Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Természetes úton hűtik magukat a koalák

Létrehozva:

|

Kutatók szerint forró időszakban a koalák a fák leghűvösebb részét ölelve igyekeznek magukat lehűteni. A Királyi Társaság Biology Letters folyóiratában megjelent tanulmányban a kutatók hőkamerákat alkalmaztak, és felfedték, hogy a melegebb időszakokban az állatok a fák alacsonyabban fekvő, hűvösebb részére költöznek, és testüket még szorosabban a fatörzsnek préselik.

A Melbourne-i Egyetem kutatói vezette csapat azt tanulmányozza, a koalák hogyan szabályozzák testhőmérsékletüket. A kutatás egy szélesebb projekt részét képezi, amelynek célja a klíma szárazföldi állatokra gyakorolt hatásának vizsgálata Ausztráliában, ahol az év első felében szélsőséges hőhullámot tapasztaltak meg.

A koalák fán élő állatok, melyek napjuk 18-20 óráját alvással töltik. Forró időben elnyúlnak bizonyos fák ágain és törzsén, hasukat nekinyomva. A kutatók szerint ezzel a testhelyzettel minimalizálják a vízveszteséget, ugyanis testük nagy részét vaskos bunda fedi, amely nemcsak melegen tartja őket, hanem meggátolja a hővesztést is. Emiatt arra számítottak, hogy a hűtéshez hasukat teszik szabaddá, amelyen vékonyabb, fehér bunda van, és elősegíti a hővesztést. A vizsgálat azonban mást mutatott.

Natalie Briscoe, a kutatás egyik szakembere a koalák magatartásának tanulmányozása során észlelte, hogy télen az állatok magasabban maradnak a fákon, a lombozat közelében, és ott táplálkoznak. A forróbb nyári időszakban viszont leköltöznek.

Advertisement

Michael Kearney, a kutatás vezetője szerint a medvék végtagjaikat szétvetve ölelik a fát, ami kényelmetlen pozíciónak tűnt elsőre, ugyanakkor a fatörzsek hőmérsékletének vizsgálata feltárta, hogy a 39 fokos napokon hét fokkal hűvösebbek, mint a levegő.

Hozzátette, eme felfedezés után gondolkodtak el azon, hogy a koalák talán hőelnyelőként használják a fatörzseket. Az ellenőrzéshez hőkamerát használtak, és egy különösen forró napon nyomon követték az állatokat. „A képek vizsgálatakor egyértelművé vált, mit csinálnak a koalák. A fatörzs leghűvösebb részén ülnek, hátsó fertályukat a leghűvösebb ponthoz nyomva”– magyarázza.

Advertisement

Kearney szerint a nagy fák saját védelmező „mikroklímával” rendelkeznek, amely valószínűleg egyre fontosabbá válik a fákon élő állatoknak, ha a globális hőmérsékletek az előrejelzések szerint tovább kúsznak felfelé.

Egy másik, szintén hőkamerákkal dolgozó kutató – Justin Welbergen a James Cook Egyetemről – úgy véli, a hőképek pontosan megmutatják, az állatok hogyan aknázzák ki eme hűvösebb mikroklímákat a fákon. Szerinte segít nekik maximalizálni túlélési esélyeiket a szélsőséges hőhullámok alatt.

Advertisement

Az év első felében publikált tanulmánya felfedte a szélsőséges hőmérsékletek állatokra gyakorolt hatását. 45 ezer 500 repülőkutya pusztult el egyetlen túl forró napon Queensland délkeleti részén. A hőképek alapján megállapították, a repülőkutyák szárnyukra nyálat kenve próbálták felvenni a harcot a szélsőséges hőséggel.

Kearney szerint a fák ölelésével a koalák elkerülik a hasonló vízvesztést, és testhőjük egy részét a fának adják, így nem kell lihegniük. A hőhullámok halálosak lehetnek a koaláknak, ha túl sok vizet veszítenek. Egyetlen vízforrásuk általában az elfogyasztott levelekben van, ám a levelek mérgezőek is lehetnek, ha túl sokat fogyasztanak belőlük.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Négyszer annyi makkot gyűjtöttek a gyulai diákok a tervezettnél

Több mint három hektár tölgyerdőt telepítenek Gyulán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A vártnál csaknem négyszer több makkot gyűjtöttek össze a gyulai iskolások, így a tervezett 3,5 hektár tölgyerdő telepítése mellett más célokra is jut alapanyag – tájékoztat az alternativenergia.hu. A cél 800-1000 kilogramm kocsányostölgy-makk begyűjtése volt, ehelyett 3600 kilogrammot szedtek össze a gyulai iskolások, amelyből 3200 használható – közölte a környezetnevelési céllal meghirdetett vetélkedő eredményeit az önkormányzat. A tervek szerint a héten gépi vetéssel elkezdik az ültetést mintegy 3,5 hektáron a város határában lévő, már rekultivált hulladéktelep környékén. Puskás Lajos erdőmérnök, az Ültessünk erdőt! program szakmai vezetője elmondta, azért a makkot vetik el, és nem csemetéket ültetnek, mert így több egyed kezd el fejlődni, nagyobb arányban várható, hogy megmarad a kellő számú facsemete.

Ezer kiló makk 250 ezer fát jelent, amelyek száma természetesen folyamatosan csökken, egy százéves erdőben 350-400 nagyméretű tölgyfa lesz – magyarázta. A többletet fel tudják használni a korábban ültetett erdők hiányosságaiknak pótlására, illetve mintegy 20 mázsányit átadnak a Délalföldi Erdészeti Zrt.-nek, amely szintén faültetésre használja a makkot. Békés megyében az összes erdő körülbelül fele Gyula közigazgatási területén található. Az önkormányzat fejlesztési stratégiájának egyik pillére, hogy a város körül “zöld gyűrűt” hozzon létre, így védekezve a klímaváltozás hatásai ellen. 2021 decembere óta mintegy 20 hektáron történt erdősítés.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák