Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

TIM államtitkár: a jövő energetikájában a fő szempont a “zöldülés” és az ellátásbiztonság

A jövő energetikájában a fő szempont a “zöldülés” és az ellátásbiztonság – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára kedden Gárdonyban, a 35. Távhő Vándorgyűlésen.

Létrehozva:

|

Steiner Attila úgy vélte, az ukrajnai háború miatt kialakult európai energia válsághelyzet felgyorsíthatja a klímavédelmi célok gyorsabb elérését, közép- és hosszútávon a földgáz kiváltását megújuló energiákkal, valamint az energiahatékonyság növekedését. Ugyanakkor legalább ennyire fontossá válik az ellátásbiztonság, főleg rövidtávon, a közelgő téli fűtési szezonra tekintettel, de hosszabb távon is a megújuló energiák részarányának jelentős növelésével – tette hozzá. Az államtitkár a távfűtéses lakásokkal kapcsolatban közölte: 1100 milliárd forint fűtési költséget prognosztizálnak az idei szezonban a magas gázárak miatt. A kormány célja igazságos költségviselés kialakítása, ehhez azonban az épületrészenként nem szabályozható (egycsöves, átfolyós) fűtési rendszerű épületek korszerűsítése, szabályozhatóvá tétele elengedhetetlen – fűzte hozzá.

Steiner Attila jelezte, hogy a költségmegosztók felszerelését a távhőfillér emeléséből finanszíroznák és 5-6 év alatt lehetne a 134 ezer érintett lakást felszerelni az eszközzel. Megemlítette, hogy tervben van az idei télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentése a távhő rendszerekben, ennek mértéke és mikéntje azonban még nincs kidolgozva. Az államtitkár szólt a távhőszektor előtt álló fejlesztési lehetőségekről is, amelyek között említett egy hétfőn megjelent, ötmilliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőséget, amelyben távhőhálózatok hatékonyságnövelésére, modernizációjára nyújthatók be pályázatok november 21-től. Szintén előkészítés alatt van egy kilencmilliárdos csomag, amely a megújuló energiaforrásokat hasznosító hőtermelő kapacitások létrehozását célozza, továbbá tervben van egy 40 milliárd forintos keret, amelyben 2030-ig a meglévő primer távfűtési szolgáltatások fejleszthetők.

 

mti

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

|

Szerző:

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

Advertisement

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák