb és biztonságosabb gyógyszeriparhoz – olvasható a méltatásban.

A harmadik díjazott Menyhart Otília, aki bioinformatikai módszerekkel, több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemezve keresi a választ arra, milyen molekuláris mintázatok húzódnak meg annak hátterében, hogy ugyanaz a terápia betegenként eltérően hat. Munkájának célja, hogy pontosabb támpontokat adjon a gyógyszerfejlesztőknek hatékonyabb, személyre szabott rákterápiák kifejlesztéséhez – írták.

A tájékoztatás szerint az elmúlt huszonnégy évben hatvanhat magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 100 millió forintot osztott szét a magyar tudósok között. Az elismerésekről akadémikusokból álló zsűri dönt, a program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

Tovább olvasom