Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Természetes úton hűtik magukat a koalák

Létrehozva:

|

Kutatók szerint forró időszakban a koalák a fák leghűvösebb részét ölelve igyekeznek magukat lehűteni. A Királyi Társaság Biology Letters folyóiratában megjelent tanulmányban a kutatók hőkamerákat alkalmaztak, és felfedték, hogy a melegebb időszakokban az állatok a fák alacsonyabban fekvő, hűvösebb részére költöznek, és testüket még szorosabban a fatörzsnek préselik.

A Melbourne-i Egyetem kutatói vezette csapat azt tanulmányozza, a koalák hogyan szabályozzák testhőmérsékletüket. A kutatás egy szélesebb projekt részét képezi, amelynek célja a klíma szárazföldi állatokra gyakorolt hatásának vizsgálata Ausztráliában, ahol az év első felében szélsőséges hőhullámot tapasztaltak meg.

A koalák fán élő állatok, melyek napjuk 18-20 óráját alvással töltik. Forró időben elnyúlnak bizonyos fák ágain és törzsén, hasukat nekinyomva. A kutatók szerint ezzel a testhelyzettel minimalizálják a vízveszteséget, ugyanis testük nagy részét vaskos bunda fedi, amely nemcsak melegen tartja őket, hanem meggátolja a hővesztést is. Emiatt arra számítottak, hogy a hűtéshez hasukat teszik szabaddá, amelyen vékonyabb, fehér bunda van, és elősegíti a hővesztést. A vizsgálat azonban mást mutatott.

Natalie Briscoe, a kutatás egyik szakembere a koalák magatartásának tanulmányozása során észlelte, hogy télen az állatok magasabban maradnak a fákon, a lombozat közelében, és ott táplálkoznak. A forróbb nyári időszakban viszont leköltöznek.

Michael Kearney, a kutatás vezetője szerint a medvék végtagjaikat szétvetve ölelik a fát, ami kényelmetlen pozíciónak tűnt elsőre, ugyanakkor a fatörzsek hőmérsékletének vizsgálata feltárta, hogy a 39 fokos napokon hét fokkal hűvösebbek, mint a levegő.

Hozzátette, eme felfedezés után gondolkodtak el azon, hogy a koalák talán hőelnyelőként használják a fatörzseket. Az ellenőrzéshez hőkamerát használtak, és egy különösen forró napon nyomon követték az állatokat. „A képek vizsgálatakor egyértelművé vált, mit csinálnak a koalák. A fatörzs leghűvösebb részén ülnek, hátsó fertályukat a leghűvösebb ponthoz nyomva”– magyarázza.

Advertisement

Kearney szerint a nagy fák saját védelmező „mikroklímával” rendelkeznek, amely valószínűleg egyre fontosabbá válik a fákon élő állatoknak, ha a globális hőmérsékletek az előrejelzések szerint tovább kúsznak felfelé.

Egy másik, szintén hőkamerákkal dolgozó kutató – Justin Welbergen a James Cook Egyetemről – úgy véli, a hőképek pontosan megmutatják, az állatok hogyan aknázzák ki eme hűvösebb mikroklímákat a fákon. Szerinte segít nekik maximalizálni túlélési esélyeiket a szélsőséges hőhullámok alatt.

Az év első felében publikált tanulmánya felfedte a szélsőséges hőmérsékletek állatokra gyakorolt hatását. 45 ezer 500 repülőkutya pusztult el egyetlen túl forró napon Queensland délkeleti részén. A hőképek alapján megállapították, a repülőkutyák szárnyukra nyálat kenve próbálták felvenni a harcot a szélsőséges hőséggel.

Kearney szerint a fák ölelésével a koalák elkerülik a hasonló vízvesztést, és testhőjük egy részét a fának adják, így nem kell lihegniük. A hőhullámok halálosak lehetnek a koaláknak, ha túl sok vizet veszítenek. Egyetlen vízforrásuk általában az elfogyasztott levelekben van, ám a levelek mérgezőek is lehetnek, ha túl sokat fogyasztanak belőlük.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kitiltják az ultrafeldolgozott élelmiszereket és energiaitalokat az iskolákból

A spanyol korlátozza az olajban sült ételek számát, továbbá a félkész termékek használatát a közétkeztetésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A rendelet, amely egyéves felkészülési időt biztosít az oktatási intézményeknek, azzal a céllal született, hogy minden gyerek mindennap hozzájuthasson egészséges, tápláló és változatos étrendhez, függetlenül családja jövedelmi szintjétől. A jogszabályt kidolgozó fogyasztási minisztérium felmérése szerint ugyanis az alacsony, évi 18 ezer euró (7,3 millió forint) alatti jövedelemmel rendelkező családok 6 és 9 év közötti diákjainak 47 százaléka túlsúlyos, mert nem engedheti meg magának, hogy több friss vagy teljes értékű ételt egyen.

A közétkeztetési reform értelmében az ország 17 ezer iskolai menzának mindennap kínálniuk kell majd friss gyümölcsöt és zöldséget, amelyek legalább 45 százaléka szezonális kell legyen. Havonta legalább két alkalommal kell biztosítaniuk valamilyen bioterméket, vagy a kiadások 5 százalékát kell bioélelmiszerre fordítaniuk. A szaktárca szerint 1200 olyan intézmény működik, ahol soha nem szolgálnak fel halat a gyerekeknek, egy év múlva azonban legalább egyszer bele kell kerülnie a heti menübe, amelyben nem szerepelhet egynél többször olajban sült étel, de az sem lehet félkész termék. Teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret hetente kétszer, míg barna rizst vagy teljes kiőrlésű tésztát havonta négyszer kell majd biztosítani a gyerekeknek.

A menzán csak vizet szolgálhatnak fel italként, az automatákban és büfékben pedig csak olyan üdítőt árusíthatnak, amelynek cukortartalma nem haladja meg az 5 grammot adagonként. A minisztérium tájékoztatása szerint a reform részleteinek kidolgozásakor figyelembe vették a Spanyol Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozási Ügynökség, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák