Zöld Energia
Tízezer háztartással bővült tavaly a bécsi távhőhálózat
Az elmúlt évben több mint nyolcvanmillió eurót fordított a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie a bécsi távhő dekarbonizálására és a hálózat bővítésére. Tízezer új ügyfél, 12,5 kilométernyi új vezeték és Európa legnagyobb hőszivattyúja az eredmény.
Több mint 1.300 kilométeres vezetékhálózatával a bécsi távhő már most is Európa legjobbjai közé tartozik. Tavaly 12,5 kilométerrel, négy területi hőközponttal és kétszáz épülettel – ami tízezer lakást jelent – bővült az osztrák főváros távhő-hálózata. Ez azt jelenti, hogy a Wien Energie már 460 ezer háztartást és nyolcezer üzleti ügyfelet lát el távhővel. Mivel a cél, hogy 2040-re Bécs és a távhőellátás is klímasemleges legyen, tovább bővítik és dekarbonizálják a távhőhálózatot.
A Wien Energie az elkövetkező években 50 millió eurót fordít arra, hogy négy kísérleti területen – Rossauban, a Gumpendorfer Straßén, az Aliiertenviertelben és a Huber-Blockban – kiépítse a távhőt és annyi tapasztalatot szerezzen a további bővítésekhez valamint az alternatív fűtési megoldások kiépítésében, amennyit csak tud. Közben folyamatosan bővítik a távhőhálózatot a sűrűn lakott belső kerületekben és az elkövetkező öt évben egymillárd eurót fordítanak arra, hogy függetlenné váljanak a földgáztól. Így a jövőben sem az energiaválságtól, sem a robbanásszerűen megugró energiaáraktól nem kell többé tartaniuk. Jelenleg a bécsi távhő bő fele földgázalapú kapcsolt energiatermelésből származik, egyharmada a hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából valamint ipari hulladékhő, föld- és környezeti hő felhasználásából.
Annak érdekében, hogy 2040-re sikerüljön elérni a kitűzött klímasemlegességet, nagy szerepet szánnak a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának. Tavaly decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját, amely a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel. A Wien Energie célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés 20 százaléka a mélységi geotermiából származzon és mintegy 125 ezer háztartást lássanak el vele. A tervek szerint így 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát. Ráadásul a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe nemcsak a gázfüggetlenséget javítaná és a környezetnek tesz jót, de a fogyasztók pénztárcájának is. A Wien Energie ugyanis már egy olyan tarifarendszeren dolgozik, amely arányosan tükrözi a megújuló energiaforrások felhasználását az energiamixben.
Zöld Energia
12,6 MW-os napelempark csökkenti majd a bukaresti repülőterek energiaigényét
Saját napelemparkot építenek a bukaresti repülőterek számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Saját napelempark tervezéséről és megépítéséről kötött szerződést a bukaresti repülőtereket üzemeltető országos társaság (CNAB) a légi kikötők energetikai függetlenségének növelése, a működtetési költségek csökkentése érdekében – közölte az alternativenergia.hu. Az áfa nélkül 134 millió lej (9,2 milliárd forint) értékű szerződést a Németországban és a Balkánon jelen lévő osztrák LSG-csoport, valamint a román ICPE tervezőintézet és Electrocond áramszolgáltató által alkotott konzorciummal kötötték meg egy 12,6 megawattos csúcsteljesítményű napelempark tervezéséről és megépítéséről. A szerződés magában foglalja a repülőtér elektromos üzeméhez csatlakozó 17,88 megawattórás tárolókapacitás kialakítását is.
A Henri Coanda nemzetközi repülőtér mellett épülő napelemparkot a tervek szerint 2027 decemberében fogják beüzemelni. Megvalósítására a CNAB 132 millió lejes vissza nem térítendő támogatást pályázott meg a bukaresti közlekedési minisztérium által kezelt fejlesztési alaptól. A bukaresti nemzetközi repülőtereket kiszolgáló napelemparkot a tervek szerint később tovább bővítik, amíg a beépített csúcsteljesítménye eléri a 31,5 megawattot, tároló kapacitása pedig a 30 megawattórát.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
