Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Tízezer háztartással bővült tavaly a bécsi távhőhálózat

Az elmúlt évben több mint nyolcvanmillió eurót fordított a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie a bécsi távhő dekarbonizálására és a hálózat bővítésére. Tízezer új ügyfél, 12,5 kilométernyi új vezeték és Európa legnagyobb hőszivattyúja az eredmény.

Létrehozva:

|

Több mint 1.300 kilométeres vezetékhálózatával a bécsi távhő már most is Európa legjobbjai közé tartozik. Tavaly 12,5 kilométerrel, négy területi hőközponttal és kétszáz épülettel – ami tízezer lakást jelent – bővült az osztrák főváros távhő-hálózata. Ez azt jelenti, hogy a Wien Energie már 460 ezer háztartást és nyolcezer üzleti ügyfelet lát el távhővel. Mivel a cél, hogy 2040-re Bécs és a távhőellátás is klímasemleges legyen, tovább bővítik és dekarbonizálják a távhőhálózatot.

A Wien Energie az elkövetkező években 50 millió eurót fordít arra, hogy négy kísérleti területen – Rossauban, a Gumpendorfer Straßén, az Aliiertenviertelben és a Huber-Blockban – kiépítse a távhőt és annyi tapasztalatot szerezzen a további bővítésekhez valamint az alternatív fűtési megoldások kiépítésében, amennyit csak tud. Közben folyamatosan bővítik a távhőhálózatot a sűrűn lakott belső kerületekben és az elkövetkező öt évben egymillárd eurót fordítanak arra, hogy függetlenné váljanak a földgáztól. Így a jövőben sem az energiaválságtól, sem a robbanásszerűen megugró energiaáraktól nem kell többé tartaniuk. Jelenleg a bécsi távhő bő fele földgázalapú kapcsolt energiatermelésből származik, egyharmada a hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából valamint ipari hulladékhő, föld- és környezeti hő felhasználásából.

Annak érdekében, hogy 2040-re sikerüljön elérni a kitűzött klímasemlegességet, nagy szerepet szánnak a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának. Tavaly decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját, amely a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel. A Wien Energie célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés 20 százaléka a mélységi geotermiából származzon és mintegy 125 ezer háztartást lássanak el vele. A tervek szerint így 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát. Ráadásul a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe nemcsak a gázfüggetlenséget javítaná és a környezetnek tesz jót, de a fogyasztók pénztárcájának is. A Wien Energie ugyanis már egy olyan tarifarendszeren dolgozik, amely arányosan tükrözi a megújuló energiaforrások felhasználását az energiamixben.

Advertisement

Zöld Energia

Napfény és szél hajtja Szlovéniát a klímasemlegesség felé

Új lendületet kap Szlovénia megújulóenergia-programja: az ország nap- és szélenergia-projektekre fordítja az uniós támogatás zömét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megújuló energiával kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében Szlovénia 64,5 millió euró (26 milliárd forint) értékben nyújt támogatást új szolár áramtermelő berendezések és szélerőművek bővítésére – közölte az alternativenergia.hu. A finanszírozás – amelyből 63,5 millió euró uniós forrásból származik – Szlovénia megújulóenergia-programjának legújabb része, célja pedig, hogy növelje a megújuló alapú villamosenergia termelését, miközben csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. A minisztérium közlése szerint a program az energiatárolási infrastruktúrára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. “Ezzel a felhívással Szlovénia folytatja a zöld átmenet céljainak megvalósítását és az európai kohéziós politika által támogatott klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalását” – olvasható a sajtóközleményben.

A források akkor érkeznek, ha Szlovénia végrehajtja a 2024 decemberében elfogadott, aktualizált nemzeti energia- és éghajlatvédelmi tervét, amely ambíciózus célokat tűz ki, többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését 2030-ig. A terv mintegy 3,8 milliárd eurót irányoz elő a megújuló energiaforrásokból történő elosztott villamosenergia-termelésre, egy szélesebb, 2030-ig tartó, 22 milliárd eurós energia- és éghajlatvédelmi beruházási program részeként. Szlovénia 2020-ban hosszú távú klímastratégiát fogadott el, amely szerint az ország 2050-re érheti el a szén-dioxid-semlegességet, 2030-ra pedig a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes bruttó energiafogyasztáson belül legalább 27 százalékra emeli. A kormány becslései szerint évente mintegy 1 milliárd euróra lesz szüksége az éghajlati célok eléréséhez. Tisztviselők szerint elegendő nemzeti és EU-források állnak rendelkezésre a finanszírozási hiányok áthidalására.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák