Zöldinfó
Szlovénia gázszerződést köt Algériával
Szlovénia gázvásárlási szerződést ír alá Algériával a jövő héten – jelentette be Robert Golob szlovén miniszterelnök kedden.
A megállapodást már véglegesítették és jóváhagyták – tette hozzá a kormányfő. Szlovénia legnagyobb gázkereskedője, a Geoplin és a Sonatrach Algéria nemzeti állami olajtársasága november 15-én írja alá a dokumentumot – ismertette Golob, hangsúlyozva, hogy az észak-afrikai arab államba készül Tanja Fajon és Bojan Kumer külügyi és infrastrukturális miniszter is, akik kormányközi memorandumot írnak alá az Algériával folytatandó jövőbeni energetikai együttműködésről. Golob szerint erre azért van szükség, mert növelni akarják a jelen szerződésben meghatározott mennyiséget. A megállapodás tárgyát képező gázmennyiséget egyelőre nem hozta nyilvánosságra a kormány, de a STA szlovén hírügynökség információ szerint a következő három évben évi 300 millió köbméter földgázhoz jut majd Szlovénia, ami az ország jelenlegi keresletének mintegy harmadát elégíti ki.
Október végén, Ibrahim Boughali, az algériai Országos Népi Kongresszus elnökének ljubljanai látogatása során Golob elmondta, hogy már folynak tárgyalások a szerződésben foglalt kínálat bővítéséről, amely Szlovénia szükségleteinek mintegy felét fedezné a jövőben. Ljubljana az algériai gázt – amely Tunézián és Olaszországon át vezetékeken keresztül jut majd el Szlovéniába – a gázellátás diverzifikációja felé tett jelentős lépésnek tekintik az Ukrajna elleni orosz támadást követően. Boughali látogatásakor a kormányfő bejelentette azt is, hogy Szlovénia nagykövetséget nyit Algírban.
mti
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.