Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Tízezer háztartással bővült tavaly a bécsi távhőhálózat

Az elmúlt évben több mint nyolcvanmillió eurót fordított a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie a bécsi távhő dekarbonizálására és a hálózat bővítésére. Tízezer új ügyfél, 12,5 kilométernyi új vezeték és Európa legnagyobb hőszivattyúja az eredmény.

Létrehozva:

|

Több mint 1.300 kilométeres vezetékhálózatával a bécsi távhő már most is Európa legjobbjai közé tartozik. Tavaly 12,5 kilométerrel, négy területi hőközponttal és kétszáz épülettel – ami tízezer lakást jelent – bővült az osztrák főváros távhő-hálózata. Ez azt jelenti, hogy a Wien Energie már 460 ezer háztartást és nyolcezer üzleti ügyfelet lát el távhővel. Mivel a cél, hogy 2040-re Bécs és a távhőellátás is klímasemleges legyen, tovább bővítik és dekarbonizálják a távhőhálózatot.

A Wien Energie az elkövetkező években 50 millió eurót fordít arra, hogy négy kísérleti területen – Rossauban, a Gumpendorfer Straßén, az Aliiertenviertelben és a Huber-Blockban – kiépítse a távhőt és annyi tapasztalatot szerezzen a további bővítésekhez valamint az alternatív fűtési megoldások kiépítésében, amennyit csak tud. Közben folyamatosan bővítik a távhőhálózatot a sűrűn lakott belső kerületekben és az elkövetkező öt évben egymillárd eurót fordítanak arra, hogy függetlenné váljanak a földgáztól. Így a jövőben sem az energiaválságtól, sem a robbanásszerűen megugró energiaáraktól nem kell többé tartaniuk. Jelenleg a bécsi távhő bő fele földgázalapú kapcsolt energiatermelésből származik, egyharmada a hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából valamint ipari hulladékhő, föld- és környezeti hő felhasználásából.

Annak érdekében, hogy 2040-re sikerüljön elérni a kitűzött klímasemlegességet, nagy szerepet szánnak a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának. Tavaly decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját, amely a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel. A Wien Energie célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés 20 százaléka a mélységi geotermiából származzon és mintegy 125 ezer háztartást lássanak el vele. A tervek szerint így 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát. Ráadásul a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe nemcsak a gázfüggetlenséget javítaná és a környezetnek tesz jót, de a fogyasztók pénztárcájának is. A Wien Energie ugyanis már egy olyan tarifarendszeren dolgozik, amely arányosan tükrözi a megújuló energiaforrások felhasználását az energiamixben.

Advertisement

Zöld Energia

Negyven konténerből álló energiatároló rendszert építenek Oroszlányban

Energiatároló telep épül az Oroszlányi Erőmű területén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy 47 megawatt teljesítményű akkumulátoros energiatároló telep épül 12,5 milliárd forintból az Oroszlányi Erőmű területén négy vállalat összefogásával – írja az alternativenergia.hu. Jeszenszky Gábor tájékoztatása szerint a létesítmény alkalmas arra, hogy késlekedés nélkül kiszolgálja a magyar villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozását végző MAVIR Zrt. igényeit, valamint csúcsidőszakban áramot tápláljon a hálózatba. A létesítmény 40 szabványos konténerből áll, amelyekben egyenként 1500 lítium akkumulátorcella található. A berendezések Kínából érkeznek, a rendszert egy német gyártmányú SMA áramátalakító hangolja össze.

Az energiatároló telep teljes feltöltéssel három órán át képes 47 megawatt teljesítményt leadni, ez egy közepes város energiaigénye. Az akkumulátorok garantált élettartama 15 év, de az eddigi öregedési tapasztalatok szerint akár 20 évig is működhetnek. A berendezés teljes kapacitása 135 megawattóra, a töltés és az áramkiadás összesített hatásfoka 88 százalék. Az üzemeltetést a Veolia cégcsoport Oroszlányi Erőműve biztosítja. A 2026 nyarára elkészülő fejlesztés az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) ötmilliárd forintos támogatásával valósul meg, a projektben résztvevő cégek önereje 7,5 milliárd forint. A beruházást a NAP Nyrt. két projektcége, az L&F Lovas Kft. és az RM4 Kft., valamint az ÉP-CAR-NET Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Helionergy Hyperion Kft. és a Helionergy Iota Kft. valósítja meg, a vállalkozások magyar magánszemélyek tulajdonában vannak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák