Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lassan ellepik a nedves törlőkendő hulladékok a brit tengerpartokat

Létrehozva:

|

Az előző évhez képest ugrásszerűen megnőtt (több mint 50%-kal) a nedves törlőkendők mennyisége a brit tengerpartokon található hulladékhalmokban.

A természetvédő szervezetek kiemelten kérik a lakosságot, ne húzzák le ezeket a hulladékokat a toaletten.
A Marine Conservation Society jelentése szerint kilométerenként 35 darab biológiailag nem lebomló törlőkendő található a brit strandokon. Ez a mennyiség többek között a 2013-2014-es tél során lezúduló hatalmas mennyiségű csapadéknak köszönhető, az eldugult csatornákból rengeteg szemét került bele a folyókba, amelyek hordaléka végül a tengerpartokon kötött ki, megnövelve ezzel a törlőkendő hulladékok mennyiségét is. Nem csupán ezen időszak során került ki sok ilyen típusú szemét a partokra, sajnos egy általánosságban növekvő tendenciának lehetünk szemtanúi.

A kutatócsoport munkatársai szerint a mai emberek nagyon elkényelmesedtek, hiszen sokkal egyszerűbbnek tartják megvenni az egyszer használatos termékeket és aztán eldobni azokat, semmint szelektálni, vagy tudatosan, tartós árucikkeket vásárolni. Ez jelentős mennyiségű erőforráspazarlással jár, hiszen az előállított termék egyszeri használat után máris hulladékká válik. Ezek az anyagok életciklusuk végén (vagyis kidobásuk után) a környezetben kötnek ki elszennyezve és károsítva a természetes ökoszisztémákat.

A világ hét fennmaradt teknősfaja közül öt rendszeresen megfordul a brit tengerpartoknál, hiszen ez a hűvös és tápanyagban gazdag környezet kiváló táplálékszerzési helyet biztosít a teknősök számára. A medúzák gyakori táplálékul szolgálnak e hüllők számára, azonban a természetbe kikerülő műanyag zacskók könnyen becsapják őket, hiszen tévesen azt hiszik, jóféle zsákmányt találtak, azonban ez könnyen a vesztükbe sodorhatja őket. A tengeri élőlények sokszor megeszik a különféle műanyag hulladékokat, amely így a gyomrukba kerül, ők pedig egyszerűen éhen halnak. A nedves törlőkendők is tartalmaznak műanyag összetevőket, és hasonló veszéllyel kecsegtetnek, mint a műanyag zacskók a tengeri élővilág számára.

Advertisement

A leggyakoribb módja a törlőkendők környezetbe jutásának, hogy az emberek egyszerűen lehúzzák ezeket a hulladékokat a WC-n. A csatornarendszerbe kerülve nem bomlanak le úgy, mint a WC papír, hiszen műanyag részeket is tartalmaznak. Ennek következtében, ha a tengerekben kötnek ki, évtizedeken keresztül is ott tartózkodhatnak részévé válva a szemét szigeteknek vagy kimosódnak a tengerpartokra.
Nyilván az lenne a legjobb megoldás, ha egyáltalán nem használnánk ezeket a törlőkendőket, ám ha mégis mindennapjaink részévé szeretnénk tenni őket, akkor igen fontos, hogy a megfelelő módon gondoskodjunk sorsukról miután használtuk, biztosítva, hogy a lehető legkevesebb környezeti kárt okozzák. Vagyis ezek a törlőkendők a szemetes kukába valók!

S hogy miből is készülnek? Sokféle különböző összetételük lehet gyártótól és típustól függően.
De lássunk csak egy példát: Water, Disodium EDTA, Xanthan Gum, Caprylic Triglyceride, PEG 40 Hydrogenated Castor Oil, Benzyl Alcohol, Iodopropynyl Butylcarbamate, Sodium Hydroxymethlyglycinate, Citric Acid, Fragrance

Advertisement

Ebből a 10 összetevőből 5 rendelkezik a veszélyességi tényezők valamelyikével, allergén, immun-és szervrendszeri mérgezést okozhatnak.
De itt van egy másik példa: Water, Potassium Laureth Phosphate, Glycerin, Polysorbate 20, DMDM Hydantoin, Tetrasodium EDTA, Methylparaben, Malic Acid, Aloe Barbadensis Leaf Extract, Calendula Officinalis Flower Extract, Camellia Oleifera Leaf Extract, Cucumis Sativus (Cucumber) Fruit Extract, Retinyl Palmitate, Tocopheryl Acetate, Zea Mays (Corn) Oil, Phenoxyethanol, Butylparaben, Ethylparaben, Propylparaben, Isobutylparaben, Fragrance

Az előző példához hasonlóan ez a baba törlőkendő is számtalan kockázatos anyagot tartalmaz, melyek rákot, immunrendszeri károsodást, allergiát okozhatnak, továbbá hozzájárulhatnak a fejlődési rendellenességekhez, a reprodukciós toxicitáshoz (termékenységre és fejlődésre gyakorolt káros hatás), a szervi működési és hormonháztartási problémákhoz, de akár sejtkárosodást is okozhatnak.

Advertisement

forrás: hulladekboltermek.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák