Zöldinfó
Természetes úton hűtik magukat a koalák

Kutatók szerint forró időszakban a koalák a fák leghűvösebb részét ölelve igyekeznek magukat lehűteni. A Királyi Társaság Biology Letters folyóiratában megjelent tanulmányban a kutatók hőkamerákat alkalmaztak, és felfedték, hogy a melegebb időszakokban az állatok a fák alacsonyabban fekvő, hűvösebb részére költöznek, és testüket még szorosabban a fatörzsnek préselik.
A Melbourne-i Egyetem kutatói vezette csapat azt tanulmányozza, a koalák hogyan szabályozzák testhőmérsékletüket. A kutatás egy szélesebb projekt részét képezi, amelynek célja a klíma szárazföldi állatokra gyakorolt hatásának vizsgálata Ausztráliában, ahol az év első felében szélsőséges hőhullámot tapasztaltak meg.
A koalák fán élő állatok, melyek napjuk 18-20 óráját alvással töltik. Forró időben elnyúlnak bizonyos fák ágain és törzsén, hasukat nekinyomva. A kutatók szerint ezzel a testhelyzettel minimalizálják a vízveszteséget, ugyanis testük nagy részét vaskos bunda fedi, amely nemcsak melegen tartja őket, hanem meggátolja a hővesztést is. Emiatt arra számítottak, hogy a hűtéshez hasukat teszik szabaddá, amelyen vékonyabb, fehér bunda van, és elősegíti a hővesztést. A vizsgálat azonban mást mutatott.
Natalie Briscoe, a kutatás egyik szakembere a koalák magatartásának tanulmányozása során észlelte, hogy télen az állatok magasabban maradnak a fákon, a lombozat közelében, és ott táplálkoznak. A forróbb nyári időszakban viszont leköltöznek.
Michael Kearney, a kutatás vezetője szerint a medvék végtagjaikat szétvetve ölelik a fát, ami kényelmetlen pozíciónak tűnt elsőre, ugyanakkor a fatörzsek hőmérsékletének vizsgálata feltárta, hogy a 39 fokos napokon hét fokkal hűvösebbek, mint a levegő.
Hozzátette, eme felfedezés után gondolkodtak el azon, hogy a koalák talán hőelnyelőként használják a fatörzseket. Az ellenőrzéshez hőkamerát használtak, és egy különösen forró napon nyomon követték az állatokat. „A képek vizsgálatakor egyértelművé vált, mit csinálnak a koalák. A fatörzs leghűvösebb részén ülnek, hátsó fertályukat a leghűvösebb ponthoz nyomva”– magyarázza.
Kearney szerint a nagy fák saját védelmező „mikroklímával” rendelkeznek, amely valószínűleg egyre fontosabbá válik a fákon élő állatoknak, ha a globális hőmérsékletek az előrejelzések szerint tovább kúsznak felfelé.
Egy másik, szintén hőkamerákkal dolgozó kutató – Justin Welbergen a James Cook Egyetemről – úgy véli, a hőképek pontosan megmutatják, az állatok hogyan aknázzák ki eme hűvösebb mikroklímákat a fákon. Szerinte segít nekik maximalizálni túlélési esélyeiket a szélsőséges hőhullámok alatt.
Az év első felében publikált tanulmánya felfedte a szélsőséges hőmérsékletek állatokra gyakorolt hatását. 45 ezer 500 repülőkutya pusztult el egyetlen túl forró napon Queensland délkeleti részén. A hőképek alapján megállapították, a repülőkutyák szárnyukra nyálat kenve próbálták felvenni a harcot a szélsőséges hőséggel.
Kearney szerint a fák ölelésével a koalák elkerülik a hasonló vízvesztést, és testhőjük egy részét a fának adják, így nem kell lihegniük. A hőhullámok halálosak lehetnek a koaláknak, ha túl sok vizet veszítenek. Egyetlen vízforrásuk általában az elfogyasztott levelekben van, ám a levelek mérgezőek is lehetnek, ha túl sokat fogyasztanak belőlük.

Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés